Kilábalás – Újranyitás – Növekedés
Poszt-Covid-szindróma és bizonytalan helyzet menedzsment szempontjai
Szerzői bemutató
- Dajnoki Krisztina PhD okl. közgazdász, okl. gazdasági agrármérnök, okl. közgazdásztanár, rehabilitációs gazdasági menedzser, tréner és FranklinCovey szervezeti belső tréner. A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar habilitált egyetemi docense, a Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet igazgatója, az Emberi erőforrás tanácsadó MA szak szakvezetője. Oktatott főbb tárgyak: emberierőforrás-gazdálkodás, HR-stratégiatervezés és munkaerő-ellátás, HR-trendek és -tendenciák, esélyegyenlőségi EEM. Elnökségi tagja a Humán Szakemberek Országos Szövetségének, elnöke a Debreceni HR Klubnak.
- Kőmüves Zsolt Sándor PhD agrármérnökként végzett 2002-ben, majd 2003-ban agrár-mérnöktanári diplomát kapott. 2001-től a Kaposvári Egyetem oktatója. 2010-ben PhD fokozatot szerzett a Munkaszervezési és munka-megelégedettségi vizsgálatok a sertéstenyésztés területén végzett kutatásaiból. 2019-től a Baka József Szakkollégium vezetője. 2019-től a MATE egyetemi docense. 2019-ben alapított Keresztény Értékrendű Vezetés Szakirányú Továbbképzés alapítója. Kutatási területe: munkaszervezési és munka-megelégedettségi vizsgálatok a hazai kis- és középvállalkozásokban, valamint a hatékony munkahelyi vezetés tényezőinek feltárása. Jelenleg vezetési ismereteket és munkaerőpiaci ismereteket oktat munkahelyén.
- Pató Gáborné Szűcs Beáta PhD habilitált egyetemi docens, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Társadalomtudományi Karán. Az MTA VEAB Logisztikai Munkabizottságának elnöke, az MTA Logisztikai Osztályközi Állandó Bizottság tagja. A Leader's Habits Nemzetközi Kutatói Hálózat „Emberi Erőforrás Menedzsment – Emberi Értékek” kutatócsoport vezetője. A HSZOSZ elnökségi tagja, a VMKIK Humán Klubjának elnöke. Több éves versenyszférás munkatapasztalata mellett több mint két évtizedes egyetemi oktatói-kutatói tapasztalattal rendelkezik. Szakterülete a kompetenciamenedzsment, az emberierőforrás-menedzsment, és a munkaköri leírások, valamint az ellátási lánc menedzsment és a logisztika.
- Poór József MTA doktor, a Selye János Egyetem Gazdaságtudományi és Informatikai Kar professzora. Tanít emeritus professzorként a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetemen, vendégtanár a Kolozsvári Babes-Bólyai Egyetemen és a Budapesti Metropolitan Egyetemen. Itt nemzetközi menedzsment, HRM, IHRM és menedzsment tanácsadási tárgyakat oktat. Három nemzetközi tanácsadó cégnél dolgozott ügyvezető igazgatóként és tanácsadóként közel két évtizedet. Elnöke a Humán Szakemberek Országos Szövetségének (HSZOSZ), valamint a Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara tanácsadó-szolgáltató osztályának. Hites Vezetési Tanácsadó (CMC).
- Szabó-Szentgróti Gábor gazdálkodás és szervezéstudományok doktora (PhD), egyetemi docens a Széchenyi István Egyetem Vezetéstudományi és Marketing Tanszékén, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Agrármenedzsment és Vezetéstudományi Tanszékén, ahol különböző menedzsment tantárgyak oktatója. Kutatási területe is a vezetés- és szervezéstudományokhoz kapcsolódik, az elmúlt években generációmenedzsment, munkavállalók elkötelezettsége, megtartási stratégiák és az IPAR 4.0 foglalkoztatási hatásai témakörében publikált. Tagja a Humán Szakemberek Országos Szövetségének. Kiemelt tanácsadó partner a FranklinCovey nemzetközi szervezetfejlesztő vállalatnál.
- Szabó Katalin gazdálkodás és szervezéstudományok doktora (PhD), egyetemi docens és a Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem Agrár- és Élelmiszergazdasági Intézet igazgatóhelyettese, a Vezetés- és szervezéstudományi tanszék vezetője és a Vezetés és szervezés mesterszak szakfelelőse. Angol szakfordító, mérlegképes könyvelő, facilitátor, coach, mentor. Emberierőforrás-menedzsment és vezetési ismereteket oktat, kutatási területe is főként a vezetés- és szervezéstudományokhoz kapcsolódik, tagja a Humán Szakemberek Országos Szövetségének.
- Szabó Szilvia PhD habilitált egyetemi docens, a Budapesti Metropolitan Egyetem Üzleti Turisztikai és Kommunikációs Kar Üzleti Tudományok Intézetében. Az Emberi Erőforrás Tanácsadó mester szak szakvezetője. A Humán Szakemberek Országos Szövetségének alelnöke. Humánfejlesztés és HR-tanácsadás a kiemelt gyakorlati területe.
- Borbély Csaba PhD a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának egyetemi docense, mezőgazdasági üzemtant, állattenyésztési ágazatok gazdaságtanát oktat, elsődleges kutatási területe a tejtermelés ökonómiája és az élelmiszerpazarlás problémaköre.
- Csonka Arnold PhD egyetemi docens a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Agrár- és Élelmiszergazdasági Intézetében. Kutatásai főként a területi agrárgazdaságtanra és az élelmiszerlánc menedzsmentre fókuszálnak, emellett üzleti tanácsadással foglalkozik.
- Erdeiné Késmárki-Gally Szilvia PhD habilitált főiskolai tanár a Budapesti Metropolitan Egyetemen és kutató a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. Főbb oktatott tantárgyak: menedzsment ismeretek, menedzsment modellek és rendszerek, stratégiai tervezés, teljesítménymérés és -értékelés, vállalat-gazdaságtan.
- Fóthy Noémi okl. közgazdász, doktorandusz a Selye János Egyetem, Gazdaságtudományi és Informatikai Karán, ahol kkv-gazdaságtan szemináriumi órákat tart. Fő kutatási témaköre az üzleti környezet kulcsfontosságú tényezői.
- Gál Zoltán PhD a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának professzora, a KRTK Regionális Kutatások Intézetének főmunkatársa, a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke, a European Regional Science Association tanácsának tagja és a Global Network of Financial Geography hálózat kelet-európai nagykövete. Kutatási területeihez tartoznak a regionális és nemzetközi pénzügyek és a regionális gazdaságtan.
- Gazdag László kanditátus közgazdász, nyugalmazott egyetemi docens.
- Gelencsér Martin okl. közgazdász, doktorandusz a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusán a Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolában. Kutatási terület: emberierőforrás-menedzsment, munkavállalói jóllét, munkaerő megtartása.
- Gyenge Balázs 2001-ben védte meg doktori disszertációját és szerezte meg a Közgazdaság-tudományok Doktora címet. Jelenleg a Uni-Mate AGI Agrárlogisztika, Kereskedelem és Marketing Tanszékének docense és vezetője. Oktatási tapasztalatát több egyetemen és főiskolán fejlesztette, közel húszéves oktatói tapasztalattal rendelkezik. Egyetemi diplomája mellett megszerezte az okleveles mérnöktanár és a felsőfokú programozó végzettségeket is. Az elmúlt években olyan tantárgyak fejlesztésében működött közre, mint termelésmenedzsment, logisztika, vezetés és szervezés, üzleti tervezés, e-business és vállalatgazdaságtan. Tizenegy jegyzet, számos tudományos és szakcikk, könyvrészletek szerzője. Jelenlegi fő kutatási területe a döntéstámogatás és a gazdasági folyamatok szimulációja.
- Grotte Judit PhD habilitált egyetemi docens, a Budapesti Metropolitan Egyetem Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Karának Turizmus Intézetében, ahol megalapította és vezeti a magyar és angol nyelvű nemzetközi szállodaspecializációt.
- Herczeg Márk az Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója, egy elektronikával foglalkozó multinacionális cég hazai leányvállalatának logisztikai vezetője. Munkatapasztalatát több éven át hazai és multinacionális közegben szerezte ellátási lánc területen. Kutatási területek: ellátási lánc menedzsment, autóipar, elektronikai ipar, nemzetközi logisztikai hálózatok.
- Jarjabka Ákos PhD habilitált egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara Vezetés- es Szervezéstudományi Intézetének igazgatója, a PTE Diaszpóra Projekt Hálózat rektori megbízottja, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottságának tagja. Szakterületei: Nemzeti-szervezeti kultúra menedzsment, projektmenedzsment, magyar diaszpóra hálózati menedzsment.
- Jenei Szonja okleveles közgazdász. PhD-hallgató a Selye János Egyetemen, felnőttoktatásban óraadó tanár, családi vállalkozás egyik vezetője, emellett korábban több szakterületen kipróbálta magát. Dolgozott az egészségügyben, kulturális területen nonprofit szervezetnél, valamint közel tíz évig a versenyszférában.
- Kálmán Botond MSc okl. közgazdász, megbízott oktató a Budapesti Metropolitan Egyetemen, ahol befektetési ismeretek és pénzügy tárgyakat oktat. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Gazdaság- és Regionális Tudományok Doktori Iskolájának doktorandusza.
- Karácsony Péter PhD habil. okl. gazdasági agrármérnök, egyetemi docens az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán, ahol munkaerőpiaci menedzsment és emberierőforrás-menedzsment tantárgyakat oktat. Kutatási területe: humán menedzsment, munkaerőpiaci folyamatok és szervezeti magatartás.
- Kemény Gábor PhD okl. agrármérnök, főiskolai tanár, a PTE Vidékfejlesztési Intézetének óraadója. Tématerülete a vállalati tervezés, controlling. A Hubertus cégcsoportban ügyvezető. Nevéhez fűződik többek közt a Terra Pannonia prémium kategóriás marhahústermékek piaci bevezetése, pozícionálása.
- Kiss Ferenc PhD egyetemi docens, innovációs rektorhelyettes a Budapesti Metropolitan Egyetemen, ahol menedzsment, projektmenedzsment, tudásmenedzsment, startup és ebusiness ismereteket oktat. 2003 óta az MTA GB Tudásmenedzsment Munkabizottság titkára.
- Köő Norbert 2019-ben szerzett BSc fokozatot a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán, Gazdálkodás és menedzsment szakon, majd 2021-ben kapott MSc diplomát Vezetés-Szervezés szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara Gazdálkodástudományi Doktori Iskolájának doktorandusz hallgatója. Kutatási területei közé tartozik a hálózatelmélet, a skálafüggetlen hálózatok és a szociometria.
- Krizbai János habil CSc c. egyetemi tanár (szociológus, HR-szakértő) a Magyar Hadtudományi Társaság Humánerőforrás-fejlesztési szakosztályának elnöke, a társaság szakértője, a HSZOSZ tagja. Kutatási területe: a humánerőforrás-gazdálkodás elmélete és gyakorlata a közszférában, mélyebben a haderőben.
- Kuráth Gabriella PhD habilitált egyetemi docens a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán, ahol menedzsmenttel, hallgatói, vezetői kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos tárgyakat oktat. Kutatási területek: a vezetés és a bizalom, a vezetőfejlesztés a felsőoktatásban.
- Lukács Rita PhD okl. közgazdász és okl. közgazdász tanár, egyetemi docens a Budapesti Metropolitan Egyetemen, ahol digitális marketinggel, illetve a társadalmi felelősségvállalás kommunikációjával kapcsolatos tárgyakat oktat.
- Machová Renáta PhD habil. okl. közgazdász, a Selye János Egyetem Tanulmányi ügyekért és külkapcsolatokért felelős rektorhelyettese. Emellett az egyetem Gazdaságtudományi és Informatikai Karának docense. Könyvelés, szervezeti magatartás, értékteremtő folyamatok menedzsmentje és stratégiai menedzsment tárgyakat oktat.
- Módosné Szalai Szilvia, közlekedési mérnök, műszaki menedzser és okleveles közgazdász, a Selye János Egyetem PhD-hallgatója. Hosszú és tartalmas vasúti munkaviszony után szeretne már csak oktatási és publikációs tevékenységgel foglalkozni.
- Papp-Váry Árpád PhD habilitált főiskolai tanár a Budapesti Metropolitan Egyetemen, ahol egyben az Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Kar dékánja, valamit a kereskedelem és marketing alapszak, illetve a marketing mesterszak szakvezetője. Immár három ciklus óta a Magyar Marketing Szövetség alelnöke.
- Pásztóová Vivien okl. közgazdász, doktorandusz hallgató a Selye János Egyetem Gazdaságtudományi és Informatikai Karán.
- Póka Viktor okleveles közgazdász. 2021-től az Uni-Mate doktorandusza, kutatási témája a fenntarthatóság az e-kereskedelemben. Több mint 23 éves tapasztalattal rendelkezik a kiskereskedelem területén, és azon belül öt éves múlttal az e-kereskedelemben. Fő érdeklődési körei: a Lean, a Kaizen, a minőségmenedzsment és a fenntarthatóság.
- Réthy István PhD erdőmérnök, mérnöktanár, posztgraduálisan menedzsment téren szakosodott az Egyesült Államokban. Főiskolai tanár, tréner a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Károly Róbert Campusán, Gyöngyösön. Menedzsment (vezetés és szervezés, szervezeti magatartás, szervezetelmélet, vezetői készségfejlesztés, változás és krízis menedzsment) és kommunikáció (üzleti kommunikáció, vezetői kommunikáció, tárgyalástechnika és konfliktuskezelés) tárgyakat oktat, valamint a területhez tartozó tréningeket tart magyarul és angolul egyaránt.
- S. Gubik Andrea PhD a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi docense. Okleveles közgazdász, közgazdásztanár (vállalkozási ismeretek), szakközgazdász (terület- és településfejlesztés). Kutatásai a vállalkozói hajlandóság és aktivitás egyes kérdéseire fókuszálnak.
- Sass Magdolna a KRTK Világgazdasági Intézet igazgatója, a közgazdaságtudomány kandidátusa. Fő kutatási területe a külföldi közvetlentőke-befektetések és a multinacionális vállalatok. Egyetemi oktatóként a BGE-n tanít.
- Suhajda Csilla Judit PhD emberi erőforrás tanácsadó, jogász, egyetemi docens a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vidékfejlesztési és Fenntartható Gazdaság Intézetében, ahol tanácsadással, felnőttképzéssel és kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos kurzusokat vezet.
- Szira Zoltán PhD habilitált egyetemi docens, MATE Szent István Campus, Gödöllő. A Nemzetközi Szabályozási és Gazdasági Jogi Tanszék tanszékvezetője. Oktatott tárgyai: Munkajog, Kötelmi jog, Alkotmányjog, Pénzügyi jog. Kutatási területe: fenntarthatósági vizsgálatok.
- Szunomár Ágnes PhD okl. közgazdász, egyetemi docens a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékén, valamint a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa és az intézet Fejlődés-gazdaságtani Kutatócsoportjának vezetője. Fő kutatási területe Kelet-Ázsia.
- Tokár-Szadai Ágnes PhD okl. közgazdász, egyetemi docens a Miskolci Egyetem Gazdálkodástani Intézetében, ahol az üzleti tanácsadás, tanácsadó vállalkozások, menedzsment tanácsadás, válságkezelés, üzleti tervezés és a kereskedelmi és szolgáltató vállalatok gazdálkodása tárgyakat oktatja.
- Tóth Arnold PhD okl. közgazdász, egyetemi docens, Budapesti Gazdasági Egyetem. Oktatott tárgyak többek között: közgazdaságtan, munkagazdaságtan, munkaerőpiaci ismeretek, vállalati pénzügyek magyar és angol nyelven. Kutatási terület: munkaerőpiac, pénzügyek, versenyképesség.
- Túry Gábor PhD geográfus, az ELKH KRTK Világgazdasági Intézet tudományos munkatársa, ahol a globális értékláncokkal és az autóiparral foglalkozik. Kutatásai többek között a Covid–19 vállalatokra gyakorolt hatásaira, valamint az elektromobilitás iparági következményeire koncentrálnak.
- Tütünkov-Hrisztov Jordán PhD. okl. közgazdász, idegenforgalmi szakértő, főiskolai docens, a Budapesti Metropolitan Egyetem Turizmus Intézetének oktatója. Fő tantárgya az utazási irodai gazdálkodás és menedzsment, kutatási területe a turizmus közvetítő szektora. Továbbá a Bolgár Országos Önkormányzat elnökségének a tagja, a Bolgár Kutatóintézet főmunkatársa.
- Varga Erika PhD habilitált egyetemi docens, a MATE gödöllői Szent István Campusán. Oktatói munkáját többek között az egyetem angol nyelvű Vezetés-Szervezés szakán végzi (Stratégiai emberierőforrás-menedzsment, Munkaerőpiaci trendek). Szakterülete: munkaerőpiaci kompetenciák vizsgálata.
- Varga Vivien vezetés és szervezés Msc, a Pécsi Tudományegyetem Gazdálkodástani Doktori Iskola hallgatója. Kutatási terület: vezetés, menedzsment, kkv, digitalizáció, innováció.
- Végvári Bence mesterszakos hallgató a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusán, Regionális és környezeti gazdaságtan szakon. Kutatási terület: Munkavállalói attitűdök, az automatizáció munkaerőpiaci hatásai.
- Walter Virág a gazdálkodás- és szervezéstudományok doktora (PhD), egyetemi docens a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Agrár- és Élelmiszergazdasági Intézet Agrármenedzsment és Vezetéstudományi Tanszékén, ahol különböző menedzsment témájú tantárgyak oktatója. Kutatási területei az üzleti kommunikációhoz, a multikulturális menedzsmenthez és a humánerőforrás-gazdálkodáshoz kapcsolódnak.
- Zsigmond Tibor PhD. okl. közgazdász, egyetemi adjunktus a Selye János Egyetem Gazdaságtudományi és Informatikai Karán, ahol mikroökonómia, makroökonómia és nemzetközi közgazdaságtan szemináriumi órákat tart.
Tartalomjegyzék
- Kilábalás – Újranyitás – Növekedés • Poszt-Covid-szindróma és bizonytalan helyzet menedzsment szempontjai
- Impresszum
- Szerzői bemutató
- Előszó
- Bevezetés (Poór József – Kőmüves Zsolt Sándor – Pató Gáborné Szűcs Beáta – Szabó Szentgróti Gábor – Szabó Szilvia – Dajnoki Krisztina – Szabó Katalin)
- 1. Rész: Alapok – befolyásolók
- 1. Fejezet: Válságok/krízisek utáni növekedés elméleti alapjai a világban (Gazdag László)
- 1.1. Általánosítható tanulságok, közös jellemzők
- 1.2. A monEtarista válságelmélet
- 1.3. Az olajválság
- 1.4. A neoliberális válasz
- 1.5. Útelágazás: neoliberális gazdaságpolitika kontra neoliberális társadalompolitika
- 1.6. Az állami beavatkozás ciklikussága
- 1.7. A Covid-válság
- 1.8. Egy veszélyes koncepció felbukkanása!
- 1.9. Szakirodalmi források a 1. fejezethez
- 2. Fejezet: Kormányzati intézkedések és hatások – Hazai és nemzetközi trendek (Karácsony Péter – Kálmán Botond – Tóth Arnold)
- 2.1. A koronavírus-járvány első hulláma Magyarországon
- 2.2. Enyhítések 2020 nyarán
- 2.3. A koronavírus-járvány második hulláma Magyarországon
- 2.4. Gazdaságvédelmi intézkedések a járvány második hullámában
- 2.5. Intézkedések 2021-ben
- 2.6. Nemzetközi kitekintés a visegrádi országok csoportjára
- 2.7. A járványellenes intézkedések sikerességének indikátorai
- 2.8. Szakirodalmi források a 2. fejezethez
- 2.1. A koronavírus-járvány első hulláma Magyarországon
- 3. Fejezet: Szabályozási és jogi környezet változása (Varga Erika – Szira Zoltán)
- 3.1. A korlátozó intézkedések fokozatos feloldása, újranyitás
- 3.2. Gazdaságélénkítő intézkedések
- 3.3. Általános gazdasági helyzet: növekedés és kilátások
- 3.4. A jogi környezetet érintő változások, új törvények
- 3.5. Beruházásösztönzés, további gazdaságélénkítés
- 3.6. Szakirodalmi források a 3. fejezethez
- 3.1. A korlátozó intézkedések fokozatos feloldása, újranyitás
- 1. Fejezet: Válságok/krízisek utáni növekedés elméleti alapjai a világban (Gazdag László)
- 2. Rész: Tapasztalatok – változások
- 4. Fejezet: Kilábalás – újranyitás – növekedés empirikus adatok tükrében (Kőmüves Zsolt Sándor – Dajnoki Krisztina –Pató Gáborné Szűcs Beáta – Poór József – Szabó Katalin – Szabó-Szentgróti Gábor – Szabó Szilvia)
- 5. fejezet: A korábbi válságból történő kilábalás tapasztalatai és jelenlegi fejlődési lehetőségek a tanácsadók szemszögéből (Tokár-Szadai Ágnes)
- 5.1. Kiinduló gondolatok
- 5.2. A vezetési tanácsadás fogalma, területei
- 5.3. A tanácsadók hozzájárulása az ügyfelek fejlődéséhez
- 5.4. Az empirikus felmérések módszertani háttere
- 5.5. A 2008-as pénzügyi válság kezelésének tapasztalatai
- 5.6. Hasonlóságok és különbségek: a vállalkozások működését akadályozó tényezők értékelése
- 5.7. A digitalizáció mint fejlődési lehetőség a tanácsadók számára
- 5.8. Záró gondolatok
- 5.9. Szakirodalmi források az 5. fejezethez
- 5.1. Kiinduló gondolatok
- 6. fejezet: HR-folyamatok és -trendek a világjárványt követően (Machova Renáta – Zsigmond Tibor)
- 7. fejezet: A munkavállalói kompetenciafejlesztés, mint a válságkezelés egy lehetséges eszköze (Dr. Suhajda Csilla Judit)
- 8. fejezet: Kilábalási interjúk értékelése kvalitatív információk alapján (szervezeti interjúk tartalmi elemzése) (Gyenge Balázs – Szabó Szilvia)
- 3. Rész: 3.a. Ipari esettanulmányok
- 9. fejezet: 1. esettanulmány. Ellátási lánc újragondolása a COVID után, egy multinacionális vállalat jó gyakorlata (Pató Gáborné Szűcs Beáta – Herczeg Márk)
- 10. fejezet: 2. esettanulmány. Válságkezelés és kilábalás autóipari és elektronikai leányvállalatok esetében (Sass Magdolna – Gál Zoltán – Gubik Andrea – Szunomár Ágnes – Túry Gábor)
- 11. Fejezet: 3. esettanulmány. Maradjunk hitelesek! A felelős márkakommunikáció gyakorlata (Papp-Váry Árpád – Lukács Rita)
- 3. Rész: 3.b. Kereskedelmi és szolgáltatási esettanulmányok
- 12. fejezet: 4. esettanulmány. A Wizz Air példája a COVID utáni kilábalásra, újranyitásra és növekedésre (Varga Erika – Szira Zoltán)
- 12.1. Bevezetés
- 12.2. Szakirodalmi áttekintés
- 12.3. A Wizz Air jövőbeni versenyképességét építi ki a járvány alatt
- 12.4. A Wizz Air lerázza magáról a koronavírust: úgy repülnek, mint a járvány előtt
- 12.5. Esettanulmány feldolgozásához kapcsolódó kérdések és feladatok
- 12.6. Szakirodalmi források a 12. fejezethez
- 12.1. Bevezetés
- 13. fejezet: 3. esettanulmány. Szállodások kihívásai a COVID–19 idején (Erdeiné Gally Szilvia – Tütünköv Hrisztov Jordán – Grotte Judit)
- 14. fejezet: Egy nagykereskedelmi cég a COVID árnyékában (Balog Katalin)
- 15. fejezet: 7. esettanulmány. Nehéz elengedni a harminc évet: vidéki vendéglátás és a négylábú barátaink (Módosné Szalai Szilvia – Jenei Szonja)
- 16. fejezet: 8. esettanulmány. Elbizonytalanodás, halasztás, kivárás a szálloda- és gyógyfürdő-fejlesztésekben, de a hosszú távú projektek száma változatlan (Pásztóová Vivien – Fóthy Noémi – Módosné Szalai Szilvia – Jenei Szonja)
- 17. fejezet: 9. esettanulmány. Biztonság vagy bizonytalanság. Alapozzunk a stabilitásra, vagy mentsük, ami nem biztos, hogy menthető? (Pásztóová Vivien – Fóthy Noémi – Módosné Szalai Szilvia – Jenei Szonja)
- 18. fejezet: 10. esettanulmány. Önálló attrakció nélkül nehéz túlélni és a versenyben helytállni (Jenei Szonja – Módosné Szalai Szilvia)
- 19. fejezet: 11. esettanulmány. Egy kiskereskedelmi vállalat kihívásai az online kereskedelemben (Póka Viktor – Gyenge Balázs)
- 19.1. Online kiskereskedelmi helyzetkép
- 19.2. A versenytársi helyzet az online üzletágban
- 19.3. A probléma felvetése
- 19.4. Az érintett kiskereskedő online üzletágának működése
- 19.5. Az online üzletág jelenlegi megítélése a vállalaton belül
- 19.6. Esettanulmány feldolgozásához kapcsolódó kérdések és feladatok
- 19.7. Szakirodalmi források a 19. fejezethez
- 19.1. Online kiskereskedelmi helyzetkép
- 20. fejezet: 12. esettanulmány. A Covid–19 hatása a turisztikára és az Utazzlastminute Kft. Működésére (Gyenge Balázs – Péterfi Csaba)
- 12. fejezet: 4. esettanulmány. A Wizz Air példája a COVID utáni kilábalásra, újranyitásra és növekedésre (Varga Erika – Szira Zoltán)
- 3. Rész: 3.c. Agribusiness esettanulmányok – mezőgazdaság és az élelmiszeripar
- 21. fejezet: 13. esettanulmány. A világjárvány hatása a termelésre és a humánerőforrás-gazdálkodásra az élelmiszeripari csomagolóanyagok gyártása területén (Walter Virág – Szabó-Szentgróti Gábor – Pápai Gábor)
- 22. fejezet: 14. esettanulmány. „Mert fejni minden nap kétszer kell” – alkalmazkodás a pandémiához a Bos Frucht Agrárszövetkezetnél (Dr. Borbély Csaba)
- 23. fejezet: 15. esettanulmány. A CoVid hatásai egy prémium élelmiszerláncra: Terra Pannonia esettanulmány (Dr. Kemény Gábor – Dr. Csonka Arnold)
- 23.1. A Terra Pannonia és a Hubertus Agráripari Bt. bemutatása
- 23.2. Elméleti háttér – a koronavírus-járvány hatása a marhahúsellátási láncokra
- 23.3. Az esettanulmány bemutatása
- 23.3.1. A Terra Pannonia ellátási lánc felépítése
- 23.3.2. A Terra Pannonia brandhez kapcsolódó vállalati értékek
- 23.3.3. Piaci kockázatok: A koronavírus hatása a hazai és a külföldi keresletre (Terra Pannonia értékesítés versus vágómarha export)
- 23.3.4. A hizlaló- és a feldolgozóüzemek működését érintő kockázatok
- 23.3.5. Kockázat- és válságkezelési lépések, stratégiák a Terra Pannonia esetében
- 23.3.6. A válság és válságkezelés hatásai a termelési volumenre és árbevételre
- 23.3.1. A Terra Pannonia ellátási lánc felépítése
- 23.4. Következtetések
- 23.5. Az esettanulmány feldolgozásához kapcsolódó kérdések és feladatok
- 23.6. Szakirodalmi források a 23. fejezethez
- 23.1. A Terra Pannonia és a Hubertus Agráripari Bt. bemutatása
- 24. fejezet: 16. esettanulmány. Proaktivitás és dinamizmus: egy takarmányipari cégcsoport specialitásai és HR-válaszai a koronavírus okozta kihívásokra (Szabó-Szentgróti Gábor – Gelencsér Martin – Végvári Bence – Walter Virág)
- 24.1. A szervezet bemutatása
- 24.2. Szakirodalmi felvezetés
- 24.3. Az újranyitást támogató kormányzati intézkedések hatása a szervezet működésére
- 24.4. Változások a kiválasztásban és onboardingban
- 24.5. Az esettanulmány feldolgozásához kapcsolódó kérdések és feladatok
- 24.6. Szakirodalmi források a 24. fejezethez
- 24.1. A szervezet bemutatása
- 25. fejezet: 17. esettanulmány. Válságban is stabilan – egy növénytermesztéssel foglalkozó részvénytársaság tapasztalatai (Gelencsér Martin – Walter Virág – Szabó-Szentgróti Gábor – Végvári Bence)
- 26. fejezet: 18. esettanulmány. Alapvető élelmiszerellátás a COVID időszakában – egy lokális pékség HR- és menedzsmentkihívásai (Walter Virág – Végvári Bence – Gelencsér Martin – Szabó-Szentgróti Gábor)
- 3. Rész: 3.d. Hadsereg-honvédelem esettanulmány
- 27. fejezet: 19. esettanulmány. Harcban a vírussal (Katonák a koronavírus-járvány elleni küzdelemben) (Krizbai János)
- 27.1. Válsághelyzetek jellemzői
- 27.2. A Honvédség segítő feladatai
- 27.3. A járványkezelési feladatok az állomány szemszögéből
- 27.4. HR-tapasztalatok a szervezeti kultúra és a honvédség fejlesztési feladatai szemszögéből
- 27.5. Bizalom a munkahelyen
- 27.6. Összefoglalás
- 27.7. Esettanulmány feldolgozásához kapcsolódó kérdések és feladatok
- 27.8. Szakirodalmi források a 27. fejezethez
- 27.1. Válsághelyzetek jellemzői
- 27. fejezet: 19. esettanulmány. Harcban a vírussal (Katonák a koronavírus-járvány elleni küzdelemben) (Krizbai János)
- 3. Rész: 3.e. Oktatás-képzés esettanulmányok
- 28. fejezet: 20. esettanulmány. Menedzsmentkihívások az újranyitás után a felsőoktatásban a Pécsi Tudományegyetem gyakorlati példája alapján (Jarjabka Ákos – Köő Norbert – Varga Vivien – Kuráth Gabriella)
- 28.1. Bevezetés
- 28.2. Távmunka és digitális átállás a felsőoktatásban
- 28.3. A Pécsi Tudományegyetem gyakorlata az oktatói és munkatársi vélemények alapján
- 28.4. Menedzsmentkihívások, javaslatok
- 28.5. Esettanulmány feldolgozásához kapcsolódó kérdések és feladatok
- 28.6. Szakirodalmi források a 28. fejezethez
- 28.1. Bevezetés
- 29. fejezet: 21. esettanulmány. Tudásmenedzsment (Kiss Ferenc)
- 29.1. Szakirodalmi háttér
- 29.2. Szervezet ismertetése
- 29.3. Tudásátadás és -kezelés a pandémia idején egyetemi közegben
- 29.4. A képzésmenedzsment szemléletváltása – a digitális gondolkodásmód
- 29.5. Kilábalás idején
- 29.6. Az esettanulmány feldolgozásához kapcsolódó kérdések és feladatok
- 29.7. Szakirodalmi források a 29. fejezethez
- 29.1. Szakirodalmi háttér
- 30. fejezet: 22. esettanulmány. Outdoor és indoor élményalalpú tréning és csapatépítés a 4 Évszak High-Tech Sportok Bázisain (Réthy István)
- 30.1. A 4 Évszak High-Tech Sportok Bázisa bemutatása
- 30.2. Outdoor és indoor élményalalpú tréning és csapatépítés
- 30.3. Az újranyitás kormányzati intézkedéseinek hatása a szervezet működésére
- 30.4. Esettanulmány feldolgozásához kapcsolódó kérdések és feladatok
- 30.5. Szakirodalmi források a 30. fejezethez
- 30.1. A 4 Évszak High-Tech Sportok Bázisa bemutatása
- 28. fejezet: 20. esettanulmány. Menedzsmentkihívások az újranyitás után a felsőoktatásban a Pécsi Tudományegyetem gyakorlati példája alapján (Jarjabka Ákos – Köő Norbert – Varga Vivien – Kuráth Gabriella)
Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.
Online megjelenés éve: 2022
ISBN: 978 963 594 061 5
A válságokból – okozza bármilyen természeti katasztrófa vagy szűklátókörű emberi cselekedetek sora – a kilábalás soha nem rutin feladat, nincs két egyforma bejárandó útvonal, ugyanakkor a cél legfontosabb jellemzője mégis azonos: a válság előtti állapothoz képest megerősödve jönni ki belőle. Gazdasági, társadalom rendszerek esetében ez nem pusztán azt jelenti, hogy a válságot túlélni képes, korábbi anyagi és szellemi értéktermelő folyamatokat még hatékonyabban legyünk képesek végezni, hanem azt is, hogy a megerősödés keretében történjen prevenció: lehetőleg ugyanez a helyzet ne ismétlődhessen meg, láthassuk előre és tudjuk megelőzni, illetve hatását radikálisan csökkenteni. Mindez azt jelenti, hogy a vezetés számára nincs egy az egyben másolható forgatókönyv. A menedzsmentnek egy adott szervezet esetében a helyi és regionális tényezők figyelembevételével kreatív, egyedi és hatékony megoldásokat kell kidolgoznia. Ha fentiekben egyetértünk, joggal tehető fel a kérdés: miért van szükség olyan könyvre, amely egy konkrét válság és az azt követő kilábalási és növekedési pályára állási időszak menedzsment eszközeit mutatja be? A válasz ugyanakkor egyértelmű: nem tudunk másból tanulni. Ha a változás- és válságmenedzsment irodalmát áttekintjük, látható, hogy nem tudunk mást tenni, mint rögzíteni a tényeket, elemezni a sikeresnek bizonyult stratégiákat és döntéseket éppúgy, mint a kudarcokat annak érdekében, hogy egy következő válság idején gazdagabb eszköztárból meríthessenek a menedzserek a megoldáskereső folyamataikban. Alkothatók elméleti modellek és sikeresnek tűnő ökölszabályok, mégis a vezetők szakmai kihívása és felelőssége, hogy azokat megfelelően adaptálják a konkrét helyzetben.
Hivatkozás: https://mersz.hu/kilabalas-ujranyitas-novekedes//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero