Fazekas Tamás, Merkely Béla, Papp Gyula, Tenczer József (szerk.)

Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia


Gyógyszeres kezelés

A gyógyszeres kezelésben a CAST-vizsgálat 1989-ben jelentős szemléleti változást eredményezett. A vizsgálat során kiderült, hogy a posztinfarktusos kamrai extraszisztolék effektív szuppressziója ellenére az I/C típusú flecainid, encainid és moricizin a mortalitást közel háromszorosára növeli a placebocsoporthoz képest. A CAST fő tanulsága az volt, hogy a kamrai extraszisztolék effektív szuppressziója nem csökkenti, hanem a proarrhythmiás hatás révén még növelheti is a hirtelen halál előfordulását. Ezeket az adatokat természetesen nem lehet automatikusan a többi gyógyszerre és minden kamrai ritmuszavarra extrapolálni, de arra felhívta a figyelmet, hogy az antiarrhythmiás kezelést új alapokra kell helyezni, ami azt jelenti, hogy a biztonságosság fontosabb, mint az effektivitás. Míg a CAST előtt a kezelés fő célja az extraszisztolék elnyomása volt, amit főleg Na-csatorna-blokkolókkal értek el, addig a CAST után a kezelés célja a tünetek csökkentése mellett a hirtelen halál megelőzése, a túlélés javítása lett. A gyógyszerek antifibrillációs hatása került előtérbe, amit a III. csoportba tartozó káliumcsatorna-blokkolókkal lehet elérni. Emellett az antiadrenerg hatású béta-blokkolók kerültek előtérbe. Ma úgy gondoljuk, hogy az ideálist megközelítő szer úgy viselkedik, mint egy kémiai defibrillátor, azaz csak akkor hat, amikor a tachycardia fellép. A refrakteritást homogén módon nyújtsa, a vezetést lényegesen ne befolyásolja, és antiadrenerg hatással is rendelkezzen. Az idiopátiás kamrai tachycardiák kivételével a gyógyszeres kezelés alapját három gyógyszer – amiodaron, sotalol és béta-blokkoló – képezi az ICD-beültetés előtérbe kerülése mellett. Az arrhythmiaműtét háttérbe szorult. A bal ganglion stellatum kiirtása congenitalis hosszú-QT-szindróma esetén jön szóba. Az ICD-beültetés indikációját az egyes kórképeknél külön említjük.

Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 748 7

A Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia első kiadását a szívritmuszavarok patofiziológiájában, farmakológiájában, diagnosztikájában és gyógyításában kiemelkedően jártas hazai szakírók vetették papírra. Az aritmiában szenvedő betegek optimális ellátásához nélkülözhetetlen, az idő tájt rendelkezésre álló elméleti és klinikai tudnivalókat átfogóan ismertető kézikönyv iránti olvasói érdeklődés és a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztályának Nívódíja bizonyította, hogy a szerzők és a szerkesztők erőfeszítései nem voltak haszontalanok. Egy évtized az élettudományok fejlődésének jelenlegi tempóját figyelembe véve nagyon hosszú idő. Az elektrofiziológia és (a)ritmológia mind a mai napig a szívgyógyászat egyik legdinamikusabban fejlődő technicizálódó ága, melynek vertikuma egyre nagyobb: a szívizom szabályos ritmikáját megzavaró, nemritkán öröklődő patobiokémiai eltérések felismerésétől az új típusú, innovatív gyógyszerek hozzáértő alkalmazásán keresztül az egyre kifinomultabb invazív terápiás eljárásokig ível. Ennélfogva idő- és szükségszerűvé vált a lényegbevágóan új diagnosztikai / képalkotó módszerek, gyógyszeres és instrumentális kezelési módozatok, valamint a nagy mintaszámú, randomizált, kontrollcsoportos arrhythmiavizsgálatok eredményein nyugvó és a szakmai tudományos irányelvek főbb útmutatásait visszatükröző ismeretek friss, kézikönyvbe foglalt szintézise: a tudományág fejlődésével lépést tartó jelen, második, új fejezetek beépítésével és a régebbiek újraírásával, felülvizsgálatával gazdagított kiadás megírása, összeállítása.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fazekas-merkely-papp-tenczer-klinikai-sziv-elektrofiziologia-es-aritmologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave