Kőműves Zsolt Sándor, Dajnoki Krisztina, Pató Gáborné dr. Szűcs Beáta, Poór József, Szabó Katalin, Szabó-Szentgróti Gábor, Szabó Szilvia (szerk.)

Kilábalás – Újranyitás – Növekedés

Poszt-Covid-szindróma és bizonytalan helyzet menedzsment szempontjai


Átfogó értékelés

A pandémia alatt a vizsgált cégek igyekeztek elkerülni, hogy a munkavállalók személyes kontaktusba kerüljenek, így számos helyen áttértek a home office munkaformára vagy a hibrid munkavégzésre. Több helyen idősávokat hoztak létre, minden idősávban csak egy adott team dolgozhatott. Ahol nem volt megoldható a home office (pl. gyógyszeripar, termelés), ott jellemzően a műszakokat megrövidítették, így köztük fertőtlenítések történtek, a műszakokban dolgozók pedig elkerülték egymást és használták a személyes higiéniai eszközöket. A válaszokból jól látható, hogy a home office mint módszer, a Covid–19 előtt nem volt különösebben elterjedt, viszont a vírus felbukkanását követően bevált módszernek bizonyul, melyet a hibrid munkaformával együtt továbbra is alkalmazni kívánnak. Egyértelműen látszik, hogy a munkavállalók többségének is tetszik a hibrid munkavégzés, melynek a keretében 1–4, illetve 2–3 napos munkanapmegosztásban kedvelik a home office és jelenléti munka arányát. Ez valóban ideálisnak tűnik, hiszen az embereknek szükségük van a szociális életre, a személyes kapcsolatok építésére is, amit a pszichikai megterhelések is mutattak. Általánosságban elmondható, hogy utólagos nehézségként merült fel munkavállalói oldalról a motiváció esetleges elvesztése, otthoni zavaró tényezők, aktív mozgás csökkenése, stressz növekedése, szeparációs szorongások, alvászavarok, koncentráció csökkenése, kapcsolattartási hiányosságok és hibák mind a munkatársakkal, mind a felettesekkel, illetve a magánélet és a munka összemosódásából keletkező problémák.

Kilábalás – Újranyitás – Növekedés

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 594 061 5

A válságokból – okozza bármilyen természeti katasztrófa vagy szűklátókörű emberi cselekedetek sora – a kilábalás soha nem rutin feladat, nincs két egyforma bejárandó útvonal, ugyanakkor a cél legfontosabb jellemzője mégis azonos: a válság előtti állapothoz képest megerősödve jönni ki belőle. Gazdasági, társadalom rendszerek esetében ez nem pusztán azt jelenti, hogy a válságot túlélni képes, korábbi anyagi és szellemi értéktermelő folyamatokat még hatékonyabban legyünk képesek végezni, hanem azt is, hogy a megerősödés keretében történjen prevenció: lehetőleg ugyanez a helyzet ne ismétlődhessen meg, láthassuk előre és tudjuk megelőzni, illetve hatását radikálisan csökkenteni. Mindez azt jelenti, hogy a vezetés számára nincs egy az egyben másolható forgatókönyv. A menedzsmentnek egy adott szervezet esetében a helyi és regionális tényezők figyelembevételével kreatív, egyedi és hatékony megoldásokat kell kidolgoznia.

Ha fentiekben egyetértünk, joggal tehető fel a kérdés: miért van szükség olyan könyvre, amely egy konkrét válság és az azt követő kilábalási és növekedési pályára állási időszak menedzsment eszközeit mutatja be?

A válasz ugyanakkor egyértelmű: nem tudunk másból tanulni. Ha a változás- és válságmenedzsment irodalmát áttekintjük, látható, hogy nem tudunk mást tenni, mint rögzíteni a tényeket, elemezni a sikeresnek bizonyult stratégiákat és döntéseket éppúgy, mint a kudarcokat annak érdekében, hogy egy következő válság idején gazdagabb eszköztárból meríthessenek a menedzserek a megoldáskereső folyamataikban. Alkothatók elméleti modellek és sikeresnek tűnő ökölszabályok, mégis a vezetők szakmai kihívása és felelőssége, hogy azokat megfelelően adaptálják a konkrét helyzetben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kilabalas-ujranyitas-novekedes//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave