Kőműves Zsolt Sándor, Dajnoki Krisztina, Pató Gáborné dr. Szűcs Beáta, Poór József, Szabó Katalin, Szabó-Szentgróti Gábor, Szabó Szilvia (szerk.)

Kilábalás – Újranyitás – Növekedés

Poszt-Covid-szindróma és bizonytalan helyzet menedzsment szempontjai

fejezet: 9. esettanulmány. Biztonság vagy bizonytalanság. Alapozzunk a stabilitásra, vagy mentsük, ami nem biztos, hogy menthető? (Pásztóová Vivien – Fóthy Noémi – Módosné Szalai Szilvia – Jenei Szonja)

Az ingatlanfejlesztés mint szakma és jövedelemforrást biztosító cselekvés a meglévő épületek, telkek megváltoztatásához és fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységek összessége, amely az egyes ingatlanok piaci értékének emelkedését irányozza elő. Amennyiben még ehhez társul egy ügyvédi iroda és munkatársainak irányítása, nagyon szervezett és céltudatos magatartást igényel a tevékenységek hatékony összehangolása a vezető részéről. Jelen eset főszereplője egy ügyvédi iroda tulajdonosa, aki mindemellett az ingatlanfejlesztés nagy szerelmese. A talpon maradás, valamint a szakmai és személyes fejlődés érdekében jelen esetben is megmutatkozik az egyéni portfólió bővítésének relevanciája, illetve amennyiben kapacitásunk engedi, ne féljünk egyszerre több területen kipróbálni magunkat. Az esettanulmányban ismertetjük, hogy míg az ingatlanfejlesztést az egészségügyi válság nem rendítette meg, sőt még az árbevétel és a feladatmennyiség növekedését is eredményezte, addig az ügyvédi iroda sorsa válsághelyzetbe került a moratórium miatt, ugyanis a bankok és hitelintézetek felbontották a szerződéseket, miközben a fix költségek megmaradtak.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 594 061 5

Menedzsment

A válságokból – okozza bármilyen természeti katasztrófa vagy szűklátókörű emberi cselekedetek sora – a kilábalás soha nem rutin feladat, nincs két egyforma bejárandó útvonal, ugyanakkor a cél legfontosabb jellemzője mégis azonos: a válság előtti állapothoz képest megerősödve jönni ki belőle. Gazdasági, társadalom rendszerek esetében ez nem pusztán azt jelenti, hogy a válságot túlélni képes, korábbi anyagi és szellemi értéktermelő folyamatokat még hatékonyabban legyünk képesek végezni, hanem azt is, hogy a megerősödés keretében történjen prevenció: lehetőleg ugyanez a helyzet ne ismétlődhessen meg, láthassuk előre és tudjuk megelőzni, illetve hatását radikálisan csökkenteni. Mindez azt jelenti, hogy a vezetés számára nincs egy az egyben másolható forgatókönyv. A menedzsmentnek egy adott szervezet esetében a helyi és regionális tényezők figyelembevételével kreatív, egyedi és hatékony megoldásokat kell kidolgoznia.

Ha fentiekben egyetértünk, joggal tehető fel a kérdés: miért van szükség olyan könyvre, amely egy konkrét válság és az azt követő kilábalási és növekedési pályára állási időszak menedzsment eszközeit mutatja be?

A válasz ugyanakkor egyértelmű: nem tudunk másból tanulni. Ha a változás- és válságmenedzsment irodalmát áttekintjük, látható, hogy nem tudunk mást tenni, mint rögzíteni a tényeket, elemezni a sikeresnek bizonyult stratégiákat és döntéseket éppúgy, mint a kudarcokat annak érdekében, hogy egy következő válság idején gazdagabb eszköztárból meríthessenek a menedzserek a megoldáskereső folyamataikban. Alkothatók elméleti modellek és sikeresnek tűnő ökölszabályok, mégis a vezetők szakmai kihívása és felelőssége, hogy azokat megfelelően adaptálják a konkrét helyzetben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kilabalas-ujranyitas-novekedes//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero