Kőműves Zsolt Sándor, Dajnoki Krisztina, Pató Gáborné dr. Szűcs Beáta, Poór József, Szabó Katalin, Szabó-Szentgróti Gábor, Szabó Szilvia (szerk.)

Kilábalás – Újranyitás – Növekedés

Poszt-Covid-szindróma és bizonytalan helyzet menedzsment szempontjai

Az olajválság

Ugorjunk egy kicsit vissza az időben, a hírhedt olajválságig! Az emlékezetes olajválság 1973 októberében robbant ki. Anvar Szadat egyiptomi elnök 1973. október hatodikán, a legnagyobb zsidó ünnep, a Jom Kippur (Engesztelés) napján váratlanul megindította csapatait az 1967-es hatnapos háború óta lezárt Szuezi-csatorna teljes hosszában Izrael ellen. Még a szövetségeseit, a többi arab államot és a Szovjetuniót is meglepte ezzel. 1973. október huszadikán az amerikai Kongresszus Nixon elnök javaslatára 4 milliárd dollár pótlólagos segélyt szavazott meg Izraelnek, mire összeült az Arab Liga, és általános olajembargót hirdettek az Izraelt támogató nyugati országokkal szemben. Ugyanakkor államosították mindenütt az olajkitermelést is. Csakhogy az arab államok az olajeladásból éltek, elapadt ez a bevételük, ezért 1974 márciusában felfüggesztették az olajembargót, viszont négyszeresére emelték az árat. Majd még három lépésben 1980-ig, az 1972-es évinek a harminckétszeresére emelték az olaj árát, ami így elérte a 36 dollárt hordónként. Ez általános energia- és nyersanyag-árrobbanásba ment át, véget ért az olcsó energia és nyersanyag korszaka. Fontos hangsúlyozni, hogy az energiahordozók és nyersanyagok kitermelése a harmadik világban a nyugati cégek kezében volt (a közel-keleti olaj például a „hét nővér” kezében, amelyek közül hat volt amerikai), és ezek mesterségesen tartották a nyerstermékek árát alacsonyan. Ez után adóztak a helyi kormányoknak, kivitték, feldolgozták, majd busás haszonnal értékesítették, még a nyersanyagforrás országok felé is. Igazságtalan, erkölcstelen rendszer volt ez, mondjuk ki!

Tartalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 594 061 5

Menedzsment

A válságokból – okozza bármilyen természeti katasztrófa vagy szűklátókörű emberi cselekedetek sora – a kilábalás soha nem rutin feladat, nincs két egyforma bejárandó útvonal, ugyanakkor a cél legfontosabb jellemzője mégis azonos: a válság előtti állapothoz képest megerősödve jönni ki belőle. Gazdasági, társadalom rendszerek esetében ez nem pusztán azt jelenti, hogy a válságot túlélni képes, korábbi anyagi és szellemi értéktermelő folyamatokat még hatékonyabban legyünk képesek végezni, hanem azt is, hogy a megerősödés keretében történjen prevenció: lehetőleg ugyanez a helyzet ne ismétlődhessen meg, láthassuk előre és tudjuk megelőzni, illetve hatását radikálisan csökkenteni. Mindez azt jelenti, hogy a vezetés számára nincs egy az egyben másolható forgatókönyv. A menedzsmentnek egy adott szervezet esetében a helyi és regionális tényezők figyelembevételével kreatív, egyedi és hatékony megoldásokat kell kidolgoznia.

Ha fentiekben egyetértünk, joggal tehető fel a kérdés: miért van szükség olyan könyvre, amely egy konkrét válság és az azt követő kilábalási és növekedési pályára állási időszak menedzsment eszközeit mutatja be?

A válasz ugyanakkor egyértelmű: nem tudunk másból tanulni. Ha a változás- és válságmenedzsment irodalmát áttekintjük, látható, hogy nem tudunk mást tenni, mint rögzíteni a tényeket, elemezni a sikeresnek bizonyult stratégiákat és döntéseket éppúgy, mint a kudarcokat annak érdekében, hogy egy következő válság idején gazdagabb eszköztárból meríthessenek a menedzserek a megoldáskereső folyamataikban. Alkothatók elméleti modellek és sikeresnek tűnő ökölszabályok, mégis a vezetők szakmai kihívása és felelőssége, hogy azokat megfelelően adaptálják a konkrét helyzetben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kilabalas-ujranyitas-novekedes//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero