Kőműves Zsolt Sándor, Dajnoki Krisztina, Pató Gáborné dr. Szűcs Beáta, Poór József, Szabó Katalin, Szabó-Szentgróti Gábor, Szabó Szilvia (szerk.)

Kilábalás – Újranyitás – Növekedés

Poszt-Covid-szindróma és bizonytalan helyzet menedzsment szempontjai

A járványellenes intézkedések sikerességének indikátorai

A sikert vagy sikertelenséget több indikátorral is mérhetjük. A gazdasági növekedés legelterjedtebb mutatószáma a GDP. Ennek használata azért előnyös, mert minden ország adatai hosszú időtávra visszatekintve is rendelkezésre állnak (Avakov, 2015). További pozitívuma, hogy független minden ideológiai és politikai szemponttól (Lepenies, 2016). Bár közlése több formában is megszokott, valamennyi forma előnye, hogy segítségével összehasonlítható az egyes országok teljesítménye. A pandémia okozta válságban, ahol a szigorú egészségügyi zárlati intézkedések munkahelyeket és jövedelmeket veszélyeztetnek. Egy ilyen szituációban talán az egy főre jutó és vásárlóerő-paritás szerint megállapított GDP (per capita GDP PPP) a megfelelő mutató. Tudnunk kell azonban, hogy – bár igen elterjedten használt mutatóról van szó – a GDP-nek számos árnyoldala van. Például a könnyű drogok, vagy a prostitúció legalizálása ugyanúgy növeli a nemzeti jövedelmet, mint az a sikeres műtét, amelybe a beteg végül belehalt (Csath, 2020). Simon Kuznets ezt így fogalmazta meg: „the welfare of a nation can scarcely be inferred from a measurement of national income” (Egy nemzet jóléte egyáltalán nem következtethető ki a GDP-jéből).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 594 061 5

Menedzsment

A válságokból – okozza bármilyen természeti katasztrófa vagy szűklátókörű emberi cselekedetek sora – a kilábalás soha nem rutin feladat, nincs két egyforma bejárandó útvonal, ugyanakkor a cél legfontosabb jellemzője mégis azonos: a válság előtti állapothoz képest megerősödve jönni ki belőle. Gazdasági, társadalom rendszerek esetében ez nem pusztán azt jelenti, hogy a válságot túlélni képes, korábbi anyagi és szellemi értéktermelő folyamatokat még hatékonyabban legyünk képesek végezni, hanem azt is, hogy a megerősödés keretében történjen prevenció: lehetőleg ugyanez a helyzet ne ismétlődhessen meg, láthassuk előre és tudjuk megelőzni, illetve hatását radikálisan csökkenteni. Mindez azt jelenti, hogy a vezetés számára nincs egy az egyben másolható forgatókönyv. A menedzsmentnek egy adott szervezet esetében a helyi és regionális tényezők figyelembevételével kreatív, egyedi és hatékony megoldásokat kell kidolgoznia.

Ha fentiekben egyetértünk, joggal tehető fel a kérdés: miért van szükség olyan könyvre, amely egy konkrét válság és az azt követő kilábalási és növekedési pályára állási időszak menedzsment eszközeit mutatja be?

A válasz ugyanakkor egyértelmű: nem tudunk másból tanulni. Ha a változás- és válságmenedzsment irodalmát áttekintjük, látható, hogy nem tudunk mást tenni, mint rögzíteni a tényeket, elemezni a sikeresnek bizonyult stratégiákat és döntéseket éppúgy, mint a kudarcokat annak érdekében, hogy egy következő válság idején gazdagabb eszköztárból meríthessenek a menedzserek a megoldáskereső folyamataikban. Alkothatók elméleti modellek és sikeresnek tűnő ökölszabályok, mégis a vezetők szakmai kihívása és felelőssége, hogy azokat megfelelően adaptálják a konkrét helyzetben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kilabalas-ujranyitas-novekedes//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero