A 2010-es évek végén Magyarország gazdasága – az Európa nagy részén megfigyelhetőnél magasabb – stabil növekedést mutatott. A foglalkoztatás és a termelékenység javulásának hatására a GDP emelkedett, és a tendencia folytatódásával az ország – a korábbi felzárkózási törekvéseken túllépve – a nyugat-európai életszínvonalat is belátható időn belül elérte. 2019-ben hazánkban 4,9%-kal nőtt a gazdaság az előző év azonos időszakához képest. Ezzel Magyarország a második legmagasabb mutatót érte el az Európai Unióban, mindössze Írország 5,5%-os bővülése haladta meg a teljesítményét. A bővülés még az elemzői várakozásokat is érdemben felülmúlta: a Reuters elemzői konszenzusa 3,7%-os, az Európai Bizottság 3,4%-os, míg az OECD 3,9%-os növekedést várt csupán (Horváth, Molnár & Regős 2020). A Covid–19-világjárvány azonban megakasztotta ezt a kedvező folyamatot (McKinsey & Company, 2020; Lippai & Kaczvinszki, 2021). A 2019 végén Kínában, majd 2020 elején a világ minden táján elterjedő koronavírus-járvány nyomán bekövetkezett az a gazdasági válság, amelyre a közgazdászok már évek óta számítottak, egy korábban nem tapasztalt hosszúságú konjunktúrát követően. A válságot ugyanakkor nem a gazdaság termelte ki, hanem egy külső tényező, a Covid–19-vírus és az annak megfékezésére hozott kormányzati intézkedések (Molnár, Horváth & Regős, 2021, Alessandro & Amedeo, 2021). Az emberi életekre gyakorolt tragikus hatása mellett az egészségügyi válság miatt komoly fennakadások jelentkeztek a nemzetközi kereskedelemben, jelentősen csökkent az utasforgalom és a turizmus; a vírus terjedésének megfékezését célzó karantén és egyéb korlátozások pedig minden gazdasági tevékenységet jelentősen lelassítottak. A 2020 tavaszán megvalósított viszonylag alacsony áldozattal járó védekezés után a járvány Európát elérő hullámai már Magyarországot sem kímélték. Az ÁSZ elemzése (2020) szerint a Covid–19-járvány következtében kialakult gazdasági válság hatására a világ GDP-je 3–10%-kal csökkent. A KSH tanulmánya (2020) arra mutatott rá, hogy az EU GDP-je 2020 első és harmadik negyedévben 7%-kal maradt el a 2019-es év azonos időszakához képest. Magyarország esetében a GDP 5,5%-kal csökkent a 2020. év első kilenc hónapjában. Az Európai Bizottság (Magyarország konvergencia program, 2021) prognózisa szerint a magyar GDP 2020-ban 6,4%-kal csökken, miközben a GDP-arányos költségvetési hiánya 8,4%-ra nő. A 2021-es év egészére az Európai Bizottság által közzétett, becsült GDP-növekedés a legtöbb uniós ország esetén meghaladja a 3%-ot, az átlagos növekedés mértéke pedig 4,8%. Másrészt az Eurostat adataiból tudjuk, hogy a Covid–19 előtt az EU27-ek átlagos munkanélküliségi rátája valamivel 6,5% alatt volt, az első hullám idején megközelítette a 8%-ot, mára pedig ismételten csökkenésnek indult, és visszatért 7% alá (Felméry, 2021).