A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások még bizalmatlanok az informatikai eszközökkel kapcsolatban, így az online világgal is, ebből fakadóan csak korlátozottan alkalmazzák azokat, és használják ki az azokban rejlő lehetőségeket. Ennek következtében európai versenytársaikhoz képest jelentős lemaradásban vannak (DigitalHungary, 2016). Egy 2016. évi hazai kutatás a magyar kkv-k digitális eszközhasználatát vette górcső alá, amely eléggé vegyes képet mutatott. A magyar kisvállalkozások sokkolóan rosszul állnak a honlapellátottság tekintetében, miközben egyre nagyobb nyitottságot mutatnak a különféle felhőszolgáltatások irányt, amelyekért akár még fizetni is hajlandóak. A kutatásból kirajzolódott, hogy a vállalkozások többsége szeretne bővülni, azonban nem tudják, hogy miként is kezdjenek ehhez hozzá. Erre utal például az, hogy a megkérdezett közepes méretű kkv-k negyede, míg a kisvállalatok fele még sosem készített semmiféle üzleti tervet sem. Digitális szempontból túlzás lenne azt mondani, hogy a magyar kkv-k nem fejlődnek és bővülnek, hiszen 84% már használ számítógépet, illetve a mobilhasználat is egyre inkább elterjedőben van, azonban professzionális IT-eszközöket kevesen használnak. A magyar kkv-k működése inkább tekinthető offline-nak. Bár a legalapvetőbb online eszközök használata elterjedt, azonban az online lét kevésbé jellemző. Ezt igazolja, hogy ezen cégeknek 49,5%-a egyáltalán nem rendelkezik saját honlappal, és nem is tervez ilyen irányú megjelenést. Az alapvető felhőszolgáltatások ismertségét illetően nem állnak rosszul a magyar kkv-k és e cégek 15%-a már alkalmazza is őket, továbbá ezen eszközökre elköltött összegek is dinamikus növekedést mutatnak. A hazai kkv-szektorban mindenképpen tapasztalható egyfajta fejlődés, azonban ezt szükséges lenne felgyorsítani a szektor termelékenységének növelése érdekében (BellResearch, 2016). A kkv-k esetében leginkább az jelent problémát, hogy az adminisztrációs tevékenységük még mindig hosszadalmas, és gyakran papír alapon történik. Ebben például jelentős változást lenne képes kiváltani a digitalizáció, hiszen ennek hatására lerövidülne az adminisztrációs tevékenység hossza, illetve a papíralapú munka is közel 48%-kal lenne képes csökkenni. További problémát jelent még, hogy ezeknek a cégeknek az eszközparkja elavult a többi európiai társakéhoz képest. Míg Európában az ötévesnél régebbi gépeket használó cégek aránya 18%, addig ez hazánkban 29% (DigitalHungary, 2017). Mint azt az előző kutatások is megemlítették, a felhőszolgáltatások használata iránt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a kkv-k körében. Ez a megállapítás azonban egész Európára is igaz, azonban itt kevésbé támaszkodnak az ilyen eszközökre, mint Amerikában tevékenykedő társaik (Sasvári, 2016). Bár a honlappal való ellátottságra vonatkozóan csak összvállalati szinten áll rendelkezésre információ (8. ábra), ez mégis jól ábrázolja a Magyarországon működő vállalatok helyzetét a többi országhoz viszonyítva.