A LocaLisa rendszer (Medtronic, Minneapolis, Minn.) egy katéter-helyzetmeghatározó eszköz, mely a katéter pozícióját 3 egymásra merőleges, testfelszíni elektródok által generált, nagy frekvenciájú elektromos erőtér segítségével határozza meg. A térerősséget a szabványos katéter érzékeli, így a 3 irány segítségével helyzete meghatározható. A vizsgálatok adatai alapján pontossága 2 mm-en belüli (168). A geometriai mérések időnként pontatlanok a mellkas szöveti inhomogenitása miatt. Ha külső elektromos teret alkalmaznak, térerősség csökkenés következik be a belső szervek, s így a szív területén. A keletkező térerősség nagysága a katéterrel érzékelhető, és pozíciójának meghatározására használható. Ahhoz, hogy ez a módszer kivitelezhető legyen, több követelménynek kell teljesülnie. A külső tereknek pontosan merőlegesnek kell lenniük. Az alkalmazott elektromos térnek ártalmatlannak kell lennie, és nem szabad interferálnia a standard EKG-val vagy az elektrogramokkal. A légzésből adódó és a szívciklus alatti izommozgásokból származó eltéréseket is korrigálni kell. A lokalizációs eljárásnak a teljes beavatkozás alatt stabilnak kell lennie. Végül a rendszert pontosan kalibrálni kell, hogy a térerősség-változásból a pozícióváltozás pontosan megítélhető legyen. A Frank elvezetési rendszer mintájára 3 felszíni elektródapárból 3 egymásra merőleges, 1mA áramerősségű elektromos áramot vezetnek át a mellkason, átlagosan 30 kHz frekvenciával. Standard felszíni EKG-elektródok vannak elhelyezve a 4. bordaközben a jobb és bal középső hónaljvonalban, valamint a bal lábon és bal vállon. 2 db 2×15-ös bőr elektróda van a szív elé és mögé helyezve, ezek generálják a 3. tengelyt. A laterális elektródok nagyok, mert különben a szívhez való közelségük miatt túlságosan inhomogén teret generálnának. A háti elektród egyben kilépőként is szolgál az ablatióhoz alkalmazott RF-áram számára. A 30 kHz-es tér nem interferál az elektrofiziológiai jelekkel, az 1mA-es áramerősség pedig megfelel az érvényes biztonsági előírásoknak. A katéter által érzékelt eredő térerősséget digitálisan a 3 síknak megfelelő irányúra bontjuk. A katéter helyzetét a szomszédos elektródok által érzékelt amplitúdó alapján határozzuk meg, az elektródok közti távolság ismeretében. A katéterek pozícióját mindhárom irányban az érzékelt amplitúdó és az elektromos térerősség hányadosa alapján számítjuk. Az elektródpozíciókat 1–2 másodpercre átlagolva adjuk meg a ciklikus változások kiküszöbölése érdekében. A légzés hatása túl elnyújtott ahhoz, hogy átlagolással kiküszöbölhető legyen, ugyanakkor minimálisnak bizonyult az általa okozott hiba.