Az agilis projektvezetési megközelítésen belül számtalan eszközt, módszertant találunk, amelyek azzal a céllal jöttek létre, hogy biztosítsák a kellő rugalmasságot a folyamat során, támogassák a változásokra történő gyors reagálást és a projektcsapatban az önálló, önszerveződő munkavégzést. A 2021-ben megjelent agilis megközelítésekre vonatkozó felmérés (Digital.ai, 2021) szerint a legismertebb módszerek a scrum (66%), a scrumban (9%) a kanban (6%), valamint a scrum és az XP hibrid alkalmazása (6%), hogy csak néhányat említsünk a számos módszertan és kombinációik közül. A következőkben a scrum-keretrendszert mutatom be részletesen, átfogó jellege és széles körű elterjedése okán, amely bizonyos szinten szabályozza a folyamatokat, azonban nagy mozgásteret hagy a projektcsapatnak az egyes elemek kiválasztásában. Az eljárás keretrendszere magyar nyelven is elérhető; első verzióját Schwaber és Sutherland 1995-ben mutatta be, legutóbbi frissítését pedig 2020-ban adták közre. Az elnevezést a rögbijátékban használatos scrum kifejezés ihlette, amely azt a helyzetet írja le, amikor az újraindított játékban a csapatnak önszerveződő módon, az ellenfélre és egyúttal egymásra is figyelve kell cselekednie a jó eredmény elérése érdekében. Ebben a szituációban az egyéni teljesítménynek is fontos szerepe van, azonban a célt csakis közösen, egymást támogatva érhetik el.