Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Fazekas Tamás, Merkely Béla, Papp Gyula, Tenczer József (szerk.)

Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia

Irodalom

  1. Rankin, A. C, Rae, A. P.: Sinus and atrial arrhythmias. In: Comprehensive Cardiology: Theory and Practice in Health and Disease. MacFarlane, P. W., Veith Lawrie, T. D. (eds) Pergamon Press, New York, 1989.
  2. Schmitt, C., Deisenhofer, I., Zrenner, B.: Catheter Ablation of Cardiac Arrhythmias. In: Schmitt, C. et al: Focal atrial tachycardia. Springer, 2006, 165–181.
  3. Zipes, D. P., Jalife, J. (eds) Cardiac Electrophysiology. From Cell to Bedside. In: Lin, D., Callans, D. J.: Sinus Rhythm Abnormalities. 479–489. Saunders, 2004.
  4. Zipes, D. P., Jalife, J. (eds): Cardiac Electrophysiology. From Cell to Bedside. In: Ellenbogen, K. A., Wood, M. A.: Atrial Tachycardia. 500–511. Saunders, 2004.
  5. Ho, S. Y., Anderson, R. H., Sanchez-Quintana, D.: Atrial structure and fibres: Morphologic bases of atrial conduction. Cardiovasc. Res., 2002, 54: 325–336.
  6. Task Force of the European Sdociety of Cardiology and the North American Society of Pacing and Electrophysiology – Standards of measurement, physiological interpretation, and clinical use. Circulation, 1996, 93: 1043–1065.
  7. Redwood S, Odemuyiwa O, Hnatkova K et al.: Selection of dichotomy limits for multifactorial prediction of arrhythmic events and mortality in survivors of acute myocardial infarction. Eur. Heart J., 1997, 18: 1278–1287.
  8. La Rovere, M. T., Pinna, G. D., Hohnloser, S. H. et al.: Baroreflex sensitivity and heart rate variability in the identification of patients at risk for life-threatening arrhythmias: Implications for clinical trials. Circulation, 2001, 103: 2072–2077.
  9. Bjerregaard P.: Mean 24 hour heart rate, minimal heart rate, and pauses in healthy subjects 40–79 years of age. Eur. Heart J., 1983, 4: 44.
  10. Spodick DH.: Normal sinus heart rate: Sinus tachycardia and sinus bradycardia redefined. Am. Heart J., 1992, 124: 1119.
  11. Bauerfeind, R. A., Amat-y-Leon, F., Dhingra, R. C. et al.: Chronic nonparoxysmal sinus tachycardia in otherwise healthy persons. Ann. Intern. Med., 1979, 91: 702.
  12. Morillo, C. A., Klein, G. J., Thakur, R. K. et al.: Mechanisms of „inappropriate” sinus tachycardia. Role of sympathovagal balance. Circulation, 1994, 90: 873.
  13. Krahn, A. D., Yee, R., Klein, G. J., Morillo, C.: Inappropriate sinus tachycardia: evaluation and therapy. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 1995, 6: 1124.
  14. Sato, T., Mitamura, H., Murata, M. et al.: Electrophysiologic findings of a patient with inappropriate sinus tachycardia cured by selective radiofrequency catheter ablation. J. Electrocardiol., 2000, 33(4): 381–386.
  15. Lee, R. J., Kalman, J. M., Fitzpatrick, A. P.: Radiofrequency catheter modification of the sinus node for „inappropriate” sinus tachycardia. Circulation, 1995, 92(10): 2919–2928.
  16. Still, A. M., Raatikainen, P., Ylitalo, A. et al.: Prevalence, characteristics and natural course of inappropriate sinus tachycardia. Europace, 2005, 7(2): 104–112.
  17. Brady, P. A., Low, P. A., Shen, W. K.: Inappropriate sinus tachycardia, postural orthostatic tachycardia syndrome, and overlapping syndromes. Pacing Clin. Electrophysiol., 2005, 28(10): 1112–1121.
  18. Tardif, T. C., Ford, I. et al.: Efficacy of ivabradine, a new selective I(f) inhibitor, compared with atenolol in patients with chronic stable angina.. Eur. Heart J., 2005, 26(23): 2529–2536.
  19. Shen, W. K.: Modification and ablation for inappropriate sinus tachycardia: current status. Card. Electrophysiol. Rev., 2002, 6(4): 349–355.
  20. Barker, P., Wilson, F., Johnston, D.: The mechanism aof auricular paroxysmal tachycardia. Am. Heart J., 1943, 26: 435–445.
  21. Han, J., Malozzi, A. M., Moe, G. K.: Sino-atrial reciprocation in the isolated rabbit heart. Circ. Res., 1968, 22: 355–362.
  22. Ragueneau, I., Laveille, C., Jochemsen, R. et al.: Pharmacokinetic-pharmacodynamic modeling of the effects of ivabradine, a direct sinus node inhibitor, on heart rate in healthy volunteers. Clin. Pharmacol. Ther., 1998, 64:192–203.
  23. Ogawa, S., Dreifus, L. S., Osmick, M. J.: Induction of sinus node reentry: its relation to inhomogeneous atrial conduction. J. Electrocardiol., 1978, 11: 109–116.
  24. Josephson, M. E.: Clinical Cardiac Electrophysiology: Techniques and Interpretations. 3th ed. Lippincott Williams & Wilkins, Philadelphia, 2002.
  25. Gomes, J. A., Mehta, D., Langan, M. N.: Sinus node reentrant tachycardia. Pacing Clin. Electrophysiol., 1995, 18: 1405.
  26. Glaufox, A. D., Numan, M., Knick, B. J. et al.: Sinoatrial node reentrant tachycardia in infants with congenital heart disease. Am. J. Cardiol., 2001, 88: 1054.
  27. Blomström-Lundqvist, Scheinman et al.: ACC/AHA/ESC Practice Guidelines for the Management of Patients With Supraventricular Arrhythmias 2003.
  28. Goya, M., Iesaka, Y., Takahashi, A. et al.: Radiofrequency catheter ablation for sinoatrial node reentrant tachycardia: electrophysiologic features of ablation sites. Jpn. Circ. J., 1999, 63: 177.
  29. Raftery, E. B., Cashman, P. M. M.: Long-term recording oft he electrocardiogram in normal population. Postgrad. Med. J., 1976, 52(Suppl. 7): 32.
  30. Brodsky, M., Wu, D., Denes, P.: Arrhythmias documented by 24-hour continuous ambulatory electrocardiographic monitoring in 50 male medical students without apparent heart disease. Am. J. Cardiol., 1977, 39: 390–397.
  31. Sobotka, P. A., Mayer, J. H., Bauerfeind, R. A. et al.: Arrhytmia documented by 24-hour continuous ambulatory electrocardiographic monitoring in young women without apparent heart disease. Am. Heart J., 1981, 101: 753.
  32. Haïssaguerre, M., Jaïs, P., Shah, D. C. et al.: Spontaneous initiation of atrial fibrillation by ectopic beats originating from the pulmonary veins. N. Engl. J. Med., 1998, 339: 659–666.
  33. Chen, S. A., Hsieh, M. H., Tai, C. T. et al.: Initiation of atrial fibrillation by ectopic beats originating from pulmonary veins. Electrophysiological characteristics, pharmacological responses, and effects of radiofrequency ablation. Circulation, 1999, 100: 1879–1886.
  34. Strauss, H. C., Saroff, A. L., Bigger, Jt. Jr. et al.: Premature atrial stimulation as a key to the understanding of sinoatrial conduction in man. Circ., 1973, 47: 86.
  35. Breithardt, G., Seipel, L.: The effect of premature atrial depolarization on sinus node automaticity in man. Circ., 1976, 53: 920.
  36. Macle, L.: Pulmonary Vein Recordings. A practical Guide tot he Mapping and Ablation of atrial fibrillation. Remedica Publishing Limited, 2002.
  37. Puech. P.: The P wave: correlation of surface and intracardial electrograms. Cardiovasc. Clin., 1974, 2: 43.
  38. Klein, H. O., Sullivan, T. A., Hoffman, B. F: Ectopic atrial rhythms in the primate. Am. Heart J., 1974, 87: 750.
  39. Kistler, P. M., Kalman, J. M.: Locating focal atrial tachycardias from P-wave morphology. Heart Rhythm., 2005, 2: 561–564.
  40. MacLeod, D., MacLeod, J.: Magnesium: physiology and pharmacology. Br. J. Anaesth. (England), 1999, 83(6): 972–973.
  41. Rasmussen, H. S., Thomsen, P. E. B.: The electrophysiologic effects of intravenous magnesium on human sinus node, atrioventricular node, atrium, and ventricle. Clin. Cardiol., 1989, 12: 85–90.
  42. England, M. R., Gordon, G., Salem, M. et al.: Magnesium administration and dysrhythmias after cardiac surgery. JAMA, 1992, 268: 2395–2402.
  43. Saoudi, N., Cosio, F., Waldo, A. et al.: Classification of atrial flutter and regular atrial tachycardia according to electrophysiologic mechanism and anatomic bases. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2001, 12: 852–866.
  44. Chen, S. A., Tai, C. T., Chiang, C. E. et al.: Focal atrial tachycardia: reanalysis oft he clinical and the electrophysiologic characteristics, and prediction of succesfull radiofrequency ablation. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 1998, 9: 355–365.
  45. Kalman, J. M., Olgin, J. E., Karch, M. R. et al.: “Cristal tachycardias“: origin of right atrial tachycardias from the crista terminalis identified by intracardiac echocardiography. J. Am. Coll. Cardiol., 1998, 31: 451–459.
  46. Tada, H., Nogami, A., Naito, S. et al.: Simple electrocardiographic criteria for identifying the site of origin of focal right atrial tachycardia. Pacing Clin. Electrophysiol., 1998, 21: 2431–2439.
  47. Chen, C. C., Tai, C. T., Chiang, C. E. et al.: Atrial tachycardias originating from the atrial septum: electrophysiologic characteristics and radiofrequency ablation. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2000, 11: 744–749.
  48. Hoffmann, E., Reithmann, C., Nimmermann, P. et al.: Clinical experience with electroanatomic mapping of ectopic atrial tachycardia. Pacing Clin. Electrophysiol., 2002, 25: 49–56.
  49. Wren, C.: Incessant tachycardias. Eur. Heart J., 1998, 19(Suppl E): E32-6, E54-9.
  50. Tang, C. W., Scheinman, M. M., Van Hare, G. F. et al.: Use of P wave configuration during atrial tachycardia to predict site of origin. J. Am. Coll. Cardiol., 1995, 26: 1315–1324.
  51. Stevenson, W. G., Weiss, J. N., Wiener, I., Nademanee, K.: Slow conduction in the infarct scar: relevance to the occurrence, detection, and ablation of ventricular reentry circuits resulting from myocardial infarction. Am. Heart J., 1989, 117: 452–467.
  52. Van Hare, G. F., Lesh, M. D., Ross, B. A., Perry, J. C.: Dorostkar. Mapping and radiofrequency ablation of intraatrial reentrant tachycardia after the Senning or Mustard procedure for transposition of the great arteries. Am. J. Cardiol., 1996, 77: 985–991.
  53. Cosio, F. G., Pastor, A., Nunez, A. et al.: How to map and ablate atrial scar macroreentrant tachycardia of the right atrium. Europace, 2000, 2: 193–200.
  54. Luz-Maria, R., Timmermans, C., Nabar, A. et al.: Biatrial Activation in Isthmus-Dependent Atrial Flutter. Circulation, 2001, 104: 2545.
  55. Kistler, M., Prashanthan, S., Fynn, S. P. et al.: Electrophysiological and Electrocardiographic Characteristics of Focal Atrial Tachycardia Originating From the Pulmonary Veins. Acute and Long-Term Outcomes of Radiofrequency Ablation. Circulation, 2003, 108: 1968.
  56. Kistler, M., Fynn, S. P., Haqqani, H. et al.: Focal Atrial Tachycardia From the Ostium of the Coronary Sinus: Electrocardiographic and Electrophysiological Characterization and Radiofrequency Ablation J. Am. Coll. Cardiol., 2005, 45(9): 1488–1493.
  57. Mihalcz, A., Shalganov, T. N., Balabanski, T. L.: Bi-atrial and right atrial activation times help to differentiate focal from macroreentrant atrial tachycardias. Cardiologia Hungarica, 2006, 36: D20.
  58. Haïssaguerre, M., Hocini, M., Sanders, P., Takahashi, Y. et al.: Localized Sources Maintaining Atrial Fibrillation Organized by Prior Ablation. Circulation, 2006, 113: 616–625.
  59. Takahashi, Y., Hocini, M., Mark, D. J. et al.: Sites of Focal Atrial Activity Characterized by Endocardial Mapping During Atrial Fibrillation. Am. Coll. Cardiol., 2006, 47: 2005–2012.
  60. Glatter, K. A., Cheng, J., Dorostkar, P. et al.: Electrophysiologic effects of adenosine in patients with supraventricular tachycardia. Circulation, 1999, 99: 1034–1040.
  61. Coumel, P., Leclercq, J. F., Assayag, P.: European experience with the antiarrhythmic efficacy of propafenone for supraventricular and ventricular arrhythmias. Am. J. Cardiol., 1984, 54: 60D–6D.
  62. Hsieh, M. H., Chen, S. A.: Catheter ablation of focal AT. In: Zipes, D. P., Haissaguerre, M. (eds) Catheter ablation of arrhythmias. Armonk, NY, Futura Publishing Co., Inc., 2002, 185–204.
  63. Chen, S. A., Tai, C. T., Chiang, C. E., Ding, Y. A., Chang, M. S.: Focal atrial tachycardia: reanalysis of the clinical and electrophysiologic characteristics and prediction of successful radiofrequency ablation. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 1998, 9: 355–365.
  64. Anguera, I., Brugada, J., Roba, M. et al.: Outcomes after radiofrequency catheter ablation of atrial tachycardia. Am. J. Cardiol., 2001, 87: 886–890.
  65. Nakagawa, H., Shah, N., Matsudaira, K. et al.: Characterization of reentrant circuit in macroreentrant right atrial tachycardia after surgical repair of congenital heart disease: isolated channels between scars allow “focal“ ablation. Circulation, 2001, 103: 699–709.
  66. Triedman, J. K., Alexander, M. E., Berul, C. I. et al.: Electroanatomic mapping of entrained and exit zones in patients with repaired congenital heart disease and intra-atrial reentrant tachycardia. Circulation, 2001, 103: 2060–2065.
  67. Jais, P., Hocini, M., Weeresoryia, R. et al.: Atipical left atrial flutters. Card. Electrophysiol., 2002, Rev. 6: 371–377.
  68. Stevenson, I. C. H., Kistler, P. M., Spence, S. J. et al.: Scar related right atrial macroreentrant tachycardia in patients without prior atrial surgery: electroanatomic characterisation and ablation outcome. Heart Rhythm., 2005, 2: 594–601.
Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 748 7

Orvostudomány

A Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia első kiadását a szívritmuszavarok patofiziológiájában, farmakológiájában, diagnosztikájában és gyógyításában kiemelkedően jártas hazai szakírók vetették papírra. Az aritmiában szenvedő betegek optimális ellátásához nélkülözhetetlen, az idő tájt rendelkezésre álló elméleti és klinikai tudnivalókat átfogóan ismertető kézikönyv iránti olvasói érdeklődés és a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztályának Nívódíja bizonyította, hogy a szerzők és a szerkesztők erőfeszítései nem voltak haszontalanok. Egy évtized az élettudományok fejlődésének jelenlegi tempóját figyelembe véve nagyon hosszú idő. Az elektrofiziológia és (a)ritmológia mind a mai napig a szívgyógyászat egyik legdinamikusabban fejlődő technicizálódó ága, melynek vertikuma egyre nagyobb: a szívizom szabályos ritmikáját megzavaró, nemritkán öröklődő patobiokémiai eltérések felismerésétől az új típusú, innovatív gyógyszerek hozzáértő alkalmazásán keresztül az egyre kifinomultabb invazív terápiás eljárásokig ível. Ennélfogva idő- és szükségszerűvé vált a lényegbevágóan új diagnosztikai / képalkotó módszerek, gyógyszeres és instrumentális kezelési módozatok, valamint a nagy mintaszámú, randomizált, kontrollcsoportos arrhythmiavizsgálatok eredményein nyugvó és a szakmai tudományos irányelvek főbb útmutatásait visszatükröző ismeretek friss, kézikönyvbe foglalt szintézise: a tudományág fejlődésével lépést tartó jelen, második, új fejezetek beépítésével és a régebbiek újraírásával, felülvizsgálatával gazdagított kiadás megírása, összeállítása.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fazekas-merkely-papp-tenczer-klinikai-sziv-elektrofiziologia-es-aritmologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave