Kőműves Zsolt Sándor, Dajnoki Krisztina, Pató Gáborné dr. Szűcs Beáta, Poór József, Szabó Katalin, Szabó-Szentgróti Gábor, Szabó Szilvia (szerk.)

Kilábalás – Újranyitás – Növekedés

Poszt-Covid-szindróma és bizonytalan helyzet menedzsment szempontjai

A neoliberális válasz

A monetaristák, Milton Friedmannel az élen, azt mondták, hogy le kell építeni a dotációkat, mert így a veszteséges szféra leköti a társadalom erőforrásait, nem a munkanélküliség ellen kell harcolni, hanem az infláció ellen, hagyni kell a gazdaság törvényeit, a piac szelekciós mechanizmusait, a schumpeteri „teremtő pusztulást” érvényesülni. (Alois Schumpeter osztrák közgazdász, volt pénzügyminiszter által megfogalmazott elv: akkor van fejlődés, ha a veszteséges, nem hatékony tevékenységek kiszelektálódnak, nem kötik le a társadalom erőforrásait.) Már volt róla szó korábban, hogy a monetaristák szerint elsősorban erős, nem leértékelődő, nem inflálódó pénzre van szükség, amit pontosan kell adagolni a reálgazdaság szükségletei szerint. Emlékszünk rá: innen a „mennyiségi pénzelmélet” elnevezés. Nem szabad ugyanakkor erőteljes fluktuációkat előidézni a monetáris rendszerben, mert ezek a rángatózások átterjednek a reálgazdaságra, ciklikussá téve azt! Ez ugyanis a válságciklusok lényege. Csak emlékeztetnék rá, hogy az 1995–97 közötti Bokros–Surányi csomag szintén drasztikus monetáris rángás volt a magyar gazdaságban: a hirtelen pénzszűkítés (restrikció) és a csúszó leértékelés, ennek következtében a felszökő infláció együtt vezetett a válság elmélyüléséhez 1995–97 között. Egy V alakú válságot sikerült W alakúvá generálni, a megoldás helyett! Ugyanezt ismételte meg a Gyurcsány–Bajnai kormány 2005–2010 között, hasonló „eredménnyel”!

Tartalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 594 061 5

Menedzsment

A válságokból – okozza bármilyen természeti katasztrófa vagy szűklátókörű emberi cselekedetek sora – a kilábalás soha nem rutin feladat, nincs két egyforma bejárandó útvonal, ugyanakkor a cél legfontosabb jellemzője mégis azonos: a válság előtti állapothoz képest megerősödve jönni ki belőle. Gazdasági, társadalom rendszerek esetében ez nem pusztán azt jelenti, hogy a válságot túlélni képes, korábbi anyagi és szellemi értéktermelő folyamatokat még hatékonyabban legyünk képesek végezni, hanem azt is, hogy a megerősödés keretében történjen prevenció: lehetőleg ugyanez a helyzet ne ismétlődhessen meg, láthassuk előre és tudjuk megelőzni, illetve hatását radikálisan csökkenteni. Mindez azt jelenti, hogy a vezetés számára nincs egy az egyben másolható forgatókönyv. A menedzsmentnek egy adott szervezet esetében a helyi és regionális tényezők figyelembevételével kreatív, egyedi és hatékony megoldásokat kell kidolgoznia.

Ha fentiekben egyetértünk, joggal tehető fel a kérdés: miért van szükség olyan könyvre, amely egy konkrét válság és az azt követő kilábalási és növekedési pályára állási időszak menedzsment eszközeit mutatja be?

A válasz ugyanakkor egyértelmű: nem tudunk másból tanulni. Ha a változás- és válságmenedzsment irodalmát áttekintjük, látható, hogy nem tudunk mást tenni, mint rögzíteni a tényeket, elemezni a sikeresnek bizonyult stratégiákat és döntéseket éppúgy, mint a kudarcokat annak érdekében, hogy egy következő válság idején gazdagabb eszköztárból meríthessenek a menedzserek a megoldáskereső folyamataikban. Alkothatók elméleti modellek és sikeresnek tűnő ökölszabályok, mégis a vezetők szakmai kihívása és felelőssége, hogy azokat megfelelően adaptálják a konkrét helyzetben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kilabalas-ujranyitas-novekedes//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero