Ábrándok bűvöletében
A fenntartható fejlődés korlátai
7. Leckék a múltból és a mából
Tartalomjegyzék
- A magyar energiaszektor tanulságai
- Impresszum
- I. Előszó
- II. Bevezetés
- III. A piac és a szabályozás fejlődése
- 1. Áttérés egy új korba
- 2. Az első energetikai kódexek és a privatizáció
- 3. A következő a villamosenergia-szektor
- 4. Szabályozott piac – kettős piac – szabadpiac
- 5. A teljes piacnyitás
- 6. A HTM-ek vége
- 7. Magyarország válságban
- 8. Változások 2010-től
- 9. Beavatkozás és reform a földgáz- és villamosenergia-piacokon
- 10. Az állami beavatkozások társadalmi-gazdasági hatásai
- 10.1. A lakossági energiafelhasználás trendjei
- 10.2. Lakossági földgázfelhasználási keretek
- 10.3. Lakosság földgáz-árrugalmassága
- 10.4. Lakossági villamosenergia-felhasználási keretek
- 10.5. A lakosság árrugalmassága a villamosenergia-fogyasztásban
- 10.6. Az energiára fordított költségek összehasonlítása a 2010 utáni időszakban
- 10.7. Az állami beavatkozás társadalmi-gazdasági mérlege
- 10.1. A lakossági energiafelhasználás trendjei
- 11. A magyar szabályozási keretrendszer 2017-ből
- 1. Áttérés egy új korba
- IV. A befektetővédelem kérdései
- 1. Befektetővédelem általánosságban
- 2. A kisajátítási vonatkozású fejlődő joggyakorlat
- 3. A FET-vonatkozású fejlődő joggyakorlat
- 4. Kisajátítással kapcsolatos lehetséges kérdések a magyar földgáz- és villamosenergia-szabályozásban
- 5. Magyarország által az energiaszektor problémáinak kezelésére alkalmazott intézkedések a FET standard tükrében
- 5.1. A magyarországi intézkedések nem hiúsították meg a jogos várakozásokat
- 5.2. Magyarországnak a Világválságra, illetve a Gázárválságra tett intézkedései, valamint a HTM-el összefüggő intézkedések mögött húzódó indokok
- 5.3. Magyarország energiaipari intézkedéseinek átláthatósága és a megfelelő eljárás kérdése
- 6. Az ECT 10. cikk (1) bekezdésébe ütköző indokolatlan vagy megkülönböztető jellegű eszközök
- 6.1. A Magyar Államnak a Gázárválság kezelésére, illetve a régi típusú erőművi HTM-ek megszüntetésére irányuló intézkedései nem diszkriminatívak csak azért, mert azok olyan szektort érintettek, melyeket külföldi befektetések domináltak
- 6.2. Diszkrimináció a túlzott erőművi profittal kapcsolatos terhek, illetve Gázárválság következményeivel kapcsolatos terhek megosztása fényében
- 6.1. A Magyar Államnak a Gázárválság kezelésére, illetve a régi típusú erőművi HTM-ek megszüntetésére irányuló intézkedései nem diszkriminatívak csak azért, mert azok olyan szektort érintettek, melyeket külföldi befektetések domináltak
- 7. Az ECT 10. cikkének (12) bekezdésében meghatározott „hatékony eszközök” biztosítása
- 7.1. Az ECT 10. cikk (12) bekezdése nem teremt keresetindítási jogalapot, vagy garantálja a befektetők lehetőségét, hogy specifikus keresetekkel léphessenek fel
- 7.2. Az „elszigetelt” ármegállapítási döntések jogorvoslata
- 7.3. Magyarországnak az ármegállapítással kapcsolatos jogorvoslati korlátozásai az Alkotmánybíróság vonatkozásában
- 7.4. Beavatkozott-e Magyarország az „igazságszolgáltatásba”?
- 7.1. Az ECT 10. cikk (12) bekezdése nem teremt keresetindítási jogalapot, vagy garantálja a befektetők lehetőségét, hogy specifikus keresetekkel léphessenek fel
- 8. A magyar HTM-vonatkozású befektetővédelmi viták
- 9. Az összegszerűsítés problematikája
- 1. Befektetővédelem általánosságban
- V. A jövő útjain
- 1. Az Európai Unió energetikai szabályozási irányvonalai és az új energiastratégia Magyarországon
- 2. Achmea és Vattenfall: A befektetővédelem változó útja
- VI. Tanulságok
- VII. Irodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2022
ISBN: 978 963 454 858 4
Jelen kötet a hirtelen mindannyiunk számára forróvá vált globális fenntarthatóság témakörét járja körül unortodox módon, kizárólag a természet- és mérnöki tudományok eszköztárával. A képzeletbeli kamera a bolygón kívülről közelít a Föld felé, és a szerző áthághatatlan természeti törvények talaján számol le a fenntartható fejlődésről táplált, a politikai és a gazdasági elit rövid távú érdekeit kiszolgáló fényesen csillogó illúziókkal. A szerző „kardja” a modern civilizáció fennmaradásához nélkülözhetetlen hatalmas mennyiségű energia folyamatos biztosítása és az ehhez szükséges véges és korlátos erőforrások között feszülő ellentmondás. A szerzőt, aki a fenntarthatóság kérdéskörében a többséggel ellentétben „nem lóg a mesék tején”, kizárólag az emberiség jövőjéért érzett aggódás hajtja. Könyvében kíméletlenül megmutatja az érem eddig elhallgatott sötét oldalát, őszinte és felelős együttgondolkodásra hívja az olvasót. Hiszen itt valóban „a lét a tét”, nincs másik bolygónk és még egy zsetonunk az újrakezdéshez. Ajánljuk mindenkinek, aki úgy érzi, hogy jelenleg a világban nem jó irányba mennek a dolgok, és akit mélységes aggodalommal tölt el saját és Földünk jövője. Feltéve ha kellően bátor ahhoz, hogy kilépjen az alternatív valóságok akolmelegéből. Gelencsér András levegőkémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Pannon Egyetem rektora, a levegőszennyezés és az éghajlatváltozás összefüggéseinek nemzetközileg elismert kutatója.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gelencser-abrandok-buvoleteben//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero