A világgazdaság meghatározó résztvevőinek leginkább a nemzetközi nagyvállalatokat lehet tekinteni, azonban az elmúlt évtizedekben egyre inkább az a tendencia kezdett kibontakozni, hogy a kis- és középvállalkozások egyre erősödő szerephez jutnak, amelynek egyik oka a globalizációs folyamatok felgyorsulása. Mindemellett fontos tényezőként jelenik meg egyrészt a fogyasztói igények növekvő szegmentáltsága, másrészt a társadalompolitikai intézkedések. Leginkább ezek a tényezők játszanak szerepet a kkv-k előtérbe kerülésében (Lukács, 2012; Búzás–Kállay–Lengyel, 2003). A kkv-k a gazdaság szinte összes szektorában jelen vannak. A kisvállalati szektor legnagyobb társadalmi-gazdasági hasznossága a munkahelyteremtő képességében rejlik. Mindemelett jelentős szerepet töltenek be például a verseny intenzitásának fenntartásában is, illetve az innovációs folyamatokban. A piacra kerülő új termékek és szolgáltatások egy jelentős részét kisvállalkozások adják. Előnyük leginkább abban ragadható meg, hogy a gyors alkalmazkodóképességük révén gyorsítják az amúgy is szükséges gazdasági átalakulást, illetve egymással való együttműködésük javítja az adott ország versenyképességét, és a méretükből fakadóan magukban rejtik a gyors növekedés lehetőséget is. Azonban számos olyan tényező létezik, amelyik gátolhatja a vállalatok növekedését, úgymint az értékesítési piacokra való kijutás nehézségei, a különböző finanszírozási formák nehézkes elérése, vagy a vezetői képességek, ismeretek strukturális gyengesége, a nem kellően vállalkozásbarát környezet, a megfelelően képzett munkaerő hiánya, illetve a munkaerőköltségek magas szintje, és a piac korlátozottsága. Nem szabad figyelmen kívül hagyni még azt sem, hogy a nagyvállalatok nem feltétlenül fedik le a kisebb térségeket, így a kisvállalkozások jutnak ezeken a területeken nagyobb szerephez, s járulnak hozzá a helyi gazdaságok fejlődéséhez (Gyulai et al., 2002; Kállay–Imreh, 2004; Gyulai, 2013; Molnár–Udvardi, 2016; Román, 2002; Román, 2009). A kkv-k társadalomra gyakorolt hatása abban az esetben is számottevő, hogy ezek a vállalkozások magukban hordozzák például az önkifejezés, illetve az önérvényesítés lehetőségét, amelyeken keresztül biztosítanak egyfajta életminőség-javulást, és sokrétűbbé válik az áruk és szolgáltatások kínálata (Kiss, 2014). A kis- és középvállalkozások nemcsak a nagyobb méretű cégektől különböznek, hanem egymástól is, hiszen természetüknél fogva heterogének és differenciáltak. Az egyes szakirodalmak gyakran próbálják a nagyobb vállalatoknál jól bevált és kidolgozott eszközrendszereket, valamint megközelítési módokat adaptálni és alkalmazni a kisebb vállalatok problémáira is, ami a különbözőségből fakadóan nem feltétlenül célravezető (Szerb, 2005). Ezek a vállalkozások folyamatos változásban vannak, hiszen sok új vállalkozás születik évente, azonban sokan meg is szűnnek. Különösen magas a halálozási arány a fiatal és kis cégek esetében, hiszen ezek még kevésbé produktívak és stabilak, mint a nagyobb társaik. A munkahelyteremtés céljából azonban szükség van minél több fiatal cégre (Annual Report on European SMEs, 2016; World Trade Report, 2016).