Fazekas Tamás, Merkely Béla, Papp Gyula, Tenczer József (szerk.)

Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia

Történeti áttekintés

A klasszikus preexcitációs szindrómát mint önálló klinikai és elektrokardiográfiás entitást Wolff, Parkinson és White írta le 1930-ban (137). Az ő megfogalmazásuk szerint olyan EKG-eltérésről van szó, amely „funkcionális szárblokkot jelent rövid PR-intervallummal, és olyan egyébként egészséges fiatal embereken fordul elő, akiknek paroxysmalis tachycardiájuk van”. A történet azonban 1928-ban kezdődött, amikor White egy olyan beteggel találkozott, akinek az EKG-ja nehezen volt magyarázható. Egy 35 éves férfiról volt szó, akinek paroxysmalis pitvarfibrillációi voltak, szélesebb QRS-komplexussal, 0,10 s-os PR-távolsággal és normális P-hullámokkal. A terhelés hatására meglepő változás következett be: 140/perc frekvencián a QRS-komplexus normálissá vált, és a PR-távolság 0,16 s-ra nőtt. Mivel még három hasonló esetet találtak, White és Wolff arra a következtetésre jutottak, hogy egy eddig le nem írt klinikai entitásról van szó. Hasonló EKG-eltérést ugyan már korábban leírtak 1913-ban Cohn és Fraser (22), 1915-ben Wilson (l35) és 1921-ben Wedd (128), az eltérés okát azonban nem ismerték. 1914-ben Mines a tachycardia mechanizmusát is próbálta megmagyarázni (84). Az irodalomban 1930 előtt leírt eseteket tévesen AV-nodalis ritmusnak tartották, és a paroxysmalis tachycardiáknak nem tulajdonítottak jelentőséget.

Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 748 7

Orvostudomány

A Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia első kiadását a szívritmuszavarok patofiziológiájában, farmakológiájában, diagnosztikájában és gyógyításában kiemelkedően jártas hazai szakírók vetették papírra. Az aritmiában szenvedő betegek optimális ellátásához nélkülözhetetlen, az idő tájt rendelkezésre álló elméleti és klinikai tudnivalókat átfogóan ismertető kézikönyv iránti olvasói érdeklődés és a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztályának Nívódíja bizonyította, hogy a szerzők és a szerkesztők erőfeszítései nem voltak haszontalanok. Egy évtized az élettudományok fejlődésének jelenlegi tempóját figyelembe véve nagyon hosszú idő. Az elektrofiziológia és (a)ritmológia mind a mai napig a szívgyógyászat egyik legdinamikusabban fejlődő technicizálódó ága, melynek vertikuma egyre nagyobb: a szívizom szabályos ritmikáját megzavaró, nemritkán öröklődő patobiokémiai eltérések felismerésétől az új típusú, innovatív gyógyszerek hozzáértő alkalmazásán keresztül az egyre kifinomultabb invazív terápiás eljárásokig ível. Ennélfogva idő- és szükségszerűvé vált a lényegbevágóan új diagnosztikai / képalkotó módszerek, gyógyszeres és instrumentális kezelési módozatok, valamint a nagy mintaszámú, randomizált, kontrollcsoportos arrhythmiavizsgálatok eredményein nyugvó és a szakmai tudományos irányelvek főbb útmutatásait visszatükröző ismeretek friss, kézikönyvbe foglalt szintézise: a tudományág fejlődésével lépést tartó jelen, második, új fejezetek beépítésével és a régebbiek újraírásával, felülvizsgálatával gazdagított kiadás megírása, összeállítása.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fazekas-merkely-papp-tenczer-klinikai-sziv-elektrofiziologia-es-aritmologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero