Filozófia
3.1. Filozófia a korai középkorban
Tartalomjegyzék
- Filozófia
- Impresszum
- Előszó
- 1. Görög-római filozófia
- 1.1. Az antik filozófia korszakai
- 1.2. Preszókratikus filozófia
- 1.3. Klasszikus kori filozófia (Szókratésztől Arisztotelészig)
- 1.3.1. Szókratész és Platón
- 1.3.1.1. Szókratész: a lélek, az erények és a cáfolat módszere
- 1.3.1.2. A formák elmélete: a formák ismeretelméleti, etikai és ontológiai szerepe
- 1.3.1.3. A formák elmélete: kérdések és válaszok
- 1.3.1.4. A lélek
- 1.3.1.5. A természeti világ
- 1.3.1.6. Etika és politika
- 1.3.1.7. Költészet, szofisztika és filozófia
- 1.3.1.8. A dialógusok és az íratlan tanítás
- 1.3.1.9. Az Óakadémia
- 1.3.1.1. Szókratész: a lélek, az erények és a cáfolat módszere
- 1.3.2. Arisztotelész
- 1.3.3. A 4. század egyéb filozófiai irányai
- 1.3.1. Szókratész és Platón
- 1.4. Hellenisztikus filozófia
- 1.5. A filozófia a római világban a köztársaságkor végén és a császárkor első évszázadaiban
- 1.5.1. A filozófiai élet jellemzőinek alakulása az i. e. 2. század utolsó harmadától az i. sz. 3. század közepéig
- 1.5.2. A középső Sztoa és a császárkori sztoikusok
- 1.5.3. Az i. e. 1. század és a császárkor epikureusai
- 1.5.4. Az i. e. 1. század és a császárkor arisztotelianizmusa
- 1.5.5. Az újpürrhonizmus
- 1.5.6. Probabilizmus és eklektikus platonizmus a szkeptikus Akadémia felbomlása után: Cicero és Antiokhosz
- 1.5.7. A középső platonizmus
- 1.5.1. A filozófiai élet jellemzőinek alakulása az i. e. 2. század utolsó harmadától az i. sz. 3. század közepéig
- 1.6. A császárkori újplatonizmus
- Irodalom
- 1.1. Az antik filozófia korszakai
- 2. Patrisztika
- 2.1. Philón és a görög egyházatyák
- 2.1.1. Alexandriai Philón (i. e. 20–10 között–i. sz. 45–50 táján)
- 2.1.2. A 2. századi görög apologéták
- 2.1.3. Irenaeus (görögösen Eirénaiosz; †200 táján)
- 2.1.4. Alexandriai Kelemen (†215 előtt)
- 2.1.5. Órigenész (185/6–253/4)
- 2.1.6. Kappadókiai atyák
- 2.1.7. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész (a magyar hagyomány szerint: Pszeudo-Areopagita Dénes)
- 2.1.1. Alexandriai Philón (i. e. 20–10 között–i. sz. 45–50 táján)
- 2.2. A nyugati egyházatyák
- Irodalom
- 2.1. Philón és a görög egyházatyák
- 3. A középkor filozófiája
- 3.1. Filozófia a korai középkorban
- 3.2. Anselmus Cantuarensis (Canterburyi Anselmus; 1033–1109)
- 3.3. Petrus Abaelardus
- 3.4. A 12. és 13. századi filozófia Abaelardustól Aquinói Szent Tamásig
- 3.4.1. Párizsi filozófiai iskolák a 12. században
- 3.4.2. Reales – Nominales
- 3.4.3. Platón és Arisztotelész a 12. században
- 3.4.4. Bernardus Carnotensis (Bernard de Chartres; †1124/30)
- 3.4.5. Guillelmus de Conchis (Guillaume de Conches; 1080 körül–1154 körül)
- 3.4.6. Theodoricus Carnotensis (Thierry de Chartres; †1156 után)
- 3.4.7. Párizs és Chartres
- 3.4.8. Gilbertus Porretanus (Gilbert de Poitiers, Gilbert de la Porré; 1085/90–1154)
- 3.4.9. Johannes Saresberiensis (John of Salisbury; 1115 körül–1180)
- 3.4.10. Fordítók és fordítások a 12–13. században
- 3.4.11. A tudomány axiomatikus-deduktív modellje
- 3.4.12. Petrus Lombardus A szentenciák négy könyve
- 3.4.13. Arisztotelész-recepció Párizsban a 13. század elején
- 3.4.14. Averroës Arisztotelész-kommentárjai
- 3.4.15. A görög, arab és zsidó filozófiai hagyomány recepciója a 13. századi teológusoknál
- 3.4.16. A Második analitika
- 3.4.17. Logikai összefoglaló művek a 13. században
- 3.4.18. Egyetemek, oktatási formák, műfajok
- 3.4.1. Párizsi filozófiai iskolák a 12. században
- 3.5. Aquinói Szent Tamás
- 3.5.1. Fiatalkor, tanulmányok
- 3.5.2. A létező és a lényeg
- 3.5.3. Összetett szubsztanciák
- 3.5.4. Az egyediség alapelve (principium individuationis)
- 3.5.5. Az univerzálék és a lényeg önmagában vett szemlélete
- 3.5.6. Egyszerű szubsztanciák
- 3.5.7. A létezés és a lényeg valóságos különbözősége
- 3.5.8. Tamás első párizsi magisztériuma és itáliai tartózkodása (1256–1268). A teológiai summák
- 3.5.9. Tamás második párizsi magisztériuma
- 3.5.1. Fiatalkor, tanulmányok
- 3.6. Albertus Magnustól Johannes Duns Scotusig
- 3.7. Johannes Duns Scotus (1265/66–1308)
- 3.8. Duns Scotus és Ockham között
- 3.9. Guillelmus de Ockham (1285 körül–1347)
- 3.10. Ockham kortársai. Késő középkori filozófia
- 3.10.1. Gualterus Chatton (Walter Chatton; 1285 körül–1343)
- 3.10.2. Adamus Goddamus (Adam Wodeham; 1295 körül–1358)
- 3.10.3. Robert Holcot (1290 körül–1349)
- 3.10.4. Gualterus Burlaeus (Walter Burley; 1275 körül–1344/5)
- 3.10.5. Oxford és Párizs a 14. század első felében
- 3.10.6. Ockham-recepció Párizsban
- 3.10.7. Johannes Buridanus (1295/1300–1358/61)
- 3.10.8. Az angol teológia Párizsban és Oxfordban a 14. század második felében
- 3.10.9. Buridanizmus a közép-európai egyetemeken. Via antiqua és via moderna, realizmus és nominalizmus
- 3.10.1. Gualterus Chatton (Walter Chatton; 1285 körül–1343)
- 3.11. Nicolaus Cusanus (1401–1464)
- 4. A reneszánsz filozófiája
- 5. Kora újkori filozófia
- 5.1. Francis Bacon (1561–1626)
- 5.2. Gassendi és a libertinizmus
- 5.3. Mersenne és a tudós tudományszervezők
- 5.4. René Descartes (1596–1650)
- 5.5. Descartes mellett s ellene
- 5.6. Janzenizmus a filozófiában: Pascal, Arnauld, Nicole
- 5.7. Thomas Hobbes (1588–1679)
- 5.8. Benedictus (Baruch) Spinoza (1632–1677)
- 5.9. Cambridge-i platonikusok
- 5.10. John Locke (1632–1704)
- 5.11. Gottfried Wilhelm Leibniz (1646–1716)
- 5.12. Természettudományos fejlemények
- 5.13. Jog- és politikai filozófia
- 5.14. Mágia, természetfilozófia, teozófia, misztika
- 5.15. Szerzetesek, iskolafilozófia
- 5.16. A történeti-filológiai bibliakritika
- 6. Felvilágosodás
- 7. Kritikai filozófia, német idealizmus és hatásuk
- 7.1. Immanuel Kant (1724–1804)
- 7.2. Reakciók a kriticizmusra
- 7.3. Fichte: a tudománytan programja
- 7.4. Schleiermacher a vallásról
- 7.5. A Schlegel fivérek: a metafilozófiától a művészetkritikáig
- 7.6. Friedrich Wilhelm Joseph Schelling (1775–1854)
- 7.7. Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770–1831)
- 7.8. Feuerbach: a hegeli filozófia antropológiai bírálata
- 7.9. Marx Hegel-kritikája és társadalomelmélete
- 7.10. Arthur Schopenhauer (1788–1860)
- 7.11. Søren Aabye Kierkegaard (1813–1855)
- 7.12. Spiritualisztikus tendenciák
- 7.13. Brit idealizmus
- 7.14. Pozitivizmus
- 8. 20. századi „kontinentális” filozófia
- 8.1. Életfilozófia
- 8.2. Dilthey és a filozófiai hermeneutika kezdetei
- 8.3. Henri Bergson (1859–1941)
- 8.4. Neokantianizmus
- 8.5. Edmund Husserl (1859–1938)
- 8.6. A fenomenológiai mozgalom
- 8.7. A fenomenológiai mozgalom második generációja
- 8.8. Martin Heidegger (1889–1976)
- 8.9. Hermeneutika
- 8.10. Egzisztencializmus
- 8.11. A francia fenomenológia
- 8.12. A Frankfurti Iskola
- 8.13. Lukács György (1885–1971)
- 9. Analitikus filozófia
- 9.1. Gottlob Frege (1848–1925)
- 9.2. Bertrand Russell (1872–1970)
- 9.3. George Edward Moore (1873–1957)
- 9.4. Ludwig Wittgenstein (1889–1951)
- 9.5. Logikai pozitivizmus és logikai empirizmus
- 9.6. A „klasszikus” logikai pozitivista doktrína
- 9.7. A klasszikus doktrína bírálatai
- 9.8. A logikai pozitivizmus további fejlődése
- 9.9. A Berlini Kör
- 9.10. A brit logikai pozitivizmus
- 9.11. A logikai pozitivizmus bírálatai és alternatívái a „tudományos filozófiában”
- 9.12. A hétköznapi nyelv filozófiája
- 10. Magyar filozófiatörténet
- Bacsó Béla: Esztétika
- Boros Gábor: Történelemfilozófia
- Orthmayr Imre: 20. századi angolszász etika
- Felkai Gábor: A diszkurzusetika
- Mezei Balázs: Vallásfilozófia
- Huoranszki Ferenc: Metafizika
- Farkas Katalin – Kelemen János – Bárány Tibor: Nyelvfilozófia
- Máté András: A logika és a matematika filozófiája Russell és Frege után
- Fehér Márta: Tudományról és tudományfilozófiáról
- Boros János: Pragmatizmus
- Tengelyi László: Új fenomenológia Franciaországban
- Losoncz Márk: A kortárs újrealizmus irányzatai – az újmaterializmustól a kontextualizmus változataiig
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
Nyomtatott megjelenés éve: 2007
ISBN: 978 963 059 692 3
Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára.
A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki.
A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.
Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero