Kőműves Zsolt Sándor, Dajnoki Krisztina, Pató Gáborné dr. Szűcs Beáta, Poór József, Szabó Katalin, Szabó-Szentgróti Gábor, Szabó Szilvia (szerk.)

Kilábalás – Újranyitás – Növekedés

Poszt-Covid-szindróma és bizonytalan helyzet menedzsment szempontjai


Szakirodalmi áttekintés

Miért lehet érdemes a külföldi tulajdonú vállalatokat külön vizsgálni a válságok által gyakorolt hatások és az azokra adott válaszok tekintetében? A szakirodalom szerint a külföldi tulajdonú vállalatok általában sikeresebben vészelik át a válsághelyzeteket, mivel pénzügyileg stabilabbak és az ellátási láncban bekövetkező zavarokat minimalizálni tudják, mert több inputforrás áll rendelkezésükre (lásd pl. Athukorala, 2003). Ugyanakkor magas szintű nemzetköziesedettségük miatt nagyobb mértékben ki lehetnek téve a válság hatásainak, továbbá átlagosan nagyobb méretük, több országban való jelenlétük, és a termékeik iránti kereslet sajátosságai is növeli ebben a tekintetben sebezhetőségüket (Markusen, 2002). A fogadó országokra gyakorolt hatás tekintetében megoszlanak az eredmények: egyes vizsgálatok szerint a multinacionális befektetések hozzájárultak a stabilitáshoz (Moon, Cheng & Kim, 2011) és a fellendüléshez, mások szerint ezek a sebezhetőség forrásai voltak (Doraisami, 2007).

Kilábalás – Újranyitás – Növekedés

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 594 061 5

A válságokból – okozza bármilyen természeti katasztrófa vagy szűklátókörű emberi cselekedetek sora – a kilábalás soha nem rutin feladat, nincs két egyforma bejárandó útvonal, ugyanakkor a cél legfontosabb jellemzője mégis azonos: a válság előtti állapothoz képest megerősödve jönni ki belőle. Gazdasági, társadalom rendszerek esetében ez nem pusztán azt jelenti, hogy a válságot túlélni képes, korábbi anyagi és szellemi értéktermelő folyamatokat még hatékonyabban legyünk képesek végezni, hanem azt is, hogy a megerősödés keretében történjen prevenció: lehetőleg ugyanez a helyzet ne ismétlődhessen meg, láthassuk előre és tudjuk megelőzni, illetve hatását radikálisan csökkenteni. Mindez azt jelenti, hogy a vezetés számára nincs egy az egyben másolható forgatókönyv. A menedzsmentnek egy adott szervezet esetében a helyi és regionális tényezők figyelembevételével kreatív, egyedi és hatékony megoldásokat kell kidolgoznia.

Ha fentiekben egyetértünk, joggal tehető fel a kérdés: miért van szükség olyan könyvre, amely egy konkrét válság és az azt követő kilábalási és növekedési pályára állási időszak menedzsment eszközeit mutatja be?

A válasz ugyanakkor egyértelmű: nem tudunk másból tanulni. Ha a változás- és válságmenedzsment irodalmát áttekintjük, látható, hogy nem tudunk mást tenni, mint rögzíteni a tényeket, elemezni a sikeresnek bizonyult stratégiákat és döntéseket éppúgy, mint a kudarcokat annak érdekében, hogy egy következő válság idején gazdagabb eszköztárból meríthessenek a menedzserek a megoldáskereső folyamataikban. Alkothatók elméleti modellek és sikeresnek tűnő ökölszabályok, mégis a vezetők szakmai kihívása és felelőssége, hogy azokat megfelelően adaptálják a konkrét helyzetben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kilabalas-ujranyitas-novekedes//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave