Kőműves Zsolt Sándor, Dajnoki Krisztina, Pató Gáborné dr. Szűcs Beáta, Poór József, Szabó Katalin, Szabó-Szentgróti Gábor, Szabó Szilvia (szerk.)

Kilábalás – Újranyitás – Növekedés

Poszt-Covid-szindróma és bizonytalan helyzet menedzsment szempontjai

fejezet: 14. esettanulmány. „Mert fejni minden nap kétszer kell” – alkalmazkodás a pandémiához a Bos Frucht Agrárszövetkezetnél (Dr. Borbély Csaba)

Mint minden ágazatot, így a mezőgazdaságot is váratlanul érte a pandémia, egy olyan helyzet, amelyhez hasonlót a jelen generációk tagjai közül nem sokan éltek meg. A mezőgazdaság – ezen belül különösen az állattenyésztés – olyan jellegzetességgel bír, amely igényli a jelenléti munkavégzést, ez alól csak a területhez kapcsolható irodai munkák képeznek valamilyen szinten kivételt. A karanténidőszak alatti és utáni helyzetet a döntően Somogy megyében gazdálkodó Bos Frucht Agrárszövetkezet alkalmazkodási stratégiáján keresztül mutatjuk be. Összességében megállapítható, hogy a Szövetkezet működését alapvetően nem vitte el rossz irányba a fertőzés, sőt a járulékos hatásoknak köszönhetően bizonyos területeken még javulást is tapasztaltak a pandémia alatt. A cég természetesen meglépte mindazon intézkedéseket, amelyek a járvány kezdetén szükségesek voltak és elvárták őket, ugyanakkor szerencséjük is volt, hogy sem náluk, sem a cégcsoporton belül nem alakult ki nagyobb fertőzési góc, így tömeges karanténra sem volt szükség. Javult ugyanakkor a dolgozók munkahelyhez való viszonya, csökkent a fluktuáció, illetve megjelent egy új munkavállaló réteg, akik korábban nem elsősorban a mezőgazdaságban akartak dolgozni. Ahol lehetett, bevezették a home office rendszerét, amelyet a dolgozók azóta is alkalmazhatnak, amennyiben erre igényük van.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 594 061 5

Menedzsment

A válságokból – okozza bármilyen természeti katasztrófa vagy szűklátókörű emberi cselekedetek sora – a kilábalás soha nem rutin feladat, nincs két egyforma bejárandó útvonal, ugyanakkor a cél legfontosabb jellemzője mégis azonos: a válság előtti állapothoz képest megerősödve jönni ki belőle. Gazdasági, társadalom rendszerek esetében ez nem pusztán azt jelenti, hogy a válságot túlélni képes, korábbi anyagi és szellemi értéktermelő folyamatokat még hatékonyabban legyünk képesek végezni, hanem azt is, hogy a megerősödés keretében történjen prevenció: lehetőleg ugyanez a helyzet ne ismétlődhessen meg, láthassuk előre és tudjuk megelőzni, illetve hatását radikálisan csökkenteni. Mindez azt jelenti, hogy a vezetés számára nincs egy az egyben másolható forgatókönyv. A menedzsmentnek egy adott szervezet esetében a helyi és regionális tényezők figyelembevételével kreatív, egyedi és hatékony megoldásokat kell kidolgoznia.

Ha fentiekben egyetértünk, joggal tehető fel a kérdés: miért van szükség olyan könyvre, amely egy konkrét válság és az azt követő kilábalási és növekedési pályára állási időszak menedzsment eszközeit mutatja be?

A válasz ugyanakkor egyértelmű: nem tudunk másból tanulni. Ha a változás- és válságmenedzsment irodalmát áttekintjük, látható, hogy nem tudunk mást tenni, mint rögzíteni a tényeket, elemezni a sikeresnek bizonyult stratégiákat és döntéseket éppúgy, mint a kudarcokat annak érdekében, hogy egy következő válság idején gazdagabb eszköztárból meríthessenek a menedzserek a megoldáskereső folyamataikban. Alkothatók elméleti modellek és sikeresnek tűnő ökölszabályok, mégis a vezetők szakmai kihívása és felelőssége, hogy azokat megfelelően adaptálják a konkrét helyzetben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kilabalas-ujranyitas-novekedes//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero