MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Kilábalás – Újranyitás – Növekedés
Poszt-Covid-szindróma és bizonytalan helyzet menedzsment szempontjai
Újranyitás
A pandémiás helyzet időbeni elhúzódása, és a krízishez való szervezeti adaptálódás egyre inkább azt indukálta, hogy a változást mint lehetőséget definiálják az egyes országok munkaerőpiaci szereplői. A kezdeti sokkot és válsághangulatot a megoldás fókuszú szervezeti kultúra és cselekvés követte, egyre több szervezet ismerte fel, hogy a vészhelyzet nem csak (vagy elsősorban nem) negatívumokkal jár. Ahogy azt a „Kilábalás, újranyitás, növekedés” kutatási jelentésben is olvashatjuk a vírusjárvány elsősorban a gazdasági fejlődést is célzó innovációkat indukált. Teret nyert a szervezetek gyakorlatában a technológiai fejlődés, a kutatás-fejlesztés dinamikája, a robotizáció és digitális kompetenciák iránti igény, valamint a munkavégzési rendszerek drasztikus átalakítása (Poór – Dajnoki – Szabó – Módosné – Jenei, 2022).
Tartalomjegyzék
- Kilábalás – Újranyitás – Növekedés • Poszt-Covid-szindróma és bizonytalan helyzet menedzsment szempontjai
- Impresszum
- Szerzői bemutató
- Előszó
- Bevezetés (Poór József – Kőmüves Zsolt Sándor – Pató Gáborné Szűcs Beáta – Szabó Szentgróti Gábor – Szabó Szilvia – Dajnoki Krisztina – Szabó Katalin)
- 1. Rész: Alapok – befolyásolók
- 1. Fejezet: Válságok/krízisek utáni növekedés elméleti alapjai a világban (Gazdag László)
- 1.1. Általánosítható tanulságok, közös jellemzők
- 1.2. A monEtarista válságelmélet
- 1.3. Az olajválság
- 1.4. A neoliberális válasz
- 1.5. Útelágazás: neoliberális gazdaságpolitika kontra neoliberális társadalompolitika
- 1.6. Az állami beavatkozás ciklikussága
- 1.7. A Covid-válság
- 1.8. Egy veszélyes koncepció felbukkanása!
- 1.9. Szakirodalmi források a 1. fejezethez
- 2. Fejezet: Kormányzati intézkedések és hatások – Hazai és nemzetközi trendek (Karácsony Péter – Kálmán Botond – Tóth Arnold)
- 2.1. A koronavírus-járvány első hulláma Magyarországon
- 2.2. Enyhítések 2020 nyarán
- 2.3. A koronavírus-járvány második hulláma Magyarországon
- 2.4. Gazdaságvédelmi intézkedések a járvány második hullámában
- 2.5. Intézkedések 2021-ben
- 2.6. Nemzetközi kitekintés a visegrádi országok csoportjára
- 2.7. A járványellenes intézkedések sikerességének indikátorai
- 2.8. Szakirodalmi források a 2. fejezethez
- 2.1. A koronavírus-járvány első hulláma Magyarországon
- 3. Fejezet: Szabályozási és jogi környezet változása (Varga Erika – Szira Zoltán)
- 3.1. A korlátozó intézkedések fokozatos feloldása, újranyitás
- 3.2. Gazdaságélénkítő intézkedések
- 3.3. Általános gazdasági helyzet: növekedés és kilátások
- 3.4. A jogi környezetet érintő változások, új törvények
- 3.5. Beruházásösztönzés, további gazdaságélénkítés
- 3.6. Szakirodalmi források a 3. fejezethez
- 3.1. A korlátozó intézkedések fokozatos feloldása, újranyitás
- 1. Fejezet: Válságok/krízisek utáni növekedés elméleti alapjai a világban (Gazdag László)
- 2. Rész: Tapasztalatok – változások
- 4. Fejezet: Kilábalás – újranyitás – növekedés empirikus adatok tükrében (Kőmüves Zsolt Sándor – Dajnoki Krisztina –Pató Gáborné Szűcs Beáta – Poór József – Szabó Katalin – Szabó-Szentgróti Gábor – Szabó Szilvia)
- 5. fejezet: A korábbi válságból történő kilábalás tapasztalatai és jelenlegi fejlődési lehetőségek a tanácsadók szemszögéből (Tokár-Szadai Ágnes)
- 5.1. Kiinduló gondolatok
- 5.2. A vezetési tanácsadás fogalma, területei
- 5.3. A tanácsadók hozzájárulása az ügyfelek fejlődéséhez
- 5.4. Az empirikus felmérések módszertani háttere
- 5.5. A 2008-as pénzügyi válság kezelésének tapasztalatai
- 5.6. Hasonlóságok és különbségek: a vállalkozások működését akadályozó tényezők értékelése
- 5.7. A digitalizáció mint fejlődési lehetőség a tanácsadók számára
- 5.8. Záró gondolatok
- 5.9. Szakirodalmi források az 5. fejezethez
- 5.1. Kiinduló gondolatok
- 6. fejezet: HR-folyamatok és -trendek a világjárványt követően (Machova Renáta – Zsigmond Tibor)
- 7. fejezet: A munkavállalói kompetenciafejlesztés, mint a válságkezelés egy lehetséges eszköze (Dr. Suhajda Csilla Judit)
- 8. fejezet: Kilábalási interjúk értékelése kvalitatív információk alapján (szervezeti interjúk tartalmi elemzése) (Gyenge Balázs – Szabó Szilvia)
- 3. Rész: 3.a. Ipari esettanulmányok
- 9. fejezet: 1. esettanulmány. Ellátási lánc újragondolása a COVID után, egy multinacionális vállalat jó gyakorlata (Pató Gáborné Szűcs Beáta – Herczeg Márk)
- 10. fejezet: 2. esettanulmány. Válságkezelés és kilábalás autóipari és elektronikai leányvállalatok esetében (Sass Magdolna – Gál Zoltán – Gubik Andrea – Szunomár Ágnes – Túry Gábor)
- 11. Fejezet: 3. esettanulmány. Maradjunk hitelesek! A felelős márkakommunikáció gyakorlata (Papp-Váry Árpád – Lukács Rita)
- 3. Rész: 3.b. Kereskedelmi és szolgáltatási esettanulmányok
- 12. fejezet: 4. esettanulmány. A Wizz Air példája a COVID utáni kilábalásra, újranyitásra és növekedésre (Varga Erika – Szira Zoltán)
- 12.1. Bevezetés
- 12.2. Szakirodalmi áttekintés
- 12.3. A Wizz Air jövőbeni versenyképességét építi ki a járvány alatt
- 12.4. A Wizz Air lerázza magáról a koronavírust: úgy repülnek, mint a járvány előtt
- 12.5. Esettanulmány feldolgozásához kapcsolódó kérdések és feladatok
- 12.6. Szakirodalmi források a 12. fejezethez
- 12.1. Bevezetés
- 13. fejezet: 3. esettanulmány. Szállodások kihívásai a COVID–19 idején (Erdeiné Gally Szilvia – Tütünköv Hrisztov Jordán – Grotte Judit)
- 14. fejezet: Egy nagykereskedelmi cég a COVID árnyékában (Balog Katalin)
- 15. fejezet: 7. esettanulmány. Nehéz elengedni a harminc évet: vidéki vendéglátás és a négylábú barátaink (Módosné Szalai Szilvia – Jenei Szonja)
- 16. fejezet: 8. esettanulmány. Elbizonytalanodás, halasztás, kivárás a szálloda- és gyógyfürdő-fejlesztésekben, de a hosszú távú projektek száma változatlan (Pásztóová Vivien – Fóthy Noémi – Módosné Szalai Szilvia – Jenei Szonja)
- 17. fejezet: 9. esettanulmány. Biztonság vagy bizonytalanság. Alapozzunk a stabilitásra, vagy mentsük, ami nem biztos, hogy menthető? (Pásztóová Vivien – Fóthy Noémi – Módosné Szalai Szilvia – Jenei Szonja)
- 18. fejezet: 10. esettanulmány. Önálló attrakció nélkül nehéz túlélni és a versenyben helytállni (Jenei Szonja – Módosné Szalai Szilvia)
- 19. fejezet: 11. esettanulmány. Egy kiskereskedelmi vállalat kihívásai az online kereskedelemben (Póka Viktor – Gyenge Balázs)
- 19.1. Online kiskereskedelmi helyzetkép
- 19.2. A versenytársi helyzet az online üzletágban
- 19.3. A probléma felvetése
- 19.4. Az érintett kiskereskedő online üzletágának működése
- 19.5. Az online üzletág jelenlegi megítélése a vállalaton belül
- 19.6. Esettanulmány feldolgozásához kapcsolódó kérdések és feladatok
- 19.7. Szakirodalmi források a 19. fejezethez
- 19.1. Online kiskereskedelmi helyzetkép
- 20. fejezet: 12. esettanulmány. A Covid–19 hatása a turisztikára és az Utazzlastminute Kft. Működésére (Gyenge Balázs – Péterfi Csaba)
- 12. fejezet: 4. esettanulmány. A Wizz Air példája a COVID utáni kilábalásra, újranyitásra és növekedésre (Varga Erika – Szira Zoltán)
- 3. Rész: 3.c. Agribusiness esettanulmányok – mezőgazdaság és az élelmiszeripar
- 21. fejezet: 13. esettanulmány. A világjárvány hatása a termelésre és a humánerőforrás-gazdálkodásra az élelmiszeripari csomagolóanyagok gyártása területén (Walter Virág – Szabó-Szentgróti Gábor – Pápai Gábor)
- 22. fejezet: 14. esettanulmány. „Mert fejni minden nap kétszer kell” – alkalmazkodás a pandémiához a Bos Frucht Agrárszövetkezetnél (Dr. Borbély Csaba)
- 23. fejezet: 15. esettanulmány. A CoVid hatásai egy prémium élelmiszerláncra: Terra Pannonia esettanulmány (Dr. Kemény Gábor – Dr. Csonka Arnold)
- 23.1. A Terra Pannonia és a Hubertus Agráripari Bt. bemutatása
- 23.2. Elméleti háttér – a koronavírus-járvány hatása a marhahúsellátási láncokra
- 23.3. Az esettanulmány bemutatása
- 23.3.1. A Terra Pannonia ellátási lánc felépítése
- 23.3.2. A Terra Pannonia brandhez kapcsolódó vállalati értékek
- 23.3.3. Piaci kockázatok: A koronavírus hatása a hazai és a külföldi keresletre (Terra Pannonia értékesítés versus vágómarha export)
- 23.3.4. A hizlaló- és a feldolgozóüzemek működését érintő kockázatok
- 23.3.5. Kockázat- és válságkezelési lépések, stratégiák a Terra Pannonia esetében
- 23.3.6. A válság és válságkezelés hatásai a termelési volumenre és árbevételre
- 23.3.1. A Terra Pannonia ellátási lánc felépítése
- 23.4. Következtetések
- 23.5. Az esettanulmány feldolgozásához kapcsolódó kérdések és feladatok
- 23.6. Szakirodalmi források a 23. fejezethez
- 23.1. A Terra Pannonia és a Hubertus Agráripari Bt. bemutatása
- 24. fejezet: 16. esettanulmány. Proaktivitás és dinamizmus: egy takarmányipari cégcsoport specialitásai és HR-válaszai a koronavírus okozta kihívásokra (Szabó-Szentgróti Gábor – Gelencsér Martin – Végvári Bence – Walter Virág)
- 24.1. A szervezet bemutatása
- 24.2. Szakirodalmi felvezetés
- 24.3. Az újranyitást támogató kormányzati intézkedések hatása a szervezet működésére
- 24.4. Változások a kiválasztásban és onboardingban
- 24.5. Az esettanulmány feldolgozásához kapcsolódó kérdések és feladatok
- 24.6. Szakirodalmi források a 24. fejezethez
- 24.1. A szervezet bemutatása
- 25. fejezet: 17. esettanulmány. Válságban is stabilan – egy növénytermesztéssel foglalkozó részvénytársaság tapasztalatai (Gelencsér Martin – Walter Virág – Szabó-Szentgróti Gábor – Végvári Bence)
- 26. fejezet: 18. esettanulmány. Alapvető élelmiszerellátás a COVID időszakában – egy lokális pékség HR- és menedzsmentkihívásai (Walter Virág – Végvári Bence – Gelencsér Martin – Szabó-Szentgróti Gábor)
- 3. Rész: 3.d. Hadsereg-honvédelem esettanulmány
- 27. fejezet: 19. esettanulmány. Harcban a vírussal (Katonák a koronavírus-járvány elleni küzdelemben) (Krizbai János)
- 27.1. Válsághelyzetek jellemzői
- 27.2. A Honvédség segítő feladatai
- 27.3. A járványkezelési feladatok az állomány szemszögéből
- 27.4. HR-tapasztalatok a szervezeti kultúra és a honvédség fejlesztési feladatai szemszögéből
- 27.5. Bizalom a munkahelyen
- 27.6. Összefoglalás
- 27.7. Esettanulmány feldolgozásához kapcsolódó kérdések és feladatok
- 27.8. Szakirodalmi források a 27. fejezethez
- 27.1. Válsághelyzetek jellemzői
- 27. fejezet: 19. esettanulmány. Harcban a vírussal (Katonák a koronavírus-járvány elleni küzdelemben) (Krizbai János)
- 3. Rész: 3.e. Oktatás-képzés esettanulmányok
- 28. fejezet: 20. esettanulmány. Menedzsmentkihívások az újranyitás után a felsőoktatásban a Pécsi Tudományegyetem gyakorlati példája alapján (Jarjabka Ákos – Köő Norbert – Varga Vivien – Kuráth Gabriella)
- 28.1. Bevezetés
- 28.2. Távmunka és digitális átállás a felsőoktatásban
- 28.3. A Pécsi Tudományegyetem gyakorlata az oktatói és munkatársi vélemények alapján
- 28.4. Menedzsmentkihívások, javaslatok
- 28.5. Esettanulmány feldolgozásához kapcsolódó kérdések és feladatok
- 28.6. Szakirodalmi források a 28. fejezethez
- 28.1. Bevezetés
- 29. fejezet: 21. esettanulmány. Tudásmenedzsment (Kiss Ferenc)
- 29.1. Szakirodalmi háttér
- 29.2. Szervezet ismertetése
- 29.3. Tudásátadás és -kezelés a pandémia idején egyetemi közegben
- 29.4. A képzésmenedzsment szemléletváltása – a digitális gondolkodásmód
- 29.5. Kilábalás idején
- 29.6. Az esettanulmány feldolgozásához kapcsolódó kérdések és feladatok
- 29.7. Szakirodalmi források a 29. fejezethez
- 29.1. Szakirodalmi háttér
- 30. fejezet: 22. esettanulmány. Outdoor és indoor élményalalpú tréning és csapatépítés a 4 Évszak High-Tech Sportok Bázisain (Réthy István)
- 30.1. A 4 Évszak High-Tech Sportok Bázisa bemutatása
- 30.2. Outdoor és indoor élményalalpú tréning és csapatépítés
- 30.3. Az újranyitás kormányzati intézkedéseinek hatása a szervezet működésére
- 30.4. Esettanulmány feldolgozásához kapcsolódó kérdések és feladatok
- 30.5. Szakirodalmi források a 30. fejezethez
- 30.1. A 4 Évszak High-Tech Sportok Bázisa bemutatása
- 28. fejezet: 20. esettanulmány. Menedzsmentkihívások az újranyitás után a felsőoktatásban a Pécsi Tudományegyetem gyakorlati példája alapján (Jarjabka Ákos – Köő Norbert – Varga Vivien – Kuráth Gabriella)
Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.
Online megjelenés éve: 2022
ISBN: 978 963 594 061 5
A válságokból – okozza bármilyen természeti katasztrófa vagy szűklátókörű emberi cselekedetek sora – a kilábalás soha nem rutin feladat, nincs két egyforma bejárandó útvonal, ugyanakkor a cél legfontosabb jellemzője mégis azonos: a válság előtti állapothoz képest megerősödve jönni ki belőle. Gazdasági, társadalom rendszerek esetében ez nem pusztán azt jelenti, hogy a válságot túlélni képes, korábbi anyagi és szellemi értéktermelő folyamatokat még hatékonyabban legyünk képesek végezni, hanem azt is, hogy a megerősödés keretében történjen prevenció: lehetőleg ugyanez a helyzet ne ismétlődhessen meg, láthassuk előre és tudjuk megelőzni, illetve hatását radikálisan csökkenteni. Mindez azt jelenti, hogy a vezetés számára nincs egy az egyben másolható forgatókönyv. A menedzsmentnek egy adott szervezet esetében a helyi és regionális tényezők figyelembevételével kreatív, egyedi és hatékony megoldásokat kell kidolgoznia. Ha fentiekben egyetértünk, joggal tehető fel a kérdés: miért van szükség olyan könyvre, amely egy konkrét válság és az azt követő kilábalási és növekedési pályára állási időszak menedzsment eszközeit mutatja be? A válasz ugyanakkor egyértelmű: nem tudunk másból tanulni. Ha a változás- és válságmenedzsment irodalmát áttekintjük, látható, hogy nem tudunk mást tenni, mint rögzíteni a tényeket, elemezni a sikeresnek bizonyult stratégiákat és döntéseket éppúgy, mint a kudarcokat annak érdekében, hogy egy következő válság idején gazdagabb eszköztárból meríthessenek a menedzserek a megoldáskereső folyamataikban. Alkothatók elméleti modellek és sikeresnek tűnő ökölszabályok, mégis a vezetők szakmai kihívása és felelőssége, hogy azokat megfelelően adaptálják a konkrét helyzetben.
Hivatkozás: https://mersz.hu/kilabalas-ujranyitas-novekedes//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
