Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Fazekas Tamás, Merkely Béla, Papp Gyula, Tenczer József (szerk.)

Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia

Irodalom

  1. Zipes, D. P., Camm, A. J., Borggrefe, M. et al.: American College of Cardiology/American Heart Association Task Force; European Society of Cardiology Committee for Practice Guidelines; European Heart Rhythm Association; Heart Rhythm Society: ACC/AHA/ESC 2006 Guidelines for Management of Patients With Ventricular Arrhythmias and the Prevention of Sudden Cardiac Death: a report of the American College of Cardiology/American Heart Association Task Force and the European Society of Cardiology Committee for Practice Guidelines (writing committee to develop Guidelines for Management of Patients With Ventricular Arrhythmias and the Prevention of Sudden Cardiac Death): developed in collaboration with the European Heart Rhythm Association and the Heart Rhythm Society. Circulation, 2006, 114: e385–484.
  2. Krebs, M. E., Krause, P. C., Engelstein, E. D. et al.: Ventricular tachycardias mimicking those arising from the right ventricular outflow tract. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2000, 11: 45–51.
  3. Dixit, S., Gerstenfeld, E. P., Callans, D. J. et al.: Electrocardiographic patterns of superior right ventricular outflow tract tachycardias: distinguishing septal and free-wall sites of origin. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2003, 14: 1–7.
  4. Delacretaz, E., Soejima, K., Gottipaty, V.K. et al.: Single catheter determination of local electrogram prematurity using simultaneous unipolar and bipolar recordings to replace the surface ECG as a timing reference. Pacing Clin. Electrophysiol., 2001, 24: 441–449.
  5. Vestal, M., Wen, M. S., Yeh, S. J. et al.: Electrocardiographic predictors of failure and recurrence in patients with idiopathic right ventricular outflow tract tachycardia and ectopy who underwent radiofrequency catheter ablation. J. Electrocardiol., 2003, 36: 327–332.
  6. Borger, van der Burg, A. E., de Groot, N. M., van Erven, L. et al.: Long-term follow-up after radiofrequency catheter ablation of ventricular tachycardia: a successful approach? J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2003, 13: 417–423.
  7. Timmermans, C., Rodriguez, L. M., Crijns, H. J. et al.: Idiopathic left bundle-branch block-shaped ventricular tachycardia may originate above the pulmonary valve. Circulation, 2003, 108: 1960–1967.
  8. Reithmann, C., Hahnefeld, A., Remp, T. et al.: Electroanatomic mapping of endocardial right ventricular activation as a guide for catheter ablation in patients with arrhythmogenic right ventricular dysplasia. Pacing Clin. Electrophysiol., 2003, 26: 1308–1316.
  9. O’Donnell, D., Cox, D., Bourke, J. et al.: Clinical and electrophysiological differences between patients with arrhythmogenic right ventricular dysplasia and right ventricular outflow tract tachycardia. Eur. Heart J., 2003, 24: 801–810.
  10. Boulos, M., Lashevsky, I., Reisner, S. et al.: Electroanatomic mapping of arrhythmogenic right ventricular dysplasia. J. Am. Coll. Cardiol., 2001, 38: 2020–2027.
  11. Niroomand, F., Carbucicchio, C., Tondo, C. et al.: Electrophysiological characteristics and outcome in patients with idiopathic right ventricular arrhythmia compared with arrhythmogenic right ventricular dysplasia. Heart, 2002, 87: 41–47.
  12. Ouyang, F., Fotuhi, P., Ho, S. Y. et al.: Repetitive monomorphic ventricular tachycardia originating from the aortic sinus cusp: electrocardiographic characterization for guiding catheter ablation. J. Am. Coll. Cardiol., 2002, 39: 500–508.
  13. Hachiya, H., Aonuma, K., Yamauchi, Y., et al.: How to diagnose, locate, and ablate coronary cusp ventricular tachycardia. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2002, 13: 551–556.
  14. Schweikert, R. A., Saliba, W. I., Tomassoni, G. et al.: Percutaneous pericardial instrumentation for endo-epicardial mapping of previously failed ablations. Circulation, 2003, 108: 1329–1335.
  15. Ouyang, F., Bansch, D., Schaumann, A. et al.: Catheter ablation of subepicardial ventricular tachycardia using electroanatomic mapping. Herz, 2003, 28: 591–597.
  16. Aiba, T., Suyama, K., Aihara, N. et al.: The role of Purkinje and pre-Purkinje potentials in the reentrant circuit of verapamil-sensitive idiopathic LV tachycardia. Pacing Clin. Electrophysiol., 2001, 24: 333–344.
  17. Tsuchiya, T., Okumura, K., Honda, T. et al.: Effects of verapamil and lidocaine on two components of the re-entry circuit of verapamil-sensitive idiopathic left ventricular tachycardia. J. Am. Coll. Cardiol., 2001, 37: 1415–1421.
  18. Ouyang, F., Cappato, R., Ernst, S. et al.: Electroanatomic substrate of idiopathic left ventricular tachycardia: unidirectional block and macroreentry within the Purkinje network. Circulation, 2002, 105: 462–469.
  19. Ouyang, F., Antz, M., Deger, F. T. et al.: An underrecognized subepicardial reentrant ventricular tachycardia attributable to left ventricular aneurysm in patients with normal coronary arteriograms. Circulation, 2003, 107: 2702– 2709.
  20. Chimenti, C., Calabrese, F., Thiene, G. et al.: Inflammatory left ventricular microaneurysms as a cause of apparently idiopathic ventricular tachyarrhythmias. Circulation, 2001, 104: 168–173.
  21. Lopera, G., Stevenson, W. G., Soejima, K. et al.: Identification and ablation of three types of ventricular tachycardia involving the His-Purkinje system in patients with heart disease. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2004, 15: 52–58.
  22. Li, Y. G., Gronefeld, G., Israel, C. et al.: Bundle branch reentrant tachycardia in patients with apparent normal His-Purkinje conduction: the role of functional conduction impairment. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2002, 13: 1233–1239.
  23. Guo, H., Hecker, S., Levy, S. et al.: Ventricular tachycardia with QRS configuration similar to that in sinus rhythm and a myocardial origin: differential diagnosis with bundle branch reentry. Europace, 2001, 3: 115–123.
  24. Merino, J. L., Peinado, R., Fernandez-Lozano, I. et al.: Bundle-branch reentry and the postpacing interval after entrainment by right ventricular apex stimulation: a new approach to elucidate the mechanism of wide-QRS-complex tachycardia with atrioventricular dissociation. Circulation, 2001, 103: 1102–1108.
  25. de Chillou, C., Lacroix, D., Klug, D. et al.: Isthmus characteristics of reentrant ventricular tachycardia after myocardial infarction. Circulation, 2002, 105: 726–731.
  26. Soejima, K., Stevenson, W. G., Maisel, W. H. et al.: Electrically unexcitable scar mapping based on pacing threshold for identification of the reentry circuit isthmus: feasibility for guiding ventricular tachycardia ablation. Circulation, 2002, 106: 1678–1683.
  27. Soejima, K., Suzuki, M., Maisel, W. H. et al.: Catheter ablation in patients with multiple and unstable ventricular tachycardias after myocardial infarction: short ablation lines guided by reentry circuit isthmuses and sinus rhythm mapping. Circulation, 2001, 104: 664–669.
  28. Bogun, F., Li, Y. G., Groenefeld, G. et al.: Prevalence of a shared isthmus in postinfarction patients with pleiomorphic, hemodynamically tolerated ventricular tachycardias. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2002, 13: 237–241.
  29. Marchlinski, F. E., Callans, D. J., Gottlieb, C. D. et al.: Linear ablation lesions for control of unmappable ventricular tachycardia in patients with ischemic and nonischemic cardiomyopathy. Circulation, 2000, 101: 1288–1296.
  30. Delacretaz, E., Stevenson, W. G.: Catheter ablation of ventricular tachycardia in patients with coronary heart disease: part I: Mapping. Pacing Clin. Electrophysiol., 2001, 24: 1261–1277.
  31. Schilling, R. J., Peters, N. S., Davies, D. W.: Feasibility of a noncontact catheter for endocardial mapping of human ventricular tachycardia. Circulation, 1999, 99: 2543–2552.
  32. Bogun, F., Knight, B., Goyal, R. et al.: Discrete systolic potentials during ventricular tachycardia in patients with prior myocardial infarction. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 1999, 10: 364–369.
  33. Soejima, K., Stevenson, W. G., Maisel, W. H. et al.: The N + 1 difference: a new measure for entrainment mapping. J. Am. Coll. Cardiol., 2001, 37: 1386–1394.
  34. Tung, S., Soejima, K., Maisel, W. H. et al.: Recognition of far-field electrograms during entrainment mapping of ventricular tachycardia. J. Am. Coll. Cardiol., 2003, 42: 110–115.
  35. Della Bella, P., De Ponti, R., Uriarte, J. A. et al.: Catheter ablation and antiarrhythmic drugs for haemodynamically tolerated post-infarction ventricular tachycardia; long-term outcome in relation to acute electrophysiological findings. Eur. Heart J., 2002, 23: 414–424.
  36. Delacretaz, E., Stevenson, W. G.: Catheter ablation of ventricular tachycardia in patients with coronary heart disease. Part II: clinical aspects, limitations, and recent developments. PACE, 2001, 24: 1403–1411.
  37. Kottkamp, H., Wetzel, U., Schirdewahn, P. et al.: Catheter ablation of ventricular tachycardia in remote myocardial infarction: substrate description guiding placement of individual linear lesions targeting noninducibility. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2003, 14: 675–681.
  38. Calkins, H., Epstein, A., Packer, D. et al.: Catheter ablation of ventricular tachycardia in patients with structural heart disease using cooled radiofrequency energy: results of a prospective multicenter study. Cooled RF Multi Center Investigators Group. J. Am. Coll. Cardiol., 2000, 35: 1905–1914.
  39. Kautzner, J., Cihak, R., Peichl, P. et al.: Catheter ablation of ventricular tachycardia following myocardial infarction using three-dimensional electroanatomical mapping. Pacing Clin. Electrophysiol., 2003, 26: 342–347.
  40. Reddy, V. Y., Neuzil, P., Taborsky, M. et al.: Short-term results of substrate mapping and radiofrequency ablation of ischemic ventricular tachycardia using a saline-irrigated catheter. J. Am. Coll. Cardiol., 2003, 41: 2228–2236.
  41. Reddy, V. Y., Wrobleski, D., Houghtaling, C. et al.: Combined epicardial and endocardial electroanatomic mapping in a porcine model of healed myocardial infarction. Circulation, 2003, 107: 3236–3242.
  42. Furniss, S., Anil-Kumar, R., Bourke, J. P. et al.: Radiofrequency ablation of haemodynamically unstable ventricular tachycardia after myocardial infarction. Heart, 2000, 84: 648–652.
  43. Arenal, A., Glez-Torrecilla, E., Ortiz, M. et al.: Ablation of electrograms with an isolated, delayed component as treatment of unmappable monomorphic ventricular tachycardias in patients with structural heart disease. J. Am. Coll. Cardiol., 2003, 41: 81–92.
  44. Brunckhorst CB, Delacretaz E, Soejima K, et al.: Identification of the ventricular tachycardia isthmus after infarction by pace mapping. Circulation, 2004, 110: 652–659.
  45. Bogun, F., Marine, J. E., Hohnloser, S. H. et al.: Relative timing of isolated potentials during postinfarction ventricular tachycardia and sinus rhythm. J. Interv. Card. Electrophysiol., 2004, 10: 65–72.
  46. Brunckhorst, C. B., Stevenson, W. G., Jackman, W. M. et al.: Ventricular mapping during atrial and ventricular pacing. Relationship of multipotential electrograms to ventricular tachycardia reentry circuits after myocardial infarction. Eur. Heart J., 2002, 23: 1131–1138.
  47. Strickberger, S. A., Knight, B. P., Michaud, G. F. et al.: Mapping and ablation of ventricular tachycardia guided by virtual electrograms using a noncontact, computerized mapping system. J. Am. Coll. Cardiol., 2000, 35: 414–421.
  48. Della Bella, P., Pappalardo, A., Riva, S. et al.: Non-contact mapping to guide catheter ablation of untolerated ventricular tachycardia. Eur. Heart J., 2002, 23: 742–752.
  49. Sosa, E., Scanavacca, M., d’Avila, A. et al.: Nonsurgical transthoracic epicardial catheter ablation to treat recurrent ventricular tachycardia occurring late after myocardial infarction. J. Am. Coll. Cardiol., 2000, 35: 1442–1449.
  50. Soejima, K., Stevenson, W. G., Sapp, J. L. et al.: Endocardial and epicardial radiofrequency ablation of ventricular tachycardia associated with dilated cardiomyopathy: the importance of low-voltage scars. J. Am. Coll. Cardiol., 2004, 43: 1834–1842.
  51. Brugada, J., Berruezo, A., Cuesta, A. et al.: Nonsurgical transthoracic epicardial radiofrequency ablation: an alternative in incessant ventricular tachycardia. J. Am. Coll. Cardiol., 2003, 41: 2036–2043.
  52. Hsia, H. H., Marchlinski, F. E.: Characterization of the electroanatomic substrate for monomorphic ventricular tachycardia in patients with nonischemic cardiomyopathy. Pacing. Clin. Electrophysiol., 2002, 25: 1114–1127.
  53. van der Burg, A. E., de Groot, N. M., van Erven, L. et al.: Long-term follow-up after radiofrequency catheter ablation of ventricular tachycardia: a successful approach? J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2002, 13: 417–423.
  54. Delacretaz, E., Stevenson, W. G., Ellison, K. E. et al.: Mapping and radiofrequency catheter ablation of the three types of sustained monomorphic ventricular tachycardia in nonischemic heart disease. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2000, 11: 11–17.
  55. Gellér L.: Kamrai tachycardiák katéterablatiós kezelése. Cardiol. Hung., 2008, 38: 7–10.
  56. Mihálcz A., Tahin T., Szili-Török T.: Elektroanatómiai térképező rendszerek a ritmuszavarok katéterablatiós kezelésében Orv. Hetil., 2008, 149: 1155–1160.
  57. Sosa, E., Scavanacca, M., D’Avila, A et al.: Endocardial and epicardial ablation guided by nonsurgical transthoracicepicardial mappingto treat recurrant ventricular tachycardia. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 1998, 9: 229–239.
  58. Sosa, E., Scavanacca, M., D’Avila, A. et al.: Nonsurgical thransthoracic epicardial catheter ablation to treat recurrent ventricular tachycardia occurring late after myocardial infarction. J. Am. Coll. Cardiol., 2000, 35: 1450–1452.
  59. d’Avila, A., Houghtalig, C., Gutierrez, P. et al.: Catheter ablation ofventricular epicardial tissue: a comparison of standard and cooled tip radiofrequency energy. Circulation, 2004, 109: 2363–2369.
  60. Merkely B., Csanádi Z.: Pacemaker, implantálható cardioverter defibrillátor és reszinkronizációs kezelés. Kardiológiai Útmutató, Klinikai Irányelvek Kézikönyve II. 32–37, 2008.
  61. Csanádi Z.: A klinikai tachyarrhythmiák radiofrekvenciás kezelése. In: Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia. Szerk.: Fazekas T., Papp Gy., Tenczer J. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999, 546–583.
  62. Merkely B., Róka A.: Beültethető eszközök a kamrai tachyarrhythmiák kezelésére. Cardiologia Hungarica, 2008, 38: C9–13.
  63. Schreieck, J., Zrenner, B., Deisenhofer, I., Schmitt, C.: Rescue ablation of electrical storm in patients with ischaemic cardiomyopathy: A potential-guided ablation approach by modifying substrate of intractable, unmappable ventricular tachycardias. Heart Rhythm, 2: 10–14, 2005.
  64. Das, M. K., Dandamudi, G., Steiner, H.: Role of ablation therapy in ventricular arrhythmias. Cardiol. Clin., 2008, 26: 459–479.
  65. Bansch, D., Oyang, F. et al.: Successful catheter ablation of electrical storm after myocardial infarction. Circulation, 2003, 108: 3011–3016.
  66. Marrouche, N. F., Verma, A. et al.: Mode of initiation and ablation of ventricular fibrillation storms in patients with ischemic cardiomyopathy. J. Am. Coll. Cardiol., 2004, 43: 1715–1720.
Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 748 7

Orvostudomány

A Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia első kiadását a szívritmuszavarok patofiziológiájában, farmakológiájában, diagnosztikájában és gyógyításában kiemelkedően jártas hazai szakírók vetették papírra. Az aritmiában szenvedő betegek optimális ellátásához nélkülözhetetlen, az idő tájt rendelkezésre álló elméleti és klinikai tudnivalókat átfogóan ismertető kézikönyv iránti olvasói érdeklődés és a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztályának Nívódíja bizonyította, hogy a szerzők és a szerkesztők erőfeszítései nem voltak haszontalanok. Egy évtized az élettudományok fejlődésének jelenlegi tempóját figyelembe véve nagyon hosszú idő. Az elektrofiziológia és (a)ritmológia mind a mai napig a szívgyógyászat egyik legdinamikusabban fejlődő technicizálódó ága, melynek vertikuma egyre nagyobb: a szívizom szabályos ritmikáját megzavaró, nemritkán öröklődő patobiokémiai eltérések felismerésétől az új típusú, innovatív gyógyszerek hozzáértő alkalmazásán keresztül az egyre kifinomultabb invazív terápiás eljárásokig ível. Ennélfogva idő- és szükségszerűvé vált a lényegbevágóan új diagnosztikai / képalkotó módszerek, gyógyszeres és instrumentális kezelési módozatok, valamint a nagy mintaszámú, randomizált, kontrollcsoportos arrhythmiavizsgálatok eredményein nyugvó és a szakmai tudományos irányelvek főbb útmutatásait visszatükröző ismeretek friss, kézikönyvbe foglalt szintézise: a tudományág fejlődésével lépést tartó jelen, második, új fejezetek beépítésével és a régebbiek újraírásával, felülvizsgálatával gazdagított kiadás megírása, összeállítása.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fazekas-merkely-papp-tenczer-klinikai-sziv-elektrofiziologia-es-aritmologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave