Az esetpélda egy nagy volumenű K+F projekt előkészítését és teljesítését mutatja be. A kutatás-fejlesztési és innovációs projektek esetében a kezdeményezés forrása (akadémiai vagy ipari) és a K+F tevékenység jellege (alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés, mérnöki fejlesztés) már eleve meghatározza, hogy mennyire definiálhatók a projekt kezdetén az elvárt eredmények, teljesítendő feladatok. Az akadémiai kezdeményezések jóval nyitottabb projektmegvalósítást tesznek lehetővé mind az elvárt eredmények, mind a lehetséges együttműködések szempontjából. Az ipari szereplőktől, vállalkozásoktól induló projektötlet ugyanakkor sokkal zártabb projektmegvalósítást vetít előre mind az eredmények, az együttműködések tekintetében, mind a versenyelőny megszerzése, megtartása céljából. A K+F tevékenység jellegét figyelembe véve az alapkutatásnál egy probléma megoldásának igényével indul el a projekt, ahol kevésbé determinált az elvárt eredmény, míg a kísérleti vagy mérnöki fejlesztés esetében ez már egész konkrétan meghatározható (Hary & Pekk, 2020). Az esetpéldában bemutatott projekt akadémiai és ipari együttműködésben valósult meg, amelyben az alapkutatási, alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységek egymásra épültek.