20. számú melléklet. TOP 60 relatív működési rendszerkockázat (SRORMa)

search

 

Tartalomjegyzék

• Működési rendszerkockázat az államháztartásban • Nemzetközi kitekintéssel
• Impresszum
• chevron_rightElőszó
  • Előszó
  • Bevezetés
  • A könyv felépítése
  • chevron_rightFontosabb megállapítások és következtetések
    • Makro- és mezoszintű állampénzügyi döntések
    • További kutatási irányok
• Köszönetnyilvánítás
• chevron_right1. Bevezetés
  • 1.1. A kutatás célja
  • chevron_right1.2. Kockázati prémium és eredendő kockázat
    • 1.2.1. Kockázati prémium
    • 1.2.2. Módosuló preferenciák
    • 1.2.3. Eredendő kockázat
    • 1.2.4. Makroszintű működési rendszerkockázat
  • 1.3. Közszektormodellek evolúciója
• chevron_right2. Működési rendszerkockázat
  • chevron_right2.1. „Nyílt” államháztartási rendszerek
    • 2.1.1. A nyílt rendszer jellemzői és államháztartási alkalmazási lehetőségei
    • 2.1.2. Az államháztartási rendszer érintkezési és határoló felületei
    • 2.1.3. Az államháztartási rendszer szektorális elrendezése
  • chevron_right2.2. Állampénzügyi információ-koncentráció
    • 2.2.1. Környezeti információ
    • 2.2.2. Információ-koncentráció
    • 2.2.3. Információáramlási felület
  • chevron_right2.3. Állampénzügyi információ-diffúzió
    • 2.3.1. Központi üzenet
    • 2.3.2. x információhordozó méretcsökkenése
    • 2.3.3. Vertikális és horizontális tagoltság
    • 2.3.4. A szubszidiaritás elve
    • 2.3.5. Dekoncentráció és decentralizáció
  • chevron_right2.4. Állampénzügyi döntési modell
    • 2.4.1. Az állampénzügyi döntés
    • 2.4.2. Állampénzügyi döntéssorozatok
  • chevron_right2.5. Állampénzügyi információrendszer
    • 2.5.1. A belső információ körforgása
    • 2.5.2. A körforgás mennyiségi összetétele
    • 2.5.3. A körforgások halmozott információmennyisége
    • 2.5.4. A költségvetési főösszeg információtartalma
    • 2.5.5. Állampénzügyi információvagyon
  • chevron_right2.6. Eredendő, kontroll és audit kockázat
    • 2.6.1. Adóbevételek és állami kiadások
    • 2.6.2. Disszipációs ráta
    • 2.6.3. Nem egyensúlyi állapotok mezoszintű rendszere
    • 2.6.4. Az államháztartás visszacsatolási mechanizmusai
  • chevron_right2.7. Mezoszintű állampénzügyi súlyszerkezetek
    • 2.7.1. Normativitás és diszkrecionalitás
    • 2.7.2. Ábrázolás egységnégyzettel
    • 2.7.3. Az egységnégyzet koordinátái
    • 2.7.4. Az egységnégyzet tartományai
    • 2.7.5. Súlyszerkezet az egységnégyzeten
    • 2.7.6. Költségvetési súlyszerkezet az egységnégyzeten
    • 2.7.7. Állampénzügyi információvagyon az egységnégyzeten
  • chevron_right2.8. Mezoszintű állampénzügyi folyamatok
    • 2.8.1. Mezoszintű sztochasztikus folyamatok
    • 2.8.2. Mezoszintű adatmintázatok
    • 2.8.3. Mezoszintű működési rendszerkockázat
  • chevron_right2.9. Szabályalapú költségvetések makro- és mezoszinten
    • 2.9.1. Szabályalapú költségvetés
    • 2.9.2. Szabályozási keretrendszer makro- és mezoszinten
    • 2.9.3. Szimulációs elemzési lehetőségek
  • chevron_right2.10. Működési stabilitás az államháztartásban
    • 2.10.1. Ismételt körforgások
    • 2.10.2. K(λ; n) stabilitási tényező
    • 2.10.3. Az állampénzügyi információvagyon evolúciója
    • 2.10.4. A működési stabilitás elméleti feltételei
    • 2.10.5. Makroszintű működési rendszerkockázat
• chevron_right3. Empirikus vizsgálatok
  • 3.1. Mezoszintű hazai adatok utánkövetése 2016-tól 2019-ig
  • chevron_right3.2. Makroszintű nemzetközi adatok 1970-től 2019-ig
    • a) SNA adatforrás
    • b) Kockázatértékelési módszertan bevezetése
    • c) Az adatok szerkezeti vizsgálata
    • d) Az empirikus kutatás lépései
  • chevron_right3.3. Országpárok vizsgálata
    • a) Brazília és Argentína
    • b) Oroszország és Németország
    • c) India és Pakisztán
    • d) Kína és Japán
  • chevron_right3.4. Az angolszász modell országai
    • a) Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság
    • b) Az angolszász modell további országai
  • chevron_right3.5. A kontinentális modell országai
    • a) A rajnai modell országai
    • b) A skandináv modell országai
    • c) A mediterrán modell országai
    • d) A kontinentális modellek áttekintése
  • chevron_right3.6. Európa további országai
    • a) Észak-Európa: Írország és Izland
    • b) Nyugat-Európa: Ausztria, Svájc és Monaco
    • c) Közép-Európa: Lengyelország és Magyarország
  • chevron_right3.7. Afrika és Óceánia régiói
    • a) Afrika makrorégiói
    • b) Szubszaharai-Afrika régiói
    • c) Óceánia régiói: Ausztrália és Új-Zéland, Melanézia, Mikronézia, Polinézia
  • chevron_right3.8. Amerika régiói
    • a) Amerika makrorégiói
    • b) Latin-Amerika régiói
  • 3.9. Ázsia régiói
  • chevron_right3.10. A globális működési rendszerkockázat 2019-ben
    • a) A kockázateloszlás földrészenként
    • b) Kiemelt országok (TOP60) kockázati mutatói
    • c) Kiemelt országok (TOP60) szerkezeti mutatói
    • d) Kockázati térképek (TOP60)
    • e) A globális kockázateloszlás súlypontjai (TOP4): Kína, az Egyesült Államok, Japán és Németország
• chevron_rightÖsszefoglalás, következtetések
  • a) Makro- és mezoszintű állampénzügyi döntések
  • b) Az állampénzügyi döntéshozatal sajátosságai
  • c) További kutatási irányok
• Fogalomtár
• Hivatkozások
• chevron_rightMellékletek
  • 1. számú melléklet. Mezoszintű hazai adatok utánkövetése 2016-tól 2019-ig
  • 1 a) számú melléklet. A helyi önkormányzati rendszer centralizált része (2016–2017)
  • 1 b) számú melléklet. A helyi önkormányzati rendszer centralizált része (2018–2019)
  • 1 c) számú melléklet. A helyi önkormányzati rendszer decentralizált része (2016–2019)
  • 2. számú melléklet. Makroszintű nemzetközi adatok 1970-től 2019-ig
  • 3. számú melléklet. Észak-Európa, Balti államok (1990–2019)
  • 4. számú melléklet. Dél-Európa kisállamai (1970–2019)
  • 5 a) számú melléklet. Dél-Európa, Jugoszlávia utódállamai (1990–2019)
  • 5 b) számú melléklet. Dél-Európa, Jugoszlávia utódállamai (1990–2019)
  • 6. számú melléklet. Közép-Európa, Csehszlovákia utódállamai (1990–2019)
  • 7 a) számú melléklet. Észak-Afrika jelentős országai (1970–2019)
  • 7 b) számú melléklet. Észak-Afrika jelentős országai (1970–2019)
  • 8 a) számú melléklet. Kelet-Afrika jelentős országai (1970–2019)
  • 8 b) számú melléklet. Kelet-Afrika jelentős országai (1970–2019)
  • 9 a) számú melléklet. Közép-Afrika jelentős országai (1970–2019)
  • 9 b) számú melléklet. Közép-Afrika jelentős országai (1970–2019)
  • 10. számú melléklet. Nyugat-Afrika jelentős országai (1970–2019)
  • 11 a) számú melléklet. A Karibi-térség jelentős országai (1970–2019)
  • 11 b) számú melléklet. A Karibi-térség jelentős országai (1970–2019)
  • 12 a) számú melléklet. Közép-Amerika jelentős országai (1970–2019)
  • 12 b) számú melléklet. Közép-Amerika jelentős országai (1970–2019)
  • 13 a) számú melléklet. Dél-Amerika jelentős országai (1970–2019)
  • 13 b) számú melléklet. Dél-Amerika jelentős országai (1970–2019)
  • 14 a) számú melléklet. Nyugat-Ázsia jelentős országai (1970–2019)
  • 14 b) számú melléklet. Nyugat-Ázsia jelentős országai (1970–2019)
  • 15 a) számú melléklet. Közép-Ázsia jelentős országai (1990–2019)
  • 15 b) számú melléklet. Közép-Ázsia jelentős országai (1990–2019)
  • 16 a) számú melléklet. Kelet-Ázsia jelentős országai (1970–2019)
  • 16 b) számú melléklet. Kelet-Ázsia jelentős országai (1970–2019)
  • 17 a) számú melléklet. Délkelet-Ázsia jelentős országai (1970–2019)
  • 17 b) számú melléklet. Délkelet-Ázsia jelentős országai (1970–2019)
  • 18 a) számú melléklet. Dél-Ázsia jelentős országai (1970–2019)
  • 18 b) számú melléklet. Dél-Ázsia jelentős országai (1970–2019)
  • 19. számú melléklet. TOP 60 abszolút működési rendszerkockázat (SORMa)
  • 20. számú melléklet. TOP 60 relatív működési rendszerkockázat (SRORMa)
  • 21. számú melléklet. TOP 60 kormányzati fogyasztás aránya (W50)
  • 22. számú melléklet. TOP 60 kormányzati fogyasztás arányváltozása (dmW)

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 851 5

Meglehetősen magas elvontsági szintű tanulmányt tart kezében az Olvasó.

Olyan fogalmakkal találkozunk a műben, mint pszichológiai érték-függvény, információ vagyon, kilátás-elmélet, mentális könyvelés, disszipáció, autokatalitikus jelleg, unitárius állam…… A tudomány emberein kívül kevesen értik ezek jelentését. A szerző viselkedés-gazdaságtan és az intézményi gazdaságtan eredményeire támaszkodva, vizsgálni kívánja a címben foglalt rendszerszintű működési kockázatokat. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a témát ugyan elméletileg tárgyalva, azért a gyakorlat számára is hasznosítható következtetésekre jusson. Legyen továbbá a könyv hasznos segédeszköz az oktatásban is.

Mindenekelőtt el kell mondanunk, hogy nem ez a szerző első opusza e témában. Sőt, úgy látom, hogy bár nem lehetetlen, de nem is könnyű megérteni a jelen munkában foglaltakat, ha valaki az első könyvet, melyre gyakran hivatkozik a szerző, nem ismeri. (Működési kockázat és veszteség elkerülés az állampénzügyi döntésekben Akadémiai Kiadó, 2019). Azaz, a mű mintegy folytatása a korábbi monográfiának.

Enyhítendő a tudományos szint nehézségét, szerzőnk rendkívül nagy súlyt helyezett a szemléltetésre. Színes ábrák, grafikonok sokasága tarkítja a könyvet. Igen érdekesek a viszonylag friss adatokkal hozott pillanatfelvételek a világ különböző régióiról, országairól. Kis országunkra a vizsgált kérdést illetően is igen nagy szerepe van a külső hatásoknak. Ezekre kevés a ráhatásunk. De belső berendezkedésünkre lehet.

Mondanivalójából számomra a legfontosabbnak a szubszidiaritás fontosságának kiemelése tűnik:

„A működési stabilitás elméleti szintje a decentralizáció lényegesen magasabb fokát, érettebb és tagoltabb nemzetközi és nemzeti szintű döntési mechanizmusokat igényelne az állampénzügyi folyamatokban. A decentralizáció szintjének empirikusan kimutatható elmaradása – „hiánya” – az egyes nemzetállamok rendszereinek, valamint a globális állampénzügyi rendszer egészének a lehetségesnél lényegesen nagyobb mértékű sérülékenységét jelzi.”

Botos Katalin

Professzor emerita

Nem tagadom, szívesen és örömmel írtam ajánló sorokat a Működési rendszerkockázat az államháztartásban című könyvhöz. Nem csak alkotójának több mint két évtizedes, tiszteletreméltó pénzügyi ellenőri, majd kutatói, alkotói pályájának követése indít erre, hanem mert az a magam számára is sok új támpontot, rendszerezett ismeretet ad. Az újabb mű ugyanis szélesedő horizonton, nemzetközi kitekintésben folytatása annak a gondolati ívnek, amelyet a szerző a Működési kockázat és veszteségkerülés az állampénzügyi döntésekben című három éve megjelent könyvében összefoglalt. Ajánlom a könyvet mindazoknak, akik nap mint nap megpróbálják megérteni az államháztartás működésének történéseit, akik a maguk szűkebb vagy bővebb világában találkoznak azokkal a pénzügyi, s vele társadalmi kockázatokkal, amelyek áthatják életünket. A kötet külön értéke, hogy a szerző képes volt újabb művében is érzékeltetni egyéni látásmódját, egyszerre adva jól felépített elméleti hátteret és napi tapasztalatot. Kitűnik írójának a hosszú gyakorlati ismerete, s erre épülő elkötelezett kutatói igényessége. Az államháztartás működési rendszerkockázatairól összefoglaltak az olvasót gondolati társnak tekintik, s gyakran azonosulásra, néha vitára indítják. Tisztelem érte a szerzőt, hiszen napjaink világjárványok és háborúk sújtotta világában a közös gondolkodásra, az együttműködésre építő kiútkeresés különös értékké, mondhatjuk, a fennmaradás feltételévé vált. Az eligazodást segítő, jó könyv ebben mindazoknak segítség, akik többet akarnak érteni a jelenből és messzebbre látni a jövőben. Érdemes tehát kézbe venni e gondolati, szakmai tartalmában gazdag, ugyanakkor nem minden részletében könnyű olvasmányt.

Kovács Árpád

egyetemi tanár

Hivatkozás: https://mersz.hu/kozma-mukodesi-rendszerkockazat-az-allamhaztartasban//