A globális felmelegedésnek az egész világon súlyos következményei vannak, amelyek ráadásul öngerjesztő folyamatokat indíthatnak el. A légkörben levő víz kulcsszerepet játszik az időjárási folyamatok alakításában. Ahhoz azonban, hogy a vízgőzből esőt hozó felhők képződjenek, olyan mennyiségben kell jelen lennie a magasabb légrétegekben, hogy ki tudjon csapódni. Az, hogy a levegő mennyi vízgőzt képes magában tartani, a hőmérsékletétől függ, ráadásul hatványozottan. Minél melegebb a levegő, annál több vízgőz lehet benne anélkül, hogy kicsapódna. Pontosan úgy, mint egy szivacs: ha összenyomjuk (lehűtjük a levegőt), kifolyik belőle a víz, ha kiengedjük (felmelegítjük a levegőt), magában tudja tartani a vizet. Ha felmelegszik a levegő, és nem tud benne kicsapódni a víz, akkor nem képződnek felhők, és a napsugárzás akadálytalanul melegítheti a talajt, ami még jobban felmelegszik, még melegebb lesz, és így tovább. A felmelegedő talaj még könnyebben kiszárad, a párolgás mértéke lecsökken, így még kevesebb vízgőz tud a levegőbe jutni, tovább csökken a csapadék képződésének esélye. Mivel a párolgás egyfajta természetes légkondicionálóként is funkcionál, azaz hűt, ennek elmaradása tovább növeli a felmelegedés mértékét, így kialakulhatnak az extrém hőhullámok. Mivel az északi félgömb a globális átlagnál gyorsabban melegszik, ezek a folyamatok egyre gyakrabban sújtják az északi félteke szárazföldi területeit – Magyarországot sajnos az átlagosnál is jobban. E folyamatnak a legsúlyosabb következménye az egyre gyakrabban jelentkező, egyre hosszabb és súlyosabb aszály, amely a mezőgazdaságban és a gazdaság más területein is rendkívüli károkat okoz. A talaj kiszárad, a növények számára nem képes elegendő nedvességet biztosítani, így azok kiszáradnak és elpusztulnak. A kiszáradt talaj párolgással nem képes helyi záporok kialakulása számára szükséges vízpárát biztosítani. A kisebb tavak kiszáradnak, a folyók vízszintje leapad, ami miatt elakadnak a teherszállító uszályok, és meghiúsul a vízi úton történő áruszállítás. Ilyenkor még a folyók partján levő atomerőművek áramtermelését is korlátozni kell, mert a felmelegedett és leapadt folyóvíz nem képes a reaktorblokkok számára megfelelő mértékű hűtést biztosítani. Veszélybe kerülnek az ivóvízkészletek is, beleértve a föld alatti vizeket is, hiszen ezek utánpótlása ugyancsak a felszíni csapadékból származik.