Kőműves Zsolt Sándor, Dajnoki Krisztina, Pató Gáborné dr. Szűcs Beáta, Poór József, Szabó Katalin, Szabó-Szentgróti Gábor, Szabó Szilvia (szerk.)

Kilábalás – Újranyitás – Növekedés

Poszt-Covid-szindróma és bizonytalan helyzet menedzsment szempontjai

Szakirodalmi felvezetés

Ahogy korábban említésre került, a Covid–19 mindenkit, de bizonyos ágazatokat erőteljesebben sújtott gazdaságilag. A turizmus és vendéglátás súlyos elszenvedője volt, elsősorban az első hullámnak. Az üresen kongó szállodák, repterek, éttermek nyilvánvaló és azonnali vesztesége mellett a hosszú távú hatása jóval sötétebb képet mutat: a munkaerő elvándorlása, a bérleti díjak, bérek fizetése, majd az újra nyitás költségeinek fedezése, emellett a külföldi turizmus lassúnak prognosztizált újjáépülése egyenként is igen aggasztók. A vírus természete (kiszámíthatatlanság), az orvostudomány „felkészületlensége” és kormányzati beavatkozások késlekedése miatt a szektor szereplői nem tudták merre lépjenek, meddig és mit kell „kibírniuk”, invesztálniuk, mondhatni senkinek nem volt B terve. Miközben a turizmus meghatározó és az egyik legdinamikusabban fejlődő nemzetgazdasági ágazat minden fejlett országban. A Turisztikai Világszervezet jelentése szerint a globális ágazat súlyos károkat szenvedett el, a turisták számában, a többszöri hullámok következtében mintegy 80%-os visszaesést jósol, trillió dollár feletti árbevétel-kiesést, és milliós nagyságrendű a veszélybe került munkahelyek száma. 2022-re 62 millió munkahely meg is szűnt az Utazási és Turisztikai Világtanács (World Travel and Tourism Council) jelentése szerint.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 594 061 5

Menedzsment

A válságokból – okozza bármilyen természeti katasztrófa vagy szűklátókörű emberi cselekedetek sora – a kilábalás soha nem rutin feladat, nincs két egyforma bejárandó útvonal, ugyanakkor a cél legfontosabb jellemzője mégis azonos: a válság előtti állapothoz képest megerősödve jönni ki belőle. Gazdasági, társadalom rendszerek esetében ez nem pusztán azt jelenti, hogy a válságot túlélni képes, korábbi anyagi és szellemi értéktermelő folyamatokat még hatékonyabban legyünk képesek végezni, hanem azt is, hogy a megerősödés keretében történjen prevenció: lehetőleg ugyanez a helyzet ne ismétlődhessen meg, láthassuk előre és tudjuk megelőzni, illetve hatását radikálisan csökkenteni. Mindez azt jelenti, hogy a vezetés számára nincs egy az egyben másolható forgatókönyv. A menedzsmentnek egy adott szervezet esetében a helyi és regionális tényezők figyelembevételével kreatív, egyedi és hatékony megoldásokat kell kidolgoznia.

Ha fentiekben egyetértünk, joggal tehető fel a kérdés: miért van szükség olyan könyvre, amely egy konkrét válság és az azt követő kilábalási és növekedési pályára állási időszak menedzsment eszközeit mutatja be?

A válasz ugyanakkor egyértelmű: nem tudunk másból tanulni. Ha a változás- és válságmenedzsment irodalmát áttekintjük, látható, hogy nem tudunk mást tenni, mint rögzíteni a tényeket, elemezni a sikeresnek bizonyult stratégiákat és döntéseket éppúgy, mint a kudarcokat annak érdekében, hogy egy következő válság idején gazdagabb eszköztárból meríthessenek a menedzserek a megoldáskereső folyamataikban. Alkothatók elméleti modellek és sikeresnek tűnő ökölszabályok, mégis a vezetők szakmai kihívása és felelőssége, hogy azokat megfelelően adaptálják a konkrét helyzetben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kilabalas-ujranyitas-novekedes//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero