Tartalomjegyzék

• Mezőgazdasági növények élettana
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightBevezetés
  • A növényélettan feladata, jelentősége
  • A növényi élet feltételei
  • A membránok felépítése és sejtélettani szerepe
  • A biokémiai reakciók energetikája
  • Elektronszállítás és redoxrendszerek
  • Az élő szervezetek energiaátalakítási folyamatai, a kemiozmotikus elmélet alapjai
• chevron_rightFotoszintézis
  • A fotoszintézis bioenergetikai jelentősége, alapreakciói
  • Fotoreceptorok
  • A fotoszintetikus pigmentek fényabszorpciója
  • A fényenergia koncentrálása a fotokémiai reakciócentrumban, átalakulása kémiai energiává
  • A kloroplasztiszok biogenezise és felépítése
  • Az 1. fotokémiai rendszer és a NADP redukciója
  • A 2. fotokémiai rendszer és az oxigén keletkezése
  • A két fotokémiai rendszer funkcionális kapcsolatát biztosító elektronszállító komplex
  • A protonszállító ATP-áz és a fotofoszforilálás
  • A fotoszintetikus membránok heterogén jellege, a fényreakció regulációja
  • A szén-dioxid redukciója a Calvin-ciklusban
  • A szén-dioxid redukciója a C4-dikarbonsav-úton
  • A C3 és C4 típusú növények fiziológiájának összehasonlítása
  • A C3 típusú növények korlátozott fotoszintézise; fotorespiráció
  • A szénhidrátok keletkezése
  • chevron_rightA környezeti tényezők hatása a fotoszintézis intenzitására, a várható termés nagyságára
    • A fény mennyiségi hatása a fotoszintézisre
    • A fotoszintézis intenzitásának napszaki változásai
    • A szén-dioxid-koncentráció jelentősége
    • A hőmérséklet hatása a fotoszintézis intenzitására, a várható termés mennyiségére
    • A víz- és tápanyagellátás, valamint a levelek korának hatása a fotoszintézis intenzitására
• chevron_rightLégzés
  • A légzés jelentősége, alapreakciói
  • A légzés szubsztrátjainak bekapcsolódása a katabolizmusba
  • A magasabb rendű növények glikolízise és glükoneogenezise
  • A fruktóz-2,6-difoszfát szerepe a szénhidrát-anyagcsere szabályozásában
  • A pirofoszfát növényélettani szerepe: alternatív energiaforrás
  • A szénhidrátok lebomlásának alternatív útja: pentóz-foszfát-ciklus
  • A piroszőlősav oxidatív lebomlása, a citromsav-ciklus
  • Az olajok anyagcseréje, a lipid- és szénhidrát-anyagcsere kapcsolata
  • Aromás vegyületek bioszintézise: sikiminsav-út
  • A redukált piridin-nukleotidok oxidációja a mitokondriumokban, oxidatív foszforilálás
  • A mitokondriumok alternatív végoxidáza, a cianidrezisztens és maradéklégzés fogalma
  • A növényi sejt exomitokondriális oxidációs folyamatai
  • Aktivált oxigénformák
  • Az aktivált oxigénformák méregtelenítése
  • A légzés sebességének szabályozása, a légzés intenzitásának változása az ontogenezis során
  • A fertőzött növényi szövetek légzése, a parazitogén légzésemelkedés természete
  • Fertőzött növényi szövetek fenolanyagcseréje, lehetséges szerepe a betegség-ellenállóságban
• chevron_rightA növények vízgazdálkodása
  • A víz jelentősége a növény életében
  • A növények vízgazdálkodása fejlődéstörténeti következmény
  • A vízforgalom fizikai alapjai
  • A növényben levő víz állapota, a növényi sejt vízforgalma
  • A növények víztartalma, a növények által felhasznált víz mennyisége
  • Víztartó képesség, a vízveszteség kritikus határa
  • A talajban levő víz állapota, hozzáférhetősége, a gyökerek vízfelvétele
  • A gyökerek „aktív” vízfelvétele
  • A gyökér vízfelvételét befolyásoló talajtani tényezők
  • A víz szállításának folyamata
  • A párologtatás jelentősége, formái
  • A sztómás transzspiráció
  • A perisztómás transzspiráció szerepe
  • A környezeti tényezők hatása a transzspiráció intenzitására
  • chevron_rightA növények produktivitása és vízgazdálkodásának kapcsolata; az aszálykár fiziológiai alapjai
    • A vízdeficit kialakulása, a biokémiai, fiziológiai folyamatok eltérő érzékenysége
    • A vízhiány hatása a fotoszintézisre, a légzésre, a szervesanyag-akkumulációra
    • A vízdeficit hatása az anyagfelvételre
    • A nitrogén-anyagcsere és a növekedés károsodása vízhiányban
  • A szárazságtűrés morfofiziológiai alapjai
  • Kultúrnövényeink biokémiai, fiziológiai alkalmazkodása
  • chevron_rightAz öntözött növények fiziológiája és produktivitása
    • Fiziológiai szempontok az öntözés időpontjának meghatározásában
    • Az öntözés hatása az asszimilációs felület nagyságára, a levelek produktivitására
    • Az öntözés hatása a gyökérrendszer fejlettségére és aktivitására
• chevron_rightA növények ásványianyag-asszimilációja
  • Az ásványianyag-asszimiláció biológiai jelentősége
  • A növények ásványianyag-összetétele, az elemek csoportosítása
  • chevron_rightA növények tápanyagfelvétele
    • Az ionfelvétel első szakasza, apoplazmás út
    • Az ionok átjutása a plazmalemmán, a membrántranszport
    • Az ionfelvétel kapcsolata az anyagcserével, energiaigénye
    • Az anionok membrántranszportja
    • A protonpumpa szerepe a szerves vegyületek membrántranszportjában
    • A protonszállító ATP-ázok (protonpumpák) szerepe az energiaátalakítási folyamatokban
    • A gyökerek tápanyagfelvételét befolyásoló tényezők
  • Anyagszállítás a növényi szervezetben
  • A foszfor jelentősége, felvétele, anyagcseréje
  • A kén jelentősége, felvétele, anyagcseréje
  • A kálium felvétele, jelentősége a növény életében
  • A kalcium előfordulása, szerepe a növény életében
  • A magnézium felvétele, jelentősége az anyagcserében
  • A vas jelentősége, felvétele
  • A mangán jelentősége
  • A cink jelentősége
  • A réz jelentősége
  • A molibdén jelentősége
  • A bór jelentősége
  • A nátrium növényélettani szerepe; sótűrés
  • A klór, a szilícium és a kobalt szerepe
• chevron_rightA növények nirtogén-anyagcseréje
  • A nitrogén jelentősége
  • A levegő molekuláris nitrogénjének megkötése
  • chevron_rightA növények által felvett szervetlen nitrogén asszimilációja
    • Az aminosavak szénláncának eredete
    • Az ammónia asszimilálása, az aminosavak szintézise
    • Az aszparagin jelentősége a magasabb rendű növények N-anyagcseréjében
    • Az aminosavak lebontása
    • A különleges aminosavak szerepe
  • A nukleinsavak bioszintézise
  • chevron_rightA fehérjék bioszintézise
    • Az aminosavak aktiválása, a tRNS szerepe
    • A polipeptidlánc iniciálása
    • Elongáció
    • Termináció
  • chevron_rightA növényi nitrogén-anyagcsere sajátos kérdései
    • A kloroplasztiszok fehérjeszintézise
    • A magvak és szemtermések tartalékfehérjéinek szintézise
    • A növények fehérje-anyagcseréje és endogén N-ciklusa
    • A magasabb rendű növények fehérjeszintézisének szabályozása
    • Fertőzött növényi szövetek nukleinsav- és fehérjeszintézise
• chevron_rightBioregulátorok
  • chevron_rightA bioreguláció alapjai
    • Az enzimek térszerkezetét (aktivitását) szabályozó mechanizmus
    • A kalcium másodlagos hírvivő szerepe
    • A bioregulátorok csoportosítása, a növényi hormonok általános jellemzése
  • chevron_rightAuxinok
    • Az auxinok felfedezése, kémiai felépítésük
    • Az auxinok biokémiája, szállítása, a szöveti auxinszintet szabályozó tényezők és folyamatok
    • Az auxinok hatása a megnyúlásos növekedésre
    • Az auxin hatása a nukleinsav- és fehérjeszintézisre; hormonreceptorok
    • A szövetek auxintartalma, a szervek auxinérzékenysége
  • chevron_rightGibberellinek
    • A gibberellinek felfedezése, biokémiája, előfordulása
    • A gibberellinek szintézise, metabolizmusa
    • A szervek gibberellinszintje és megnyúlásos növekedése
    • A gibberellinek szerepe a magvak raktározott tápanyagainak mobilizálásában
  • chevron_rightCitokininek
    • A citokininek felfedezése, kémiája és előfordulása
    • A citokininek szintézise és anyagcseréje
    • A citokininek szerepe a transzfer-RNS-ben
    • A szabad citokininek fiziológiai szerepe
  • Abszcizinsav
  • Etilén
  • A poliaminok növényélettani szerepe
  • Szintetikus növekedésszabályozó anyagok
• chevron_rightNövekedés és differenciálódás
  • A növekedés és a fejlődés fogalma
  • A fejlődés ciklusos jellege, főbb fázisai
  • A növekedés formái, intenzitása
  • Totipotencia, differenciálódás, regeneráció
  • A növekedési anyagok gyakorlati alkalmazása a sejtosztódás és a megnyúlásos növekedés irányításában
• chevron_rightA magvak csírázása
  • A magnyugalom fogalma
  • A magnyugalom természete és formái
  • A fiziológiai nyugalom hormonális alapjai
  • A nyugalmi periódus során lejátszódó fiziológiai változások, a hormonok hatásmechanizmusa
  • A magvak élettartama, a vetőmag biológiai értéke
  • A magvak duzzadása, az embrió reaktiválódása
  • A csírázás intenzív szakasza, a tartalék tápanyagok mobilizálódása
  • A maghéj felnyílása, a csíranövény feljutása a talaj felszínére (kelés)
• chevron_rightA környezeti tényezők hatása a vegetatív szervek növekedésére és fejlődésére
  • chevron_rightA hőmérséklet mint ökológiai (termesztési) tényező
    • A hőmérséklet hatása az életfolyamatok intenzitására
    • A hőmérséklet hatása a vegetatív szervek növekedésére, produktivitására
    • Az extrém hőmérséklet károsító hatásainak ultrastrukturális alapjai
    • A télállóság és a fagytűrés fiziológiai alapjai
  • A növények nyugalmi állapota
  • chevron_rightA fény hatása a növények növekedésére
    • A fény formatív hatása (fotomorfózisok)
    • A fotomorfózisok fotoreceptora
    • A fitokróm által közvetített fényreakciók típusai
  • chevron_rightA környezeti tényezők hatása a növényi szervek helyzetváltoztatására
    • Fototropizmus
    • Gravitropizmus
    • Egyéb tropizmusok szerepe a növény életében
    • Nasztiák
    • Autonóm mozgások
• chevron_rightA virágzás fiziológiája
  • A generatív fázisba való átmenet endogén feltételei
  • Az alacsony hőmérséklet virágzást indukáló hatása: vernalizáció
  • chevron_rightA nappalhosszúság szerepe a virágképzésben: fotoperiódusos indukció
    • A fotoperiódusos indukció fogalma
    • A fotoperiódusos igény típusai
    • A fotoperiódusos inger felvétele, a fitokróm szerepe
    • A fotoperiódusos virágindukció hormonális alapjai
  • A tenyészőcsúcsban a virágindukció során lejátszódó változások
  • Fás növények virágzásának sajátos kérdései
  • Az ivarjelleget befolyásoló tényezők
  • A virágrészek kialakulásának és növekedésének tényezői
  • A pollen fiziológiája
  • A megtermékenyülés és az élettani önsterilitás
• chevron_rightA termésképzés és a termésérés fiziológiája
  • Terméskötés; a megporzás által indukált fiziológiai változások
  • A termés kialakulásának főbb szakaszai, a termésképzés hormonális szabályozása
  • A termés „telítődése”, a termésnagyságot meghatározó fiziológiai folyamatok
  • A növények produktivitásának fiziológiai alapjai
  • A szervek közötti kölcsönhatások szerepe a termésképzésben
  • A hormonális termésszabályozás alapjai
  • A termésérés folyamata, az érés szabályozása
• chevron_rightAz öregedés fiziológiája
  • Az öregedés fogalma, formái
  • A lomblevelek fokozatos öregedése
  • A hormonok és a szabad gyökök szerepe a szeneszcenciában
  • A növényegyed öregedése
  • A levelek szinkron öregedése, lombhullás
• A könyvben gyakran alkalmazott rövidítések
• Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 831 6

A viszonylag bőséges külföldi és szegényes hazai növényélettani tankönyvek, kézikönyvek mellett alig találkozunk a szántóföldi növénytermesztés és kertészet elméleti megalapozását szolgáló növényélettani munkákkal.

Ezt a hiányt pótolta a jelen munka 1984-es kiadása. A három évtizedes egyetemi oktatói tapasztalatokkal kialakított tematika hangsúlyozottan foglalkozott a termesztett növények szervesanyag-termelésének növényélettani alapjaival.

Az új tudományos eredmények alapján átdolgozott mű hangsúlyos része az anyagcsere-élettan, a bioreguláció, a stresszfiziológia, valamint a termésképzés élettana. A kézikönyv hasznos segítséget nyújt a növényélettan hazai felsőoktatásában, ugyanúgy hasznosíthatják a korábban végzett szakemberek is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/petho-mezogazdasagi-novenyek-elettana//