Kőműves Zsolt Sándor, Dajnoki Krisztina, Pató Gáborné dr. Szűcs Beáta, Poór József, Szabó Katalin, Szabó-Szentgróti Gábor, Szabó Szilvia (szerk.)

Kilábalás – Újranyitás – Növekedés

Poszt-Covid-szindróma és bizonytalan helyzet menedzsment szempontjai

Foglalkoztatás

Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kijelentette: a foglalkoztatási adatok szerint a kormány gazdaságvédelmi intézkedései hatékonyak. A bértámogatási program keretén belül a dolgozók bérének felét, a mindenkori minimálbér másfélszereséig lehet visszatéríteni. Az állam a járulékokat is elengedi, ami a bérek mintegy kétharmadát teszi ki. Továbbá azt is kifejtette: „A munkahelyvédelmi intézkedések sikeresek, hiszen a foglalkoztatottak száma ismét meghaladja a 4,6 millió főt Magyarországon. Ez az érték nemcsak a tavalyi, hanem a két évvel korábbi, 2019. márciusi adatnál is magasabb. A regisztrált álláskeresők száma napról-napra csökken, már a 280 ezret közelíti, a magyar munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb Európában”. Az államtitkár a közlemény szerint hozzátette: „Az elsődleges munkaerőpiacon az egy évvel korábbi szinthez képest 16 ezerrel többen dolgoznak. A foglalkoztatás kiemelkedő mértékben bővült a jövőorientált szektorokban, az IT ágazatban több mint 34 ezerrel, az oktatásban közel 30 ezerrel és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységben mintegy 26 ezerrel. A vírusválság nem törte meg a keresetek növekedésének ütemét sem, a hazai bérek még mindig 9% körüli mértékben emelkednek. A gazdaság fokozatos újraindítása további fellendülést hozhat a betöltött munkahelyek számában is.” (www.koronavirus.gov.hu)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 594 061 5

Menedzsment

A válságokból – okozza bármilyen természeti katasztrófa vagy szűklátókörű emberi cselekedetek sora – a kilábalás soha nem rutin feladat, nincs két egyforma bejárandó útvonal, ugyanakkor a cél legfontosabb jellemzője mégis azonos: a válság előtti állapothoz képest megerősödve jönni ki belőle. Gazdasági, társadalom rendszerek esetében ez nem pusztán azt jelenti, hogy a válságot túlélni képes, korábbi anyagi és szellemi értéktermelő folyamatokat még hatékonyabban legyünk képesek végezni, hanem azt is, hogy a megerősödés keretében történjen prevenció: lehetőleg ugyanez a helyzet ne ismétlődhessen meg, láthassuk előre és tudjuk megelőzni, illetve hatását radikálisan csökkenteni. Mindez azt jelenti, hogy a vezetés számára nincs egy az egyben másolható forgatókönyv. A menedzsmentnek egy adott szervezet esetében a helyi és regionális tényezők figyelembevételével kreatív, egyedi és hatékony megoldásokat kell kidolgoznia.

Ha fentiekben egyetértünk, joggal tehető fel a kérdés: miért van szükség olyan könyvre, amely egy konkrét válság és az azt követő kilábalási és növekedési pályára állási időszak menedzsment eszközeit mutatja be?

A válasz ugyanakkor egyértelmű: nem tudunk másból tanulni. Ha a változás- és válságmenedzsment irodalmát áttekintjük, látható, hogy nem tudunk mást tenni, mint rögzíteni a tényeket, elemezni a sikeresnek bizonyult stratégiákat és döntéseket éppúgy, mint a kudarcokat annak érdekében, hogy egy következő válság idején gazdagabb eszköztárból meríthessenek a menedzserek a megoldáskereső folyamataikban. Alkothatók elméleti modellek és sikeresnek tűnő ökölszabályok, mégis a vezetők szakmai kihívása és felelőssége, hogy azokat megfelelően adaptálják a konkrét helyzetben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kilabalas-ujranyitas-novekedes//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero