Kőműves Zsolt Sándor, Dajnoki Krisztina, Pató Gáborné dr. Szűcs Beáta, Poór József, Szabó Katalin, Szabó-Szentgróti Gábor, Szabó Szilvia (szerk.)

Kilábalás – Újranyitás – Növekedés

Poszt-Covid-szindróma és bizonytalan helyzet menedzsment szempontjai


Az újra nyitás kormányzati intézkedéseinek hatása a szervezet működésére

Az elmúlt bő két évben korunk munkaerőpiacát érintő mozzanatainak egyik legnagyobb problémájával kellett szembesülnünk, ami a Covid–19 okozta vírusos megbetegedés egyik legsúlyosabb következményének tudható be. Egy egész világot érintő egészségügyi probléma felvetődése nemcsak az egyes államok egészségügyi helyzetére lehet kihatással, hanem javarészt szerepet vállal a társadalmi és gazdasági élet alakulásában. Fontos a rendszeres nyomon követése és visszaszorítását szorgalmazó különféle intézkedések meghozatala, érvénybe iktatása, valamint a polgárok általi betartatása. A koronavírus-járványtól függetlenül az emberek szabad mobilitását szabályozó, kormányok által bevezetett rendelkezések is jelentős mértékben befolyásolták a munkaerőpiac működését. A kényszerleállás, az ideiglenes lezárások, valamint a vírustól való félelem és a pánikhelyzet teljes egészében átírta az addig megszokott létezést. Magyarországon minden bizonnyal a pandémia legnagyobb elszenvedői a szolgáltatásnyújtásban tevékenykedő kis- és középvállalkozások voltak. A folyamatos leépítések, az üzletkötések megszüntetése, illetve a csődhelyzet kialakulása az aktuális működést és a jövőbeli tervekbe vetett bizalmat teljesen megingatta. Az alkalmazottakért felelős munkáltatók és a munkaadójuknak felelősséggel tartozó munkavállalók kétségekkel teli időszakot éltek meg, miközben várták a pandémia előre nem látható hatásait.

Kilábalás – Újranyitás – Növekedés

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 594 061 5

A válságokból – okozza bármilyen természeti katasztrófa vagy szűklátókörű emberi cselekedetek sora – a kilábalás soha nem rutin feladat, nincs két egyforma bejárandó útvonal, ugyanakkor a cél legfontosabb jellemzője mégis azonos: a válság előtti állapothoz képest megerősödve jönni ki belőle. Gazdasági, társadalom rendszerek esetében ez nem pusztán azt jelenti, hogy a válságot túlélni képes, korábbi anyagi és szellemi értéktermelő folyamatokat még hatékonyabban legyünk képesek végezni, hanem azt is, hogy a megerősödés keretében történjen prevenció: lehetőleg ugyanez a helyzet ne ismétlődhessen meg, láthassuk előre és tudjuk megelőzni, illetve hatását radikálisan csökkenteni. Mindez azt jelenti, hogy a vezetés számára nincs egy az egyben másolható forgatókönyv. A menedzsmentnek egy adott szervezet esetében a helyi és regionális tényezők figyelembevételével kreatív, egyedi és hatékony megoldásokat kell kidolgoznia.

Ha fentiekben egyetértünk, joggal tehető fel a kérdés: miért van szükség olyan könyvre, amely egy konkrét válság és az azt követő kilábalási és növekedési pályára állási időszak menedzsment eszközeit mutatja be?

A válasz ugyanakkor egyértelmű: nem tudunk másból tanulni. Ha a változás- és válságmenedzsment irodalmát áttekintjük, látható, hogy nem tudunk mást tenni, mint rögzíteni a tényeket, elemezni a sikeresnek bizonyult stratégiákat és döntéseket éppúgy, mint a kudarcokat annak érdekében, hogy egy következő válság idején gazdagabb eszköztárból meríthessenek a menedzserek a megoldáskereső folyamataikban. Alkothatók elméleti modellek és sikeresnek tűnő ökölszabályok, mégis a vezetők szakmai kihívása és felelőssége, hogy azokat megfelelően adaptálják a konkrét helyzetben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kilabalas-ujranyitas-novekedes//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave