Kőműves Zsolt Sándor, Dajnoki Krisztina, Pató Gáborné dr. Szűcs Beáta, Poór József, Szabó Katalin, Szabó-Szentgróti Gábor, Szabó Szilvia (szerk.)

Kilábalás – Újranyitás – Növekedés

Poszt-Covid-szindróma és bizonytalan helyzet menedzsment szempontjai

A képzésmenedzsment szemléletváltása – a digitális gondolkodásmód

A digitális gondolkodásmód sokkal több, mint módszertani innováció: ez egy másik kultúra. Ez egy olyan megközelítés, amely a tanulásra és a tanulókra összpontosít kognitív és affektív dimenzióban. A „Tanítás művészete és tudománya” (Marzano, 2007) ebben az értelemben a tudás, készségek és attitűdök közötti egyensúlyt jelenti a tanulási és tanítási folyamaton keresztül. Lényegében azt mondja ki, hogy első a tanulás, második a tanítás. Az újratervezett projektalapú kurzusok előnyben részesítették az együttműködésen alapuló a célok és elvárások megosztását, a tanulási eredmények újragondolása érdekében. „Ez a folyamat a kollaboratív professzionalizmus koncepcióján alapul.” (Vass & Kiss, 2021a) Ahogy Hargreaves és O’Connor írja: „Az együttműködésen alapuló profizmus arról szól, hogy az emberek hogyan működnek együtt professzionálisabban, és hogyan dolgoznak hivatásként együttműködőbb módon” (Hargreaves és O’Connor, 2018:4). A nagyobb együttműködési professzionalizmus módszertani szinten jelenik meg oly módon, hogy a tanár-diák, diák-diák, tanár-tanár együttműködések hatékony megvalósítása válik alapvető szemponttá.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 594 061 5

Menedzsment

A válságokból – okozza bármilyen természeti katasztrófa vagy szűklátókörű emberi cselekedetek sora – a kilábalás soha nem rutin feladat, nincs két egyforma bejárandó útvonal, ugyanakkor a cél legfontosabb jellemzője mégis azonos: a válság előtti állapothoz képest megerősödve jönni ki belőle. Gazdasági, társadalom rendszerek esetében ez nem pusztán azt jelenti, hogy a válságot túlélni képes, korábbi anyagi és szellemi értéktermelő folyamatokat még hatékonyabban legyünk képesek végezni, hanem azt is, hogy a megerősödés keretében történjen prevenció: lehetőleg ugyanez a helyzet ne ismétlődhessen meg, láthassuk előre és tudjuk megelőzni, illetve hatását radikálisan csökkenteni. Mindez azt jelenti, hogy a vezetés számára nincs egy az egyben másolható forgatókönyv. A menedzsmentnek egy adott szervezet esetében a helyi és regionális tényezők figyelembevételével kreatív, egyedi és hatékony megoldásokat kell kidolgoznia.

Ha fentiekben egyetértünk, joggal tehető fel a kérdés: miért van szükség olyan könyvre, amely egy konkrét válság és az azt követő kilábalási és növekedési pályára állási időszak menedzsment eszközeit mutatja be?

A válasz ugyanakkor egyértelmű: nem tudunk másból tanulni. Ha a változás- és válságmenedzsment irodalmát áttekintjük, látható, hogy nem tudunk mást tenni, mint rögzíteni a tényeket, elemezni a sikeresnek bizonyult stratégiákat és döntéseket éppúgy, mint a kudarcokat annak érdekében, hogy egy következő válság idején gazdagabb eszköztárból meríthessenek a menedzserek a megoldáskereső folyamataikban. Alkothatók elméleti modellek és sikeresnek tűnő ökölszabályok, mégis a vezetők szakmai kihívása és felelőssége, hogy azokat megfelelően adaptálják a konkrét helyzetben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kilabalas-ujranyitas-novekedes//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero