Kőműves Zsolt Sándor, Dajnoki Krisztina, Pató Gáborné dr. Szűcs Beáta, Poór József, Szabó Katalin, Szabó-Szentgróti Gábor, Szabó Szilvia (szerk.)

Kilábalás – Újranyitás – Növekedés

Poszt-Covid-szindróma és bizonytalan helyzet menedzsment szempontjai

Munkaerő-megtartás és szolidaritás

Elbocsátások nélkül. A magyarországi válságkezelés összhangban volt azzal, amit más, a szakirodalomban elemzett országok esetében is láthattunk (pl. Apedo-Amah et al., 2020; Meyer et al., 2020): a munkavállalók elbocsátása csupán a legvégső megoldás volt. Az általunk vizsgált vállalatok is mindent megtettek annak érdekében, hogy megtartsák alkalmazottaikat. Ez részben a feszített magyar munkaerőpiaci helyzettel, a magyarországi munkaerőhiánnyal és a munkavállalók vállalatspecifikus tudásának növekvő jelentőségével magyarázható: alapvetően minden cég munkaerő- és szakemberhiánnyal küzd, és nem szívesen válik meg dolgozóitól. A vállalatok gyakran a szabadságok kiadásának előrehozásával vagy a munkaidő csökkentésével próbálták elkerülni az elbocsátásokat, ami összhangban van Köllő és Reizer (2021) megfigyeléseivel is. Ahol elbocsátásokra került sor (5.), ott is elsősorban azon kollégáktól váltak meg, akikkel a vállalat korábban sem volt elégedett. A vizsgált japán vállalat (3.) csak a kölcsönzött munkaerőtől kényszerült megválni (attól sem saját döntése, hanem a munkaerő-kölcsönző cég intézkedései nyomán), miközben a bevezetett új és innovatív megoldások eredményeként még e létszámcsökkentés ellenére is képes volt fenntartani a termelési szintet.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 594 061 5

Menedzsment

A válságokból – okozza bármilyen természeti katasztrófa vagy szűklátókörű emberi cselekedetek sora – a kilábalás soha nem rutin feladat, nincs két egyforma bejárandó útvonal, ugyanakkor a cél legfontosabb jellemzője mégis azonos: a válság előtti állapothoz képest megerősödve jönni ki belőle. Gazdasági, társadalom rendszerek esetében ez nem pusztán azt jelenti, hogy a válságot túlélni képes, korábbi anyagi és szellemi értéktermelő folyamatokat még hatékonyabban legyünk képesek végezni, hanem azt is, hogy a megerősödés keretében történjen prevenció: lehetőleg ugyanez a helyzet ne ismétlődhessen meg, láthassuk előre és tudjuk megelőzni, illetve hatását radikálisan csökkenteni. Mindez azt jelenti, hogy a vezetés számára nincs egy az egyben másolható forgatókönyv. A menedzsmentnek egy adott szervezet esetében a helyi és regionális tényezők figyelembevételével kreatív, egyedi és hatékony megoldásokat kell kidolgoznia.

Ha fentiekben egyetértünk, joggal tehető fel a kérdés: miért van szükség olyan könyvre, amely egy konkrét válság és az azt követő kilábalási és növekedési pályára állási időszak menedzsment eszközeit mutatja be?

A válasz ugyanakkor egyértelmű: nem tudunk másból tanulni. Ha a változás- és válságmenedzsment irodalmát áttekintjük, látható, hogy nem tudunk mást tenni, mint rögzíteni a tényeket, elemezni a sikeresnek bizonyult stratégiákat és döntéseket éppúgy, mint a kudarcokat annak érdekében, hogy egy következő válság idején gazdagabb eszköztárból meríthessenek a menedzserek a megoldáskereső folyamataikban. Alkothatók elméleti modellek és sikeresnek tűnő ökölszabályok, mégis a vezetők szakmai kihívása és felelőssége, hogy azokat megfelelően adaptálják a konkrét helyzetben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kilabalas-ujranyitas-novekedes//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero