A Föld lakóinak több mint a fele használja naponta az internetet. Hajlamosak vagyunk a világhálóra úgy gondolni, mint valami földöntúli légies tüneményre (pl. felhő), miközben a szomorú valóság az, hogy a világhálót működtető szerverek és az internetre kapcsolt 30 milliárd készülék (okostelefonok, tévék, számítógépek, „okoseszközök”) csak úgy zabálják az áramot. Ezeknek az internetre kapcsolt eszközöknek egy részét közvetlenül az energiafogyasztás mérséklésére használjuk, például az okosmérők rendszerét. De amit megnyerünk a réven, elveszítjük a vámon, mert az internet működtetése is energiát igényel. Az információtechnológiai (IT) szektor jelenleg a világ összes áramfogyasztásának 10%-át köti le, és az összes szén-dioxid-kibocsátás 5%-áért felel. Az előrejelzések szerint 2025-re már 20% lesz ez az arány. Az áramfogyasztás növekvő hányadát az adatközpontok működtetése jelenti, melyek fele gigantikus méretű, ötezernél is több szervernek helyet adó épület. Egyetlen ilyen épület évente 30 gigawattóra energiát használ el, ami 12 ezer háztartás éves villamosenergia-fogyasztásának felel meg. Az energiaszámla közel fele a hatalmas és állandó hűtési igényből származik. Az internet működtetésének energiafogyasztásából kiszámítható, hogy egyetlen művelet, például egy internetes keresés vagy egy honlap megtekintése mennyi energiát emészt fel. Szén-dioxid-kibocsátásra lefordítva 1‒50 g között változik. Minél több és nagyobb felbontású képet tartalmaz egy honlap vagy egy üzenet, annál több energiát emészt fel a megjelenítése és a továbbítása. Persze ennek a ténynek a közösségi média használói vagy az interneten önfeledten szörfözők nincsenek tudatában. Minél több adatot állítunk elő és használunk fel, annál több energiát kell a rendszer működtetésére fordítanunk. A kriptovaluták bányászata különösen energiaigényes. Egy év alatt az „iparág” több energiát használ fel, mint Hollandia teljes éves energiafogyasztása.