Működési rendszerkockázat az államháztartásban
Nemzetközi kitekintéssel
5 a) számú melléklet. Dél-Európa, Jugoszlávia utódállamai (1990–2019)
GDP alábontás folyó árakon amerikai dollárban (USD) | Évek (21-50): | Információs egyenértékes 2019-ben | Működési stabilitás 2019-ben | Relatív működési rendszerkockázat |
Abszolút működési rendszerkockázat |
Kormányzati végső fogyasztás aránya Szerkezeti mutatók és változásuk | ||||||||
1990 |
2019 |
x50/x21 |
x50/x21 30-ik gyök | K-1 (%) |
K-1 |
g50*(K-1) (USD) | (ezer milló USD) | 1990 |
2019 |
2019/1990 | ||||
Ország | Vált. | 21 |
50 |
2019/1990 |
K |
SROR Ma |
SOR Ma |
W21 |
W50 |
mW |
dmW | |||
191 |
Horvátország |
C | 14 054 865 173 |
46 976 949 333 |
||||||||||
191 |
Horvátország |
g |
3 467 330 857 |
11 868 628 994 |
3 ,4230 |
1 ,0419 |
4 ,19% |
0 ,0419 |
497 295 555 |
0 ,5 |
24 ,67% |
25 ,26% |
1 ,02 |
2 ,41% |
191 |
Horvátország |
W | 24 ,67% | 25 ,26% | ||||||||||
688 |
Szerbia |
C | 36 791 632 689 |
43 691 151 515 |
||||||||||
688 |
Szerbia |
g |
7 613 111 845 |
8 568 337 143 |
1 ,1255 |
1 ,0039 |
0 ,39% |
0 ,0039 |
33 416 515 |
0 ,03 |
20 ,69% |
19 ,61% |
0 ,95 |
-5 ,23% |
688 |
Szerbia |
W | 20 ,69% | 19 ,61% | ||||||||||
705 |
Szlovénia |
C | 12 478 586 157 |
38 366 948 331 |
||||||||||
705 |
Szlovénia |
g |
2 972 871 802 |
9 969 407 481 |
3 ,3535 |
1 ,0412 |
4 ,12% |
0 ,0412 |
410 739 588 |
0 ,4 |
23 ,82% |
25 ,98% |
1 ,09 |
9 ,07% |
705 |
Szlovénia |
W | 23 ,82% | 25 ,98% | ||||||||||
70 |
Bosznia-Hercegovina |
C | 9 506 379 315 |
19 161 460 374 |
||||||||||
70 |
Bosznia-Hercegovina |
g |
1 659 926 423 |
3 927 781 568 |
2 ,3662 |
1 ,0291 |
2 ,91% |
0 ,0291 |
114 298 444 |
0 ,1 |
17 ,46% |
20 ,50% |
1 ,17 |
17 ,39% |
70 |
Bosznia-Hercegovina |
W | 17 ,46% | 20 ,50% | ||||||||||
807 |
Észak-Macedónia |
C | 2 629 076 272 |
10 127 140 236 |
||||||||||
807 |
Észak-Macedónia |
g | 539 934 426 |
1 904 373 653 |
3 ,5270 | 1 ,0429 |
4 ,29% |
0 ,0429 |
81 697 630 |
0 ,1 |
20 ,54% |
18 ,80% |
0 ,92 |
-8 ,44% |
807 |
Észak-Macedónia |
W | 20 ,54% | 18 ,80% | ||||||||||
499 |
Montenegró |
C | 2 272 561 906 |
4 820 150 413 |
||||||||||
499 |
Montenegró |
g |
357 340 153 |
986 395 767 |
2 ,7604 |
1 ,0344 |
3 ,44% |
0 ,0344 |
33 932 014 |
0 ,03 |
15 ,72% |
20 ,46% |
1 ,30 |
30 ,14% |
499 |
Montenegró |
W |
15 ,72% |
20 ,46% |
Tartalomjegyzék
- Működési rendszerkockázat az államháztartásban • Nemzetközi kitekintéssel
- Impresszum
- Előszó
- Köszönetnyilvánítás
- 1. Bevezetés
- 2. Működési rendszerkockázat
- 2.1. „Nyílt” államháztartási rendszerek
- 2.2. Állampénzügyi információ-koncentráció
- 2.3. Állampénzügyi információ-diffúzió
- 2.4. Állampénzügyi döntési modell
- 2.5. Állampénzügyi információrendszer
- 2.6. Eredendő, kontroll és audit kockázat
- 2.7. Mezoszintű állampénzügyi súlyszerkezetek
- 2.8. Mezoszintű állampénzügyi folyamatok
- 2.9. Szabályalapú költségvetések makro- és mezoszinten
- 2.10. Működési stabilitás az államháztartásban
- 3. Empirikus vizsgálatok
- 3.1. Mezoszintű hazai adatok utánkövetése 2016-tól 2019-ig
- 3.2. Makroszintű nemzetközi adatok 1970-től 2019-ig
- 3.3. Országpárok vizsgálata
- 3.4. Az angolszász modell országai
- 3.5. A kontinentális modell országai
- 3.6. Európa további országai
- 3.7. Afrika és Óceánia régiói
- 3.8. Amerika régiói
- 3.9. Ázsia régiói
- 3.10. A globális működési rendszerkockázat 2019-ben
- 3.1. Mezoszintű hazai adatok utánkövetése 2016-tól 2019-ig
- Összefoglalás, következtetések
- Fogalomtár
- Hivatkozások
- Mellékletek
- 1. számú melléklet. Mezoszintű hazai adatok utánkövetése 2016-tól 2019-ig
- 1 a) számú melléklet. A helyi önkormányzati rendszer centralizált része (2016–2017)
- 1 b) számú melléklet. A helyi önkormányzati rendszer centralizált része (2018–2019)
- 1 c) számú melléklet. A helyi önkormányzati rendszer decentralizált része (2016–2019)
- 2. számú melléklet. Makroszintű nemzetközi adatok 1970-től 2019-ig
- 3. számú melléklet. Észak-Európa, Balti államok (1990–2019)
- 4. számú melléklet. Dél-Európa kisállamai (1970–2019)
- 5 a) számú melléklet. Dél-Európa, Jugoszlávia utódállamai (1990–2019)
- 5 b) számú melléklet. Dél-Európa, Jugoszlávia utódállamai (1990–2019)
- 6. számú melléklet. Közép-Európa, Csehszlovákia utódállamai (1990–2019)
- 7 a) számú melléklet. Észak-Afrika jelentős országai (1970–2019)
- 7 b) számú melléklet. Észak-Afrika jelentős országai (1970–2019)
- 8 a) számú melléklet. Kelet-Afrika jelentős országai (1970–2019)
- 8 b) számú melléklet. Kelet-Afrika jelentős országai (1970–2019)
- 9 a) számú melléklet. Közép-Afrika jelentős országai (1970–2019)
- 9 b) számú melléklet. Közép-Afrika jelentős országai (1970–2019)
- 10. számú melléklet. Nyugat-Afrika jelentős országai (1970–2019)
- 11 a) számú melléklet. A Karibi-térség jelentős országai (1970–2019)
- 11 b) számú melléklet. A Karibi-térség jelentős országai (1970–2019)
- 12 a) számú melléklet. Közép-Amerika jelentős országai (1970–2019)
- 12 b) számú melléklet. Közép-Amerika jelentős országai (1970–2019)
- 13 a) számú melléklet. Dél-Amerika jelentős országai (1970–2019)
- 13 b) számú melléklet. Dél-Amerika jelentős országai (1970–2019)
- 14 a) számú melléklet. Nyugat-Ázsia jelentős országai (1970–2019)
- 14 b) számú melléklet. Nyugat-Ázsia jelentős országai (1970–2019)
- 15 a) számú melléklet. Közép-Ázsia jelentős országai (1990–2019)
- 15 b) számú melléklet. Közép-Ázsia jelentős országai (1990–2019)
- 16 a) számú melléklet. Kelet-Ázsia jelentős országai (1970–2019)
- 16 b) számú melléklet. Kelet-Ázsia jelentős országai (1970–2019)
- 17 a) számú melléklet. Délkelet-Ázsia jelentős országai (1970–2019)
- 17 b) számú melléklet. Délkelet-Ázsia jelentős országai (1970–2019)
- 18 a) számú melléklet. Dél-Ázsia jelentős országai (1970–2019)
- 18 b) számú melléklet. Dél-Ázsia jelentős országai (1970–2019)
- 19. számú melléklet. TOP 60 abszolút működési rendszerkockázat (SORMa)
- 20. számú melléklet. TOP 60 relatív működési rendszerkockázat (SRORMa)
- 21. számú melléklet. TOP 60 kormányzati fogyasztás aránya (W50)
- 22. számú melléklet. TOP 60 kormányzati fogyasztás arányváltozása (dmW)
- 1. számú melléklet. Mezoszintű hazai adatok utánkövetése 2016-tól 2019-ig
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2022
ISBN: 978 963 454 851 5
Meglehetősen magas elvontsági szintű tanulmányt tart kezében az Olvasó. Olyan fogalmakkal találkozunk a műben, mint pszichológiai érték-függvény, információ vagyon, kilátás-elmélet, mentális könyvelés, disszipáció, autokatalitikus jelleg, unitárius állam…… A tudomány emberein kívül kevesen értik ezek jelentését. A szerző viselkedés-gazdaságtan és az intézményi gazdaságtan eredményeire támaszkodva, vizsgálni kívánja a címben foglalt rendszerszintű működési kockázatokat. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a témát ugyan elméletileg tárgyalva, azért a gyakorlat számára is hasznosítható következtetésekre jusson. Legyen továbbá a könyv hasznos segédeszköz az oktatásban is. Mindenekelőtt el kell mondanunk, hogy nem ez a szerző első opusza e témában. Sőt, úgy látom, hogy bár nem lehetetlen, de nem is könnyű megérteni a jelen munkában foglaltakat, ha valaki az első könyvet, melyre gyakran hivatkozik a szerző, nem ismeri. (Működési kockázat és veszteség elkerülés az állampénzügyi döntésekben Akadémiai Kiadó, 2019). Azaz, a mű mintegy folytatása a korábbi monográfiának. Enyhítendő a tudományos szint nehézségét, szerzőnk rendkívül nagy súlyt helyezett a szemléltetésre. Színes ábrák, grafikonok sokasága tarkítja a könyvet. Igen érdekesek a viszonylag friss adatokkal hozott pillanatfelvételek a világ különböző régióiról, országairól. Kis országunkra a vizsgált kérdést illetően is igen nagy szerepe van a külső hatásoknak. Ezekre kevés a ráhatásunk. De belső berendezkedésünkre lehet. Mondanivalójából számomra a legfontosabbnak a szubszidiaritás fontosságának kiemelése tűnik: „A működési stabilitás elméleti szintje a decentralizáció lényegesen magasabb fokát, érettebb és tagoltabb nemzetközi és nemzeti szintű döntési mechanizmusokat igényelne az állampénzügyi folyamatokban. A decentralizáció szintjének empirikusan kimutatható elmaradása – „hiánya” – az egyes nemzetállamok rendszereinek, valamint a globális állampénzügyi rendszer egészének a lehetségesnél lényegesen nagyobb mértékű sérülékenységét jelzi.” Botos Katalin Professzor emerita Nem tagadom, szívesen és örömmel írtam ajánló sorokat a Működési rendszerkockázat az államháztartásban című könyvhöz. Nem csak alkotójának több mint két évtizedes, tiszteletreméltó pénzügyi ellenőri, majd kutatói, alkotói pályájának követése indít erre, hanem mert az a magam számára is sok új támpontot, rendszerezett ismeretet ad. Az újabb mű ugyanis szélesedő horizonton, nemzetközi kitekintésben folytatása annak a gondolati ívnek, amelyet a szerző a Működési kockázat és veszteségkerülés az állampénzügyi döntésekben című három éve megjelent könyvében összefoglalt. Ajánlom a könyvet mindazoknak, akik nap mint nap megpróbálják megérteni az államháztartás működésének történéseit, akik a maguk szűkebb vagy bővebb világában találkoznak azokkal a pénzügyi, s vele társadalmi kockázatokkal, amelyek áthatják életünket. A kötet külön értéke, hogy a szerző képes volt újabb művében is érzékeltetni egyéni látásmódját, egyszerre adva jól felépített elméleti hátteret és napi tapasztalatot. Kitűnik írójának a hosszú gyakorlati ismerete, s erre épülő elkötelezett kutatói igényessége. Az államháztartás működési rendszerkockázatairól összefoglaltak az olvasót gondolati társnak tekintik, s gyakran azonosulásra, néha vitára indítják. Tisztelem érte a szerzőt, hiszen napjaink világjárványok és háborúk sújtotta világában a közös gondolkodásra, az együttműködésre építő kiútkeresés különös értékké, mondhatjuk, a fennmaradás feltételévé vált. Az eligazodást segítő, jó könyv ebben mindazoknak segítség, akik többet akarnak érteni a jelenből és messzebbre látni a jövőben. Érdemes tehát kézbe venni e gondolati, szakmai tartalmában gazdag, ugyanakkor nem minden részletében könnyű olvasmányt. Kovács Árpád egyetemi tanár
Hivatkozás: https://mersz.hu/kozma-mukodesi-rendszerkockazat-az-allamhaztartasban//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero