MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A gyógyszerkutatás kémiája
4.7. Irodalomjegyzék
et al. J. Med. Chem. 1998, 41, 4062–4079.
et al. J. Steroid Biochem. Molec. Biol. 1993, 46, 833–839.
et al. J. Pharm. Sci. 2006, 95, 2091–2100.
et al. J. Pharm. Sci. 1996, 84, 1197–1204.
et al. Bioorg. Med. Chem. Lett. 2004, 14, 99–102.
Nature 1958, 182, 421–423.
J. Chem. Soc. 1948, 2240–2248.
et al. Xenobiotica 1987, 17, 1233–1246.
Acta Cryst. 2002, B58, 380–388.
Science 2009, 323, 1718–1722.
et al. Eur J. Pharm. Sci. 2003, 20, 17–26.
PNAS 1973, 70, 782–786.
et al. Drug Metab. Dispos. 2004, 32, 1201–1208.
et al. Bioorg. Med. Chem. Lett. 2003, 13, 947–950.
Mut. Res. 1993, 286, 3–74.
Mut. Res. 1988, 204, 17–115.
et al. Mut. Res. 1989, 223, 73–103.
et al. Bioorg. Med. Chem. Lett. 2003, 13, 1959–1961.
et al. J. Med. Chem. 1979, 22, 90–106.
et al. J. Med. Chem. 1990, 33, 2629–2635.
Br. J. Cancer 1987, 56, 531–2.
et al. Annals Oncol. 1994, 5, 879–891.
et al. Biochem. Pharmacol. 1998, 56, 613–621.
Curr. Opin. Drug Disc. Dev. 2003, 6, 526–543.
J. Am. Chem. Soc. 1943, 65, 1572.
Drug Metab. Dispos. 2004, 32, 1183–1189.
et al. Farmaco 1994, 49, 77–82.
et al. Tetrahedron 1983, 39, 3807–3819.
J. Rev. Bras. Farm. 1991, 72, 34.
et al. Curr. Drug Metabol. 2003, 4, 461–485.
et al. Eur. J. Clin. Pharmacol. 1992, 42, 307–312.
et al. Chem. Biol. Drug. Des. 2008, 72, 3–15.
Clin. Pharmacol. Ther. 2002, 71, 115–121.
et al. Cancer Res. 1963, 23, 1574–1580.
et al. J. Org. Process Res. Dev. 2002, 6, 109–112.
et al. J. Med. Chem. 2003, 46, 558–570.
Eur. J. Pharm. Sci. 2004, 22, 387–398.
et al. Nucleic Acids Res. 2000, 28, 235–242.
et al. J. Drug Metab Dispos. 2003, 31, 289–293.
Antiviral Res. 1995, 28, 281–290.
et al. J. Med. Chem. 2004, 47, 6363–6372.
et al. Eur. J. Neurosci. (Suppl.) 1988, Abstr. 16. 10.
et al. J. Med. Chem. 1999, 42, 1106–1111.
Endocrinology 1943, 32, 307–309.
Clin. Pharmacokinet. 1993, 25, 172–188.
J. Med. Chem. 2004, 47, 2318–2325.
Receptors Signal Transduct. 2001, 21, 287–310.
Chemtech. 1984, 14, 28–38.
Chemtech. 1995, 25, 22–32.
In Design of Biopharmaceutical Properties through Prodrugs and Analogs; Ed.; Academy of Pharmaceutical Sciences: Washington, DC, 1977, p. 98.
Trends Pharmacol. Sci. 1982, 3, 53–56.
Pharmacol. Ther. 1997, 76, 1–27.
J. Med. Chem. 1980, 23, 566–569.
J. Med. Chem. 1980, 23, 469–474.
et al. J. Med. Chem. 1980, 23, 474–480.
et al. J. Mol. Biol. 2001, 312, 275–287.
Brit. J. Anaesth. 2003, 91, 50–60.
Toxicology, 2002, 177, 55–65.
et al. J. Med. Chem. 2004, 47, 888–899.
J. Phys. Chem. 1964, 64, 441–451.
Expert Opin. Drug Discov. 2011, 6, 251–268.
J. Comput.-Aided Mol. Des. 1998, 12, 383–396.
et al. J. Med. Chem. 1993, 36, 101–110.
et al. Bioorg. Med. Chem. Lett. 1996, 6, 3017–3020.
et al. ChemMedChem. 2011, 6, 60–62.
J. Pharmacol. Exp. Ther. 1952, 105, 421–426.
Mut. Res. 1990, 244, 67–76.
et al. J. Comput.-Aided Mol. Des. 1997, 11, 525–537.
Drugs 1995, 50, 513–559.
Exp. Opin. Drug Discov. 2007, 2, 923–933.
et al. Int. J. Pharm. 1988, 46, 77–88.
Int. J. Pharm. 1985a, 24, 307–325.
Int. J. Pharm. 1985b, 25, 27–39.
Int. J. Pharm. 1980, 5, 67–77.
Int. J. Pharm. 1984, 22, 45–56.
J. Pharm. Res. 1991a, 8, 313–322.
J. Pharm. Res. 1991b, 8, 1238–1242.
Medicinal Chemistry, 3rd Ed., NY, EUA, Wiley, 1970, p. 127.
Prog. Drug Res., 1991, 37, 287–371.
et al. Bioorg. Med. Chem. Lett. 2009, 19, 5811–5813.
Biochem. J. 1964, 93, 236–255.
Int. J. Pharm. 1988, 46, 159–167.
et al. Agents Actions 1993, 39, 157–165.
et al. Eur J. Med. Chem. 1982, 17, 333–337.
Comment Toxicol. 1992, 4, 295–304.
Science 2001, 293, 1793–1800.
et al. Science, 1985, 230, 177–179.
Biochem. Pharmacol. 1974, 23, 1133–1134.
et al. J. Med. Chem. 1992, 35, 1429–1434.
Pharmacol. Rev. 1963, 15, 673–707.
et al. Pharmacol. Res. 1991, 8, 728–733.
J. Clin. Pharmacol. 2004, 44, 827–836.
J. Med. Chem. 2005, 48, 2927–2935.
et al. Bioorg. Med. Chem. Lett. 2007, 17, 4737–4745.
Drug Disc. Today 2003, 8, 927–933.
J. Pharm. Sci. 1999, 88, 807–814.
Drug Metabol. Dispos. 2003, 31, 53–59.
Drug. Intell. Clin. Pharm. 1986, 20, 177–86.
Drug Met. Rev. 2002, 34, 565–579.
Chem. Res. Toxicol. 2001, 14, 319–326.
Mutation Res. 1975, 31, 17–29.
Annu. Rev. Biophys. Biophys. Chem. 1991, 20, 29–63.
Drug Metab. Rev. 1997, 29, 59–77.
et al. J. Med. Chem. 2001, 44, 2707–2718.
et al. J. Med. Chem. 1999, 42, 730–741.
J. Am. Chem. Soc. 1988, 110, 5959–5967.
et al. J. Chem. Inf. Model. 2009, 49, 1455–1474.
et al. J. Mol. Struct. (Theochem) 2000, 503, 17–30.
Expert Opin. Pharmacother. 2000, 1, 835–840.
et al. Neurosci. Lett. 1988, 92, 97–101.
et al. Chem. Res. Toxicol. 2002, 15, 269–299.
Pharm. Res. 1993, 10, 1093–1095.
Biomed. Biotechn. 2003, 1, 48–70.
Expert Opin. Drug Discov. 2008, 3, 677–687.
et al. J. Drug Targ. 2003, 11, 391–406.
et al. Nature (London) 1938, 141, 247–248.
(Ed.) Therapeutic Drugs, New York, Churchill Livingstone, 1991.
et al. Drug Metab. Dispos. 2005, 33, 165–174.
Cerebrovasc. Dis. 2002, 13 (Suppl. 1), 1–6.
et al. Drug Metab. Dispos. 1989, 17, 166–173.
et al. Naunyn-Schmiedeberg’s Arch. Pharmacol. 1992, 345, 375–381.
et al. J. Chem. Inf. Comput. Sci. 2001, 41, 1578–1586.
et al. Reprod. Fertil. Dev. 2001, 13, 297–305.
et al. In Advances in Heterocyclic Chemistry; , Eds; Academic Press Inc.: New York, 1976, Suppl. 1.
et al. Adv. Drug Deliv. Rev. 1997, 23, 99–109.
et al. Bioorg. Med. Chem. Lett. 2004, 14, 6017–6021.
EMEA: The European Agency for the Evaluation of Medicinal Products, Note for guidance on the investigation of bioavailability and bioequivalence. In Evaluation of Medicines for Human Use Committee for Proprietary Medicinal Products. London, 2001, 1–18.
et al. Toxicol. Appl. Pharmacol. 2008, 230, 135–143.
J. Med. Chem. 2000, 43, 3714–3717.
et al. J. Med. Chem. 2004, 47, 2393–2404.
et al. J. Med. Chem., 1988, 31, 2235–2246.
et al. Xenobiotica 1990, 20, 645–652.
et al. Fundam. Clin. Phamacol. 1999, 13, 144.
et al. Anesthesiology 2003, 99, 303–313.
2008, Posted in MRDD: Bioavailability, druglikeness, toxicity, link
et al. Bioorg. Med. Chem. Lett. 2000, 10, 1427–1429.
Drug Discov. Today 2010a, 15, 919–932.
J. Chem. Inf Model. 2010b, 50, 1536–1541.
In Analogue-based Drug Discovery II; Eds; Wiley-VCH, Weinheim, 2010, 61-82.
J. Phys. Chem. A 2001, 105, 11470–11479.
The Physiology of Normal Platelet Function. In Antiplatelet Therapy in Clinical Practice; Eds; Martin Dunitz: London, 2000, 15–35.
et al. J. Biol. Chem. 2004, 279, 10120–10127.
J. Med. Chem. 1965, 8, 604–608.
et al. Xenobiotica 1994, 24, 357–368.
(Eds.) Analogue-based Drug Discovery, IUPAC, 2006 Wiley-VCH Verlag GmbH & Co. KgaA, Weinheim.
(Eds.) Analogue-based Drug Discovery II, 2010 Wiley-VCH Verlag GmbH & Co. KgaA, Weinheim.
et al. J. Med. Chem. 2002, 45, 492–503.
et al. J. Med. Chem. 1987, 30, 1535–1537.
Curr. Med. Chem. 2006, 13, 3583–3608.
et al. Bioorg. Med. Chem. Lett. 2004, 14, 351–355.
et al. Drugs 1992, 44, 889–917.
et al. J. Cardiovasc. Pharmacol. 1990, 15 (Suppl 2), p. 14–23.
Methods Enzymol. 1991, 206, 559–573.
Nature, 2005, 437, 942–943.
Int. J. Pharm. 1995, 123, 209–216.
et al. Br. J. Pharmacol. 1990a, 101, 575–580.
et al. Eur. J. Pharm. 1990b, 187, 193–199.
J. Am. Chem. Soc. 1984, 106, 3871–3872.
et al. J. Med. Chem. 1980, 23, 234–237.
Influence of Isosteric Replacements upon Biological Activity, EUA, National Academy of Science: Washington, 1951, 206, p. 295.
et al. Int. J. Pham. 1996, 136, 61–69.
Int. J. Antimicrob. Agents 2001, 18, 489–494.
Int. J. Pharm. 2002, 237, 95–105.
et al. Antimicrob. Agents Chemother. 2004, 48, 791–798.
et al. Pharm. Res. 1996, 13, 1655–1660.
et al. J. Org. Chem. 1997, 62, 1356–1362.
et al. Drug Disc. Today 1997, 2, 148–155.
Chem. Soc. Rev. 1995, 24, 55–63.
et al. J. Med. Chem. 1994a, 37, 4455–4463.
et al. J. Med. Chem. 1994b, 37, 1055–1059.
Clin. Pharmacokinet. 1981, 6, 259–274.
J. Med. Chem. 2001, 44, 1560–1563.
et al. Nat. Rev. Drug Discovery, 2010, 9, 215–236.
Compt. Rend. Acad. Sci. 1965, 260, 726–729.
J. Med. Chem. 2008, 51, 817–834.
Drugs 1987, 34, 539–559.
et al. Antibiotics, 1985, 38, 1633–1637.
et al. J. Med. Chem. 2002, 45, 1064–1072.
Curr. Op. Struct. Biol. 2001, 11, 231–235.
et al. Comput-Aided Mol. Des. 2003, 17, 241–253.
Science 1969, 164, 1123–1130.
et al. J. Pharm. Sci. 2004, 93, 957–968.
Molecules 2007, 12, 2484–2506
J. Med. Chem. 1985, 28, 849–857.
et al. J. Phys. Chem. B 2009, 113, 9646–9663.
Nature Biotechnology 2009, 27, 546–547.
et al. J. Med. Chem. 1999, 42, 3588–3601.
Clin. Therapeutics 2003, 25, 713–775.
et al. Pharm. Res. 1999, 16, 16–23.
et al. Bioorg. Med. Chem. 2003, 11, 5545–5554.
et al. Antimicrob. Agents Chemother. 1998, 42, 666–674.
J. Chem. Inf. Comput. Sci. 1995, 35, 1039–1045.
Trends Pharmacol. Sci. 1998, 19, 26–37.
et al. Acta Chem. Scand. 1996, 50, 609–622.
Curr. Opin. Chem. Biol. 2004, 8, 255–263.
Am. Chem. Soc. Professional Reference Book; Washington, DC, 1995.
et al. Chem. Res. Toxicol. 2010, 23 749–755.
Clin. Pharmacokinet. 1999, 37, 471–484.
J. Pharmacol. Exp. Ther. 1999, 288, 791.
et al. J. Med. Chem. 1996, 39, 4058–4064.
et al. Eur. J. Med. Chem. 1996, 31, 725–729.
et al. J. Mol. Biol. 2003, 326, 607–620.
J. Med. Chem. 2004, 47, 4118–4127.
Xenobiotica 2007, 37, 1196–1224.
Drug Discov. Today 2004, 9, 430–431.
et al. Biochem. Soc. Trans. 1994, 22, 758–763.
Chem. Rev. 2003, 103, 893–930.
et al. J. Chem. Inf. Comput. Sci. 2004, 44, 1585–1600.
et al. J. Med. Chem. 1996, 39, 143–148.
et al. Proteins 2005, 60, 333–340.
J. Pharm. Sci. 1976, 65, 1510–1512.
Exp. Opin. Pharmacother. 2002, 3, 733–43.
Int. J. Antimicrob. Agents 1995, 5, 85–99.
et al. J. Med. Chem. 1990, 33, 311–317.
et al. J. Med. Chem. 2006, 49, 5029–5046.
In Drugs Affecting the Central Nervous System; , Ed.; Marcel Dekker: New York, 1968, 25–60.
Int. J. Pharm. 1985, 26, 227–241.
et al. Bioorg. Med. Chem. 2003, 11, 2551–2568.
AAPS Journal 2006, 8, E27–E40.
J. Clin. Pharmacol. 1999, 39, 800–804.
J. Pharm. Sci. 1973, 62, 69–76.
et al. Curr. Drug Metab. 2002, 3, 379–424.
J. Phys. Chem. B 2009, 113, 1253–1272.
et al. Drug Metab. Pharmacokinet. 2005, 20, 236–243.
Intern. J. Pharmaceutics 1990, 66, 97–106.
Swiss Patent CH 449046 Prior. 9. Jul. 1963; CA. 1968, 69, 106273f.
J. Comput-Aided Mol. Design 1991, 5, 545–552.
In Drug-like properties: concepts, structure design and methods: from ADME to toxicity optimization, Copyright © 2008, Elsevier Inc.
et al. Neurosci.Lett. 1988, 92, 92–96.
et al. Brain Res. 1987, 405, 150–154.
Molecular mechanics and conformational analysis in drug design; Blackwell, 1999.
Arch. Pharm. Res. 1989, 12, 160–165.
et al. J. Med. Chem. 1992, 35, 4720–4726.
et al. Mutation Res. 1997, 392, 19–30.
et al. Chem. Pharm. Bull. 2001, 49, 268–277.
J. Med. Chem. 1994, 37, 4130–4146.
Nat. Rev. Drug. Disc. 2004, 3, 711–715.
et al. Bioorg. Med. Chem. Lett. 2004, 14, 549–552.
et al. Exp. Opin. Drug Discov. 2007, 2, 1–10.
J. Med. Chem. 2003, 46, 3631–3643.
et al. J. Chem. Inf. Comput. Sci. 2004, 44, 582–595.
et al. Biochem. Pharmacol. 2002, 64, 1355–1374.
Krause & Pachernegg Gmbh: Dia-Präsentation von Sanofi-Synthelabo – Bristol-Myers Squibb aus dem Jahr 2002, link
et al. Pharmazie 1996, 51, 720–726.
et al. J. Med. Chem. 1995, 38, 4070–4079.
In Comprehensive Medicinal Chemistry; Eds; Pergamon Press: Oxford, UK, 1990; Vol. 3, 493–537.
et al. Adv. Drug Res. 1988, 17, 381–456.
et al. J. Clin. Oncol. 2002, 20, 2943–2950.
In Computer Applications in Pharmaceutical Research and Development; , Ed.; Wiley Series in Drug Discovery and Development; John Wiley & Sons Inc.: Hoboken, NJ, 2006, 377–424.
J. Chem. Inf. Comput. Sci. 2002, 42, 331–342.
Novel Prodrug Structures for Improved Drug Delivery. Kuopio University Publications A. Pharm. Sci. 2007, 104. p. 129.
et al. Cancer Res. 1987, 47, 5944–5947.
Curr. Topics Med. Chem. 2006, 6, 435–460.
In Comprehensive Physiology. 2011, Wiley Online Library: Book Article, 121–194.
et al. J. Med. Chem. 1996, 39, 2907–2914.
J. Med. Chem. 2004, 47, 48914896.
Curr. Opin. Drug Discov. Devel. 2004, 7, 470–477.
J. Am. Chem. Soc. 1919, 41, 1543–1559.
Int. J. Pharm. 1988, 41, 121–129.
et al. Clin. Pharmacol. Ther. 2007, 81, 194–204.
Xenobiotica 2006, 36, 1013–1080.
et al. Pharm. Res. 1990, 7, 161–166.
Xenobiotica 2009, 39, 625–635.
et al. Chem. Biol. Drug Des. 2008, 71, 529–532.
Expert Opin. Drug Metab. Toxicol. 2006, 2, 505–532.
et al. J. Antibiotics, 1985, 38, 1638–1641.
Curr. Med. Chem., 2005, 12, 23–49.
Theor. Chem. Acc. 2007, 117, 185–199.
Expert Opin. Inv. Drug 2001, 10, 679–694.
et al. N. Engl. J. Med. 2008, 359, 789–799 (SEARCH Collaborative Group).
J. Pharmacol. Toxicol. Methods 2000, 44, 235–249.
et al. J. Adv. Drug Deliv. Rev. 1997, 23, 3–25.
Nature 2004, 432, 855–861.
et al. Nucleic Acids Res. 2007, 35, D198–D201.
J. Pharmacol. Exp. Ther. 1995, 275, 1476.
J. Pharm. Sci. 2003, 92, 360–370.
Science 2002, 296, 1091–1098.
N. Engl. J. Med. 2008, 359, 789–799.
J. Chem. Soc. Perkin. Trans. 2 1999, 431–439.
et al. J. Med. Chem. 1991, 34, 1860–1866.
et al. Bioorg. Med. Chem. Lett. 2004, 14, 5975–5978.
et al. Pharm. Res. 2010, 27, 739–749.
et al. J. Med. Chem. 1990, 33, 1423–1430.
Drugs 1990, 39 (Suppl 1), 49–63.
et al. J. Med. Chem. 2002, 45, 5365–5377.
In Annual Reports in Medicinal Chemistry; Ed.; Elsevier: Amsterdam, Boston, Heidelberg, 2009; Vol. 44, 105–127.
J. Med. Chem. 2002, 45, 304–311
; P. Drug Metabolism 2009 Nov. 19, Laboratory of Neurotoxicology NIMH, NIH link
et al. J. Pharm. Pharmaceut. Sci. 2004, 7, 186–199.
et al. J. Med. Chem. 1987, 30, 682–689.
et al. Bioorg. Med. Chem. 1994, 2, 949–957.
et al. Annu. Rev. Biophys. Biomol. Struct. 2000, 29, 291–325.
et al. Bioorg. Med. Chem. Lett. 2004, 14, 167–170.
et al. J. Med. Chem. 2004, 47, 2089–2096.
AAPS J. 2006, 8, E493–E500.
et al. J. Med. Chem. 2000, 43, 1586–1603.
et al. Eur J. Pharmacol. 1995, 290, 29–36.
et al. J. Med. Chem. 1999, 42, 649–658.
J. Am. Chem. Soc. 1972, 94, 9158–9165.
et al. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 2000, 97, 12329–12333.
US Patent 4,510,136 to DuPont 1985.
et al. Int. J. Clin. Pharm. Biopharm. 1977, 15, 81–83.
Molinspiration 2011, (link)
Bioorg. Med. Chem. Lett. 2002, 12, 419–421.
et al. J. Med. Chem. 1994, 37, 4085–4099.
Drugs 1987, 33, 1–30.
et al. Int. J. Pharm. 2000, 210, 29–44.
et al. Proc. Natl. Acad. Sci. USA, 1989, 86, 5600–5604.
Drug Discov. Today, 2004, 9, 641–651.
Drug. Discov. Today 2006, 12, 156–160.
In Lead Generation Approaches in Drug Discovery; Eds; Chapter 5, 141–164, Copyright 2010 John Wiley & Sons, Inc.
J. Med. Chem. 2005, 48, 6524–6543.
J. Pharmacol. Exp. Ther. 1978, 206, 218–226.
In Antihypertensive Agents; , Ed.; Academic Press: New York, 1967, 115–149.
Curr. Drug Metab. 2000, 1, 67–84.
Bull. Soc. Chim. France 1962, 1593–1597.
Bull. Soc. Chim. France 1964, 2572–2581.
Chem. Rev. 1995, 95, 829–847.
et al. Cardiovasc. Drug Rev. 1990, 8, 1–24.
et al. Bioorg. Med. Chem. Lett. 1998, 8, 3087–3092.
et al. J. Biol. Chem. 2004, 279, 23847–23850.
In Lehninger Principles of Biochemistry, 2006., 4. ed., W. H. Freeman Publishers, 246.
J. Med. Chem. 2008, 51, 2589–2599.
J. Nat. Prod. 2007, 70, 461–477.
et al. J. Med. Chem. 2010, 53, 3862–3886.
Curr. Drug Metab. 2009, 10, 700–712.
et al. Curr. Drug Targets, 2005, 6, 243.
Drug Metab. Dispos. 2008, 36, 1385–1405.
Clin. Pharmacokinet. 2008, 47, 669–680.
et al. Bioorg. Med. Chem. 2000, 8, 1443–1450.
J. Comp. Aided Mol. Des. 2002, 16, 325–334.
Nat. Rev. Drug Disc. 2006, 5, 993–996.
J. Med. Chem. 1998, 41, 1815–1826.
et al. J. Med. Chem. 2002, 45, 3143–3160.
et al. J. Med. Chem. 2000, 43, 3995–4004.
et al. J. Pharm. Sci. 1996, 85, 32–39.
et al. Pharm. Res. 1997, 14, 568–571.
Adv. Drug Del. Rev. 1995, 15, 5–36.
J. Neurochem. 1998, 70, 1781–1792.
J. Chem. Rev. 1996, 96, 3147–3176.
Annu. Rep. Med. Chem. 2000, 35, 289–298.
et al. Nat. Rev. Drug. Disc. 2010, 9, 203–214.
et al. Adv. Drug Deliv. Rev. 1997, 27, 235–256.
et al. Bioorg. Med. Chem. Lett. 2003, 13, 1829–1835.
et al. J. Med. Chem. 2002, 45, 1737–1740.
Drugs 1996, 52, 125–158.
et al. Gut 1985, 26, A542.
et al. Bioorg. Med. Chem. Lett. 2006, 16, 4686–4691.
et al. J. Biochem. Pharmacol. 2004, 68, 2107–2116.
et al. J. Med. Chem. 2000, 43, 3878–3894.
Curr. Opin. Drug Discov. Devel. 2001, 4, 102–109.
et al. Bioorg. Med. Chem. 2004, 12, 507–521.
et al. J. Pharm. Sci. 1999, 88, 1156–1160.
et al. Pharm. Res. 1996, 13, 469–475.
et al. J. Med. Chem. 2005, 48, 1729–1744.
J. Chem. Inf. Comput. Sci. 2001, 41, 354–357.
Curr. Med. Chem., 2009, 16, 2816–2823.
et al. Nat. Rev. Drug Disc. 2008, 7, 255–270.
et al. J. Med. Chem. 2005, 48, 805–811.
et al. J. Mol. Struct. 1991, 244, 283–290.
Expert Opin. Invest. Drugs 2001, 10, 1745–1753.
et al. Bioorg. Med. Chem. Lett. 1999, 9, 685–690.
et al. JPET 2004, 308, 189–197.
Bull. Parenteral Drug Assoc. 1972, 26, 139–146.
et al. Clin. Pharmacol. Ther. 1992, 52, 170–180.
et al. J. Pharmacol. Exp. Therap. 2000, 295, 219–225.
et al. J. Med. Chem. 2001, 44, 1603–1614.
et al. Chemotherapy-Tokyo 1984, 32 (Suppl. 8), 209–221.
Adv. Drug Deliv. Rev. 2006, 58, 15–28.
et al. J. Med. Chem. 1992, 35, 1791–1799.
Molecules 2008, 13, 1156–1178.
Curr. Cardiol. Rep. 2004, 6, 264–268.
Angiogenes. Res. 2010, 2, 14–33.
Am. J. Hypertens. 1991, 4, 23S–28S.
et al. Anal. Biochem. 2007, 360, 30–40.
et al. J. Med. Chem. 1991, 34, 687–692.
et al. J. Med. Chem. 1986, 29, 1004–1009.
et al. J. Med. Chem. 1992, 35, 2274–2283.
et al. Bioorg. Med. Chem. Lett. 1994, 4, 2567–2572.
et al. J. Med. Chem. 1990, 33, 1128–1138.
Mol. Pharmacol. 1997, 51, 1024–1033.
PNAS 1997, 94, 4028–4033.
Bioorg. Med. Chem. 2003, 11, 2277–2283.
et al. Eur. J. Org. Chem. 2001, 2129–2134.
Nat. Rev. Drug. Discov. 2005, 4, 649–663.
J. Pharm. Sci. 1972, 61, 906–909.
Scorpio, Structure-Calorimetry of Reported Protein Interactions Online; School of Crystallography, Birkbeck, University of London: London; link
et al. Proc. Natl. Acad. Sci. USA 1988, 85, 4842–46.
et al. Cancer Res. 1989, 49, 5789–92.
et al. J. Med. Chem. 2005, 48, 2805–2813.
Ann. Rep. in Comput. Chem. 2007, 3, 41–59.
et al. J. Pharmacol. Exp. Ther. 1957, 119, 361–369.
et al. J. Pharmacol. Exp. Ther. 2004, 308, 228–235.
et al. Clin. Pharmacol. Ther. 2004, 76, 167–177.
et al. J. Med. Chem. 2003, 46, 1330–1336.
Chem. Res. Toxicol. 1998, 11, 1326–1331.
et al. Drug Metab. Dispos. 2000, 28, 423–433.
Int. J. Clin. Pract. 2000, 54, 255–60.
et al. Br. J. Clin. Pharmacol. 2004, 58, 20–25.
et al. Bioorg. Med. Chem. Lett. 2000, 10, 1–4.
et al. J. Am. Chem. Soc. 1957, 79, 3295–3296.
et al. Br. J. Clin. Pharmacol. 1987, 23, 545–551.
et al. Drug Future 2001, 26, 1155–1170.
et al. Antimicrob. Agents Chemother. 1995, 39, 2759–2764.
et al. Curr. Top. Med. Chem. 2010, 10, 619–637.
et al. Arzneimittelforschung 1988, 38, 1075–1078.
Expert Opin. Ther. Pat. 2004, 14, 277–280.
J. Pharm. Sci. 1973, 62, 968–970.
et al. J. Med. Chem. 2001, 44, 1927–1937.
et al. Chem. Res. Toxicol. 1997, 10, 733–741.
J.; Environ. Health Persp. 1985, 62, 31–39.
et al. J. Med. Chem. 1990, 33, 2690–2697.
et al. J. Med. Chem. 1993, 36, 1529–1538.
Pharmacol. Toxicol. 1995, 77, (Suppl 3), 30–3.
Drug Metab. Rev. 1988, 19, 165–94.
Drugs 1991, 41 (Suppl 1), 18–24.
et al. J Med Chem. 2008, 51, 2128–2136.
Chem. Ber. 1980, 113, 1962–1980.
et al. Organometallics, 2003, 22, 916–924.
Top. Curr. Chem. 1979, 84, 1–75.
et al. Pharm. Pharmacol. 1990, 42, 356–357.
et al. Pharm. Sci. 1992, 81, 226–227.
Exp. Opin. Drug Metab. Tox. 2011, 7, 299–312.
Future Med. Chem. 2011, 3, 297–307.
et al. Angew. Chem. Int. Ed. Engl. 1999, 38, 3743–3748.
Org. Lett. 2001, 3, 75–78.
Mut. Res. 1991, 257, 209–227.
Biochem. Pharmacol. 2004, 68, 2097–210.
Prodrug Objectives and Design In: Comprehensive Medicinal Chemistry II; Editors-in-Chief, Copyright © 2007 Elsevier Ltd., 1009–1041.
Drug Metab. Rev. 1998, 30, 787–807.
In Hydrolysis in Drug and Prodrug Metabolism; Zurich and Weinheim, Wiley-VCH, Publishers, 2003, 419–534.
Curr. Drug Metabolism, 2000, 1, 215–241.
Adv. Drug Del. Rev. 1997, 27, 99–127.
et al. Chem. Soc. Rev. 2004, 33, 558–565.
et al. Curr. Enzyme Inhib. 2010, 6, 130–145.
Drugs 1990, 39, 110–35.
Drugs 1986, 31, 198–248.
et al. Pharm. Res. 2001, 18, 1190–202.
Biochem. Pharmacol. 1988, 37, 3867–76.
et al. Bioorg. Med. Chem. Lett. 1993, 3, 1761–1766.
et al. J. Med. Chem. 2002, 45, 567–583.
et al. J. Med. Chem. 1994, 37, 322–328.
et al. Mol. Pharmacol. 2004, 65, 1225–1237.
Biol. Medicine 1996, 69, 203–209.
US Food and Drug Administration. NDA 21–913, 2006, link
Nat. Rev. Drug Disc. 2003, 2, 192–204.
Chimia 1992, 46, 299–303.
et al. J. Pharm. Sci. 2008, 98, 3816–3828.
et al. J. Med. Chem. 2000, 43, 3549–3557.
Curr. Opin. Drug Discov. Devel. 2009, 12, 115–124.
et al. Bioorg. Med. Chem. Lett. 2004, 14, 6053–6056.
et al. J. Med. Chem. 2002, 45, 2615–2623.
J. Pharm. Sci. 2000, 89, 145–154.
et al. Int. J. Pharm. 1990, 60, 253–260.
European Heart J. 2004, 25, 1197–1207.
Drugs 1991, 41, 378–399.
A. Adv. Drug Deliv. Rev. 2002, 54, 255–271.
Nature 1943, 151, 305–306.
et al. J. Peptide Res. 1999, 53, 370–382.
J. Comb. Chem. 1999, 1, 524–533.
et al. J. Med. Chem. 2005, 48, 4111–4119.
et al. Curr. Pharm. Drug Des. 1999, 5, 265–287.
et al. J. Comput. Aided Mol. Des. 2005, 19, 137–147.
Bioorg. Med. Chem. Lett. 2009, 19, 2844–2851.
Drugs 2002, 62, 1345–1353.
et al. J. Med. Chem. 2003, 46, 3181–3184.
Drugs Today 1999, 35, 449–459.
Drugs Aging 2002, 19, 465–471.
In Annual Reports in Medicinal Chemistry; Ed.; Elsevier: Amsterdam, Boston, Heidelberg, 2007; Vol. 42, 95–109.
Curr. Opin. Chem. Biol. 2010, 14, 347–361.
et al. Proc. Natl. Acad. Sci. USA. 1996, 93, 799–803.
et al. Pure Appl. Chem. 1998, 70, 1129–1143.
Acta. Crystallogr. 1986, B42, 286.
In Chemometrics Methods in Molecular Design; , Ed.; VCH: New York, 1995, 309–318.
et al. Can. J. Pharm. Sci 1979, 14, 12–14.
In Progress in Medicinal Chemistry; Eds; Elsevier: Amsterdam, Boston, Heidelberg, 2005; Vol. 43, 239–271.
World Drug Index; Thomson Reuters: Barcelona, Spain; link
et al. Eur. J. Med. Chem. 2000, 35, 923–929.
et al. J. Med. Chem. 2000, 43, 3408–3419.
et al. Biorg. Med. Chem Lett. 2002, 12, 375–378.
J. Chem. Inf. Comput. Sci. 2002, 42, 408–413.
J. Pharm. Sci. 2002, 91, 2230–2239.
et al. J. Chem. Inf. Mod. 2009, 49, 853–864.
J. Med. Chem. 2009, 52, 4266–4276.
et al. Mol. Pharm. 2006, 3, 55–61.
et al. J. Med. Chem. 2005, 48, 1725–1728.
et al. Bioorg. Med. Chem. Lett. 2004, 14, 111.
Drug Disc. Today, 2007, 12, 34–42.
et al. Quant. Struct. Act. Relat. 2002, 21, 249–256.
Tartalomjegyzék
- A GYÓGYSZERKUTATÁS KÉMIÁJA
- Impresszum
- Előszó
- A kötet szerzői
- Köszönetnyilvánítás
- Bevezetés
- 1. A kémia szerepe a gyógyszerkutatásban
- 1.1. A gyógyszerkutatás és -fejlesztés szakmai feltételrendszere
- 1.2. Kémiai feladatok a gyógyszerkutatás folyamatában
- 1.3. Innováció a gyógyszeriparban
- 1.3.1. Az innováció fogalma
- 1.3.2. A gyógyszeripari innováció jelentősége
- 1.3.3. A gyógyszeripari innováció dilemmája
- 1.3.4. A hagyományos gyógyszerfejlesztés egységes modelljének kiterjesztése
- 1.3.5. Új kihívások
- 1.3.6. Új szervezeti modell
- 1.3.7. Új üzleti modell
- 1.3.8. Generikus és originális gyógyszerek kapcsolata
- 1.4. A mechanizmusalapú gyógyszerkutatás elméleti háttere és szakaszai
- 1.5. A preklinikai gyógyszerkutatás menete, szervezete és működése
- 1.6. Preklinikai projektmenedzsment
- 1.7. Irodalomjegyzék
- 1.1. A gyógyszerkutatás és -fejlesztés szakmai feltételrendszere
- 2. Molekuláris célpont azonosítása a gyógyszerkutatásban
- 2.1. A gyógyszercélpontok jellegzetességei
- 2.2. Mechanizmusalapú megközelítések
- 2.3. Fenotípus alapú megközelítések, kémiai genomika
- 2.3.1. Alapfogalmak, definíciók, funkcionális genetika/genomika analógiája
- 2.3.2. A kémiai genomika elemei
- 2.3.3. A kémiai genomika/proteomika legfontosabb stratégiái
- 2.3.4. A kémiai genomika/proteomika és a kemogenomika kapcsolata
- 2.3.5. Úton a személyre szabott gyógyszerelés felé
- 2.3.1. Alapfogalmak, definíciók, funkcionális genetika/genomika analógiája
- 2.4. A molekuláris/terápiás célpont hitelesítése
- 2.5. Az orvosi igény, a differenciálhatóság és a marketing szerepe a célpontválasztásban
- A gyógyszercélpont szűkebb és tágabb értelmezése
- A terápiás terület kiválasztása, a kutatás fókuszálása
- Az orvosi igény szerepe a betegség kiválasztásában
- A betegség kiválasztásának egyéb szempontjai
- A hatásmechanizmus kiválasztása
- A differenciálás és a marketing lehetőségei a különböző célpont- és hatóanyag-választási stratégiák esetén
- Az orvosi igény vizsgálata
- Az orvosi előny mérése, az árképzés alapjai
- A célpontválasztás szerepe a gyógyszerkutatás várható megtérülésében
- A gyógyszercélpont szűkebb és tágabb értelmezése
- 2.6. Versenyhelyzet-elemzés, szabadalmi és szakirodalmi adatbázisok
- A szabadalom mint versenyeszköz
- A szabadalmi dokumentumok kettős szerepe
- Újdonság
- Feltalálói tevékenység
- Ipari alkalmazhatóság
- Szabadalmi rendszerek
- Egy szabadalmi dokumentum felépítése és értelmezése
- Versenyhelyzet elemzése szabadalmi dokumentumokon keresztül
- A Nemzetközi Szabadalmi Osztályozási rendszer
- Szabadalmi adatbázisok
- esp@cenet
- STN International
- PatBase
- Derwent World Patents Index (WPI)
- Chemical Abstracts
- Beilstein
- Pharmaprojects
- International Pharmaceutical Abstract (IPA)
- Derwent Drug File
- Pharmaceutical Substances
- Derwent Veterinary Drug File
- Versenyelőny megtartása
- A szabadalom mint versenyeszköz
- 2.7. Esettanulmányok
- 2.8. Irodalomjegyzék
- 3. Vezérmolekula-keresés
- 3.1. A kémiai kiindulóponttól a vezérmolekuláig vezető folyamat
- 3.2. Kémiai kiindulópont keresése nagy áteresztőképességű szűréssel
- 3.2.1. A HTS szerepe a kémiai kiindulópont keresésében
- 3.2.2. A HTS megvalósításának lépései
- 3.2.3. HTS-találatok jellemzése és prioritizálása
- 3.3. Kémiai kiindulópont-keresés fragmensszűréssel
- 3.4. Kémiai kiindulópont-keresés alapváz-helyettesítéssel
- 3.5. Célzott vegyülettárak a vezérmolekula keresésében
- 3.6. Kémiai kiindulópont-keresés virtuális szűréssel
- 3.7. A kémiai kiindulópontok korai optimálásának szempontjai
- 3.7.1. Az affinitás vizsgálata
- 3.7.2. Fizikai-kémiai jellemzés
- 3.7.3. Permeabilitás – PAMPA és CaCo2 modellek
- 3.7.4. Metabolikus stabilitás
- 3.7.5. Kémiai stabilitás
- 3.7.6. A korai optimálás stratégiája
- 3.7.1. Az affinitás vizsgálata
- 3.8. A vezérmolekula azonosítása
- 3.9. Esettanulmányok
- 3.9.1. Természetes anyagok mint kémiai kiindulópontok: a varenicline (Chantix) felfedezése
- 3.9.2. Fragmensalapú megközelítés a vezérmolekula-keresésben: az ABT-263 felfedezése
- 3.9.3. Nagy áteresztőképességű szűrés (HTS) a vezérmolekula-keresésben: a sitagliptin (Januvia®) felfedezése
- 3.9.4. Vezérmolekula-keresés irodalmi előzmények alapján (scaffold hopping): NR2B altípus szelektív antagonisták felfedezése
- 3.10. Irodalomjegyzék
- 4. A vezérmolekula optimálása
- 4.1. Bevezetés
- 4.2. A gyógyszerjelölttel szemben támasztott követelmények: „gyógyszerszerűség” (Druglikeness)
- 4.3. Multidimenzionális optimálás
- 4.3.1. A hierarchikus szűrőrendszer
- 4.3.2. ADME-tulajdonságok
- 4.3.2.1. Az ADME-tulajdonságokat befolyásoló biológiai tényezők
- 4.3.2.2. In vivo ADME-folyamatok
- 4.3.2.3. Farmakokinetika
- 4.3.3. Toxicitás és gyógyszerbiztonság
- 4.3.1. A hierarchikus szűrőrendszer
- 4.4. A kémiai szerkezet optimálása
- 4.4.1. A célhatás optimálása
- 4.4.1.1. Bevezetés: egyedi vagy többszörös célpont
- 4.4.1.2. Analóg alapú megközelítés
- 4.4.1.3. Kitüntetett szerkezetek: a gyógyszermolekulákban gyakran előforduló, előnyös szerkezetek
- 4.4.1.4. Bioizosztéria
- Atom-atom csere
- Atom-csoport/csoport-atom csere
- Gyűrű-gyűrű transzformáció
- A piridin gyűrű bioizoszterjei
- A piridazin gyűrű bioizosztérjei
- Kondenzált gyűrűrendszerek bioizosztérjei
- Gyűrű-lánc/Lánc-gyűrű transzformáció
- Funkciós csoport transzformáció
- Az észtercsoport bioizoszterjei
- Amidcsoport bioizoszterek
- Karbamid és tiokarbamid bioizoszterek
- Amidin-, illetve guanidincsoport bioizoszterjei
- A fenol bioizoszterjei
- A karbonilcsoport bioizoszterjei
- Helyzeti bioizosztéria
- Gyűrűátrendezések
- Spirociklusok, áthidalt telített ciklusok
- Speciális bioizosztéria esetek
- Szén–szilícium bioizosztéria
- Atom-atom csere
- 4.4.1.1. Bevezetés: egyedi vagy többszörös célpont
- 4.4.2. Fizikai-kémiai és ADME-tulajdonságok optimálása: szerkezeti szempontok
- 4.4.2.1. Oldhatóság
- 4.4.2.2. Permeabilitás
- 4.4.2.3. Metabolikus stabilitás
- 4.4.2.4. Prodrugok
- A karbonsavcsoport prodrugjai
- Metil-észterek
- Etil-észterek
- További észter prodrugok: izopropil, alkil, aryl stb. észterek
- (Aciloxi)alkil- és [(alkoxikarbonil)oxi]metil-észterek
- (Oxodioxolil)metil-észterek
- Alkoholok és fenolok prodrugjai
- Alifás észter prodrugok
- Aromás észter prodrugok
- Karbamát prodrugok
- Éter típusú prodrugok
- Aminovegyületek prodrugjai
- Amidok, imidek prodrugjai
- Benzamidinek prodrugjai
- Peptid prodrugok
- Bioprekurzorok és bioreduktív anyagok
- A karbonsavcsoport prodrugjai
- 4.4.2.5. Soft drugok
- 4.4.2.1. Oldhatóság
- 4.4.3. In silico módszerek a vezérmolekula-optimálásban
- 4.4.3.1. Kismolekulák szerkezete és tulajdonságai
- 4.4.3.2. Szerkezetalapú módszerek
- 4.4.3.3. Ligandumalapú módszerek
- 4.4.3.4. Az optimálás in silico támogatásának néhány további eszköze
- 4.4.3.5. In silico ADME-vizsgálatok
- 4.4.3.6. A vezérmolekula-optimálás in silico módszereinek értékelése
- 4.4.4. Toxicitás és nem kívánt mellékhatás szerkezeti szempontjai
- 4.4.1. A célhatás optimálása
- 4.5. In vivo farmakológiai módszerek
- Alapfogalmak
- A farmakológiai modellek kiválasztásának szempontjai
- Rendszer-farmakológiai megközelítés
- Az in vivo farmakodinámiás mérések célja
- A farmakodinámiás vizsgálatok osztályozása
- Minőségi elvárások a farmakodinámiás vizsgálatokkal kapcsolatban
- Az in vivo vizsgálatokkal kapcsolatos etikai megfontolások
- Alapfogalmak
- 4.6. Esettanulmányok
- 4.6.1. Maraviroc (Selzentry®/Celsentri®): CCR5 receptor antagonista a HIV-fertőzés és AIDS kezelésére
- 4.6.2. Aliskiren (Tekturna®/Rasilez®): közvetlen renin inhibitor a magas vérnyomás kezelésére
- 4.6.3. Sitagliptin (Januvia®): szelektív dipeptidil peptidáz IV gátló a 2-es típusú diabétesz kezelésére
- 4.6.4. Clopidogrel (Plavix®): adenozin difoszfát (ADP)-indukálta vérlemezkeaggregáció-gátló az aterotrombózis kezelésére
- 4.6.1. Maraviroc (Selzentry®/Celsentri®): CCR5 receptor antagonista a HIV-fertőzés és AIDS kezelésére
- 4.7. Irodalomjegyzék
- 4.1. Bevezetés
- 5. Kémiai fejlesztés
- 5.1. Bevezetés
- 5.2. Laboratóriumi eljárás kidolgozása
- 5.3. Eljárásoptimálás
- 5.4. A kémiai biztonság vizsgálata
- 5.4.1. Eljárásbiztonság
- 5.4.2. Hőmérséklet-biztonság (Thermal safety)
- 5.4.2.1. Hőtermelődés okozta hőmérséklet-emelkedés
- 5.4.2.2. Reakciórendszer érzékenysége a hőmérsékletre
- 5.4.2.3. Dimenziómentes adiabatikus hőfokemelkedés
- 5.4.2.4. Kiindulási hőmérséklet
- 5.4.2.5. Autokatalitikus reakciók
- 5.4.2.6. A reakciómegfutás zóna és a metastabil zóna határa
- 5.4.2.7. Technológiák veszélyességi besorolása
- 5.4.2.8. Adagolás
- 5.4.2.9. Keverés
- 5.4.2.10. Reakciómegfutás következménye
- 5.4.2.11. Hőmérsékletkontroll
- 5.4.2.1. Hőtermelődés okozta hőmérséklet-emelkedés
- 5.4.3. Mely technológiáknál szükségesek biztonságtechnikai vizsgálatok?
- 5.4.4. Kontrollálhatatlan kémiai folyamatok kialakulásának oka és helye
- 5.4.5. Vizsgálati módszerek
- 5.4.6. Kémiai és technikai módosítások
- 5.5. A hatóanyag kiválasztása
- 5.6. Az eljárásfejlesztés analitikai kérdései
- 5.7. Az eljárás méretnövelése
- 5.8. Irodalomjegyzék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2015
ISBN: 978 963 059 076 1
A gyógyszerkutatás értékteremtő folyamat, amit a
legkülönbözőbb kémiai, biológiai és orvosi szak- és részterületek sokaságának
alkalmazása jellemez. A kötet a folyamatra és annak lépéseire koncentrálva a
témakör kémiai aspektusait dolgozza fel, így az Olvasók a kémikus szemével
kísérhetik végig a gyógyszerkutatás folyamatát. A könyv a szükséges gyógyszerkémiai, analitikai és fizikai
kémiai, valamint eljáráskémiai ismereteket egységes formában tárgyalja,
ugyanakkor rámutat azokra az informatikai, biológiai, orvosi, jogi és egyéb
területekre, ahol a magasabb szintű integráció szempontjai érvényesülnek. Hazai
és nemzetközi tapasztalatok szerint a gyógyszerkutatás kémiájában közel tíz év
gyakorlat szükséges a kellő jártasság kialakításához. A szerzők közössége jelen
kötettel kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a szükséges ismeretek megszerzésének
útja, ha jelentősen rövidebb nem is, de szemléletében egységesebb,
összefüggéseiben áttekinthetőbb, eszköz- és módszerválasztásban tudatosabb
lehessen.
Hivatkozás: https://mersz.hu/keseru-a-gyogyszerkutatas-kemiaja//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
