A rénszarvasok a sikert más szempontból jelentik, és szociális értékűek. Arra a kérdésre, hány rénszarvasa van egy családnak, azt a választ kaptam, hogy nem szabad őket megszámolni. Senki sem nevez meg egy konkrét számot, hogy hány rénszarvasa van. Akkor mi alapján fizetik ki az állami szubvenciókat a rénszarvastehenek száma után, kérdeztem a réntartó J. I. S.-t 2018 tavaszán. Az volt a válasz, hogy ezt Sztyepan Antonovics Kecsimov, az autonóm körzet réntartószövetségének elnöke segítségével intézik, aki maga is Kogalim közelében, egy erdei szálláshelyen él, és réntartással foglalkozik. Ő elég jól ismeri a szomszédait, és tudja, milyen számokat kell az állami hivataloknak továbbadnia – így kerülik meg a rénszarvasok megszámolását tiltó tabut. A rénszarvasok megszámlálása azért számít bűnnek, mert csak az istenek jogosultak ezt megtenni, mikor a rénszarvastartók sorsát határozzák meg. Ha a rénpásztor maga számolná meg őket, az annyit jelentene, hogy kételkedik az istenek hatalmában, és az ő helyükre teszi önmagát mint sorsának az urát. Egy rénszarvastartó sem teszi kockára az istenek jóindulatát, és ezzel nyájának a szerencséjét, magyarázta nekem többször is J. K. A., a rénpásztor. A maguk készítette háztartási felszereléssel szemben a rénszarvasaik jobban függenek az istenek jóindulatától, és a társadalmi presztízs, ami a nyáj méretében mutatkozik meg, pont ezért bír más minőséggel. Minden rénszarvastartó tudja, milyen könnyű elveszíteni egy nyájat, valamint azt is, hogy kevés rénszarvassal és egy kis ügyességgel egy évtized alatt fel lehet építeni egy nagyobb rénszarvasnyájat.

Lényeges etnikai különbség, hogy a szomszédos erdei nyenyeceknél elsősorban a rénszarvasnyáj jelenti a presztízst, magyarázta nekem J. K. A. Míg az erdei nyenyec rénszarvastartók lenézik a kis nyájat tartó hantikat, addig ez utóbbiak pedig a nyenyeceket nézik le, mert hanyagabbak az építkezésben, a berendezésben és a szálláshelyeik rendjét illetően. A hanti rénszarvastartóknak a csum csak egy kiegészítés az épületeikhez, ha a körülmények úgy kívánják. Csumban éltek például, mikor az ellenforradalmi felkelés megtorlása elől menekültek az 1930-as években, vagy az olajmezők feltárása elől az 1980-as években. A sátor azonban a mai napig bármikor szolgálhat télen lakásként, ha szükséges. Az L. család, mely a Tromagantól északra fekvő, fával csak ritkán benőtt erdei tundrán egy faházikóban lakott, 2006 novemberében azon gondolkozott, hogy két kisgyermekkel csumba költözzön-e, mert a szálláshelyük közelében található tűzifa elfogyófélben volt. A sátorral télen át tudtak költözni egy olyan vidékre, ahol elég tűzifa volt a fűtéshez. A K. család 2008 tavaszán azt mesélte, hogy a 2000-es évek elején a rénszarvasnyájukkal és a csummal a több mint 350 km-re levő szent Numto tóhoz (hantiul tǒrəm-łår) költöztek, hogy ott réneket áldozzanak. Mellékesen ott feleséget is találtak a fiuknak.