Kőműves Zsolt Sándor, Dajnoki Krisztina, Pató Gáborné dr. Szűcs Beáta, Poór József, Szabó Katalin, Szabó-Szentgróti Gábor, Szabó Szilvia (szerk.)

Kilábalás – Újranyitás – Növekedés

Poszt-Covid-szindróma és bizonytalan helyzet menedzsment szempontjai


fejezet: 4. esettanulmány. A Wizz Air példája a COVID utáni kilábalásra, újranyitásra és növekedésre (Varga Erika – Szira Zoltán)

A modern légi közlekedés legsúlyosabb válságát a koronavírus-járvány és az annak hatásaival küzdő légitársaságok idézték elő. Most azonban az oltások megjelenésével már itt van a lassú, de annál biztosabb felépülés időszaka. Várhatóan több évre lesz szükség ahhoz, hogy a személyszállítás visszatérjen a válság előtti szintre. Az európai utasok számát tekintve 2020 áprilisában a Wizz Air, a magyar székhelyű diszkont légitársaság a legjobban teljesítő légitársaság volt az európai kontinensen, mivel az utasforgalma viszonylag mérsékelt módon esett csak vissza. A világjárvány idején a Wizz Air az előre menekülés stratégiáját választotta. 2020-ban összesen 260 új útvonalat és 13 új bázist nyitott. 2021 tavaszán a harmadik hullám során a légitársaság rendelkezett a legmagasabb likviditással. Flottája fejlesztésébe és a repülőterek építésébe fektetett be. 2021 júliusára el tudta érni a 2019-es évi kapacitását. Bejelentették, hogy a 140 repülőgépes flottát 500-ra bővítik, 2030-ig pedig 4600 új pilótát vesznek fel. Váradi József vezérigazgató szerint üzletileg nézve csupán két légitársaság van, amely stabilnak mutatkozik és megfelelő likviditással rendelkezik, hogy kijöjjön a válságból, s nem csak átvészeli a jelenlegi helyzetet. Az egyik a Wizz Air, a másik a Ryanair.

Kilábalás – Újranyitás – Növekedés

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 594 061 5

A válságokból – okozza bármilyen természeti katasztrófa vagy szűklátókörű emberi cselekedetek sora – a kilábalás soha nem rutin feladat, nincs két egyforma bejárandó útvonal, ugyanakkor a cél legfontosabb jellemzője mégis azonos: a válság előtti állapothoz képest megerősödve jönni ki belőle. Gazdasági, társadalom rendszerek esetében ez nem pusztán azt jelenti, hogy a válságot túlélni képes, korábbi anyagi és szellemi értéktermelő folyamatokat még hatékonyabban legyünk képesek végezni, hanem azt is, hogy a megerősödés keretében történjen prevenció: lehetőleg ugyanez a helyzet ne ismétlődhessen meg, láthassuk előre és tudjuk megelőzni, illetve hatását radikálisan csökkenteni. Mindez azt jelenti, hogy a vezetés számára nincs egy az egyben másolható forgatókönyv. A menedzsmentnek egy adott szervezet esetében a helyi és regionális tényezők figyelembevételével kreatív, egyedi és hatékony megoldásokat kell kidolgoznia.

Ha fentiekben egyetértünk, joggal tehető fel a kérdés: miért van szükség olyan könyvre, amely egy konkrét válság és az azt követő kilábalási és növekedési pályára állási időszak menedzsment eszközeit mutatja be?

A válasz ugyanakkor egyértelmű: nem tudunk másból tanulni. Ha a változás- és válságmenedzsment irodalmát áttekintjük, látható, hogy nem tudunk mást tenni, mint rögzíteni a tényeket, elemezni a sikeresnek bizonyult stratégiákat és döntéseket éppúgy, mint a kudarcokat annak érdekében, hogy egy következő válság idején gazdagabb eszköztárból meríthessenek a menedzserek a megoldáskereső folyamataikban. Alkothatók elméleti modellek és sikeresnek tűnő ökölszabályok, mégis a vezetők szakmai kihívása és felelőssége, hogy azokat megfelelően adaptálják a konkrét helyzetben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kilabalas-ujranyitas-novekedes//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave