Kőműves Zsolt Sándor, Dajnoki Krisztina, Pató Gáborné dr. Szűcs Beáta, Poór József, Szabó Katalin, Szabó-Szentgróti Gábor, Szabó Szilvia (szerk.)

Kilábalás – Újranyitás – Növekedés

Poszt-Covid-szindróma és bizonytalan helyzet menedzsment szempontjai

Nemzetközi kitekintés a visegrádi országok csoportjára

A magyar intézkedések áttekintése nyilvánvalóvá tette, hogy a politikai döntéshozatal alapvető irányát a munkahelyek megmentése jelentette. A nemzetközi színtér áttekintését a Visegrádi országcsoport (V4) bemutatásával kezdjük, majd szélesítjük a perspektívát. A V4-ek országai 2020-ban legyőzték a koronavírus-járvány első hullámát, és az év végére gazdasági helyzetük is stabilizálódott. A kényszerű bezártság miatt az emberek szolgáltatások helyett árut vásároltak, az ipari termelés fokozódása pedig kedvezett a V4-ek exportorientált, beszállító-természetű gazdaságainak (Morawski, 2021). Az EU országai közül éppen két visegrádi ország, Szlovákia és Magyarország kezdte meg elsőként tömeges oltási kampányát még 2020 decemberének végén (MTI, 2020d; Németh, 2020). Ezek az intézkedések a humán erőforrás védelmét szolgálták, ami a modern gazdaságok növekedésének fő hajtóereje (Tsai et al., 2010). A pandémia erőteljesen növelte a munkanélküliségi rátát a legtöbb európai gazdaságban. Ez a vírus egyik negatív hatása az európai munkaerőpiacra. Aktív munkaerőpiaci politikára van szükség a munkahelyi válságból történő kilábaláshoz (Su et al., 2021). A kormányzati intézkedések szerepét erősítették meg azok a tanulmányok, amelyek a járvány és a munkanélküliség közötti összefüggéseket elemzik (M. Hezam, 2021).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 594 061 5

Menedzsment

A válságokból – okozza bármilyen természeti katasztrófa vagy szűklátókörű emberi cselekedetek sora – a kilábalás soha nem rutin feladat, nincs két egyforma bejárandó útvonal, ugyanakkor a cél legfontosabb jellemzője mégis azonos: a válság előtti állapothoz képest megerősödve jönni ki belőle. Gazdasági, társadalom rendszerek esetében ez nem pusztán azt jelenti, hogy a válságot túlélni képes, korábbi anyagi és szellemi értéktermelő folyamatokat még hatékonyabban legyünk képesek végezni, hanem azt is, hogy a megerősödés keretében történjen prevenció: lehetőleg ugyanez a helyzet ne ismétlődhessen meg, láthassuk előre és tudjuk megelőzni, illetve hatását radikálisan csökkenteni. Mindez azt jelenti, hogy a vezetés számára nincs egy az egyben másolható forgatókönyv. A menedzsmentnek egy adott szervezet esetében a helyi és regionális tényezők figyelembevételével kreatív, egyedi és hatékony megoldásokat kell kidolgoznia.

Ha fentiekben egyetértünk, joggal tehető fel a kérdés: miért van szükség olyan könyvre, amely egy konkrét válság és az azt követő kilábalási és növekedési pályára állási időszak menedzsment eszközeit mutatja be?

A válasz ugyanakkor egyértelmű: nem tudunk másból tanulni. Ha a változás- és válságmenedzsment irodalmát áttekintjük, látható, hogy nem tudunk mást tenni, mint rögzíteni a tényeket, elemezni a sikeresnek bizonyult stratégiákat és döntéseket éppúgy, mint a kudarcokat annak érdekében, hogy egy következő válság idején gazdagabb eszköztárból meríthessenek a menedzserek a megoldáskereső folyamataikban. Alkothatók elméleti modellek és sikeresnek tűnő ökölszabályok, mégis a vezetők szakmai kihívása és felelőssége, hogy azokat megfelelően adaptálják a konkrét helyzetben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kilabalas-ujranyitas-novekedes//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero