Az obi-ugor rokonsági nevek rendszere az osztályozásra épül: figyelembe veszi a rokon nemét, korát, vér szerinti leszármazását (tehát hogy az anya vagy az apa vér szerinti rokonságába tartozik-e), és persze kiterjed a házasodáson keresztül szerzett rokonokra is. A felsorolt ismérvek alapján egy csoportba tartozó rokonsági fokokat egy névvel nevezik. A kor szerinti csoportokat mindenki önmagához és egyenes ági felmenőihez vagy leszármazottaihoz viszonyítja. Az apa, az anya, a nagyapa, a nagyanya, a fiú- és lánygyermek külön megnevezést kap. Az apai rokonságon belül a magánál idősebb, de apjánál fiatalabb fiú rokonok a bátyák, a lányok a nővérek csoportját alkotják, a magánál fiatalabb, de gyermekénél idősebb fiúk öcsök, a lányok húgok lesznek. Az apánál idősebb, de az apai nagyapánál fiatalabb férfiak nagybácsi, a nők nagynéni nevet viselnek. Az anya rokonságának tagjait is mindenki önmagához és anyja korához viszonyítva osztályozza: a magánál idősebb, de az anyjánál fiatalabb anyai ágú rokon férfiak és nők más csoportba kerülnek, mint az anyánál idősebbek, illetve a magánál fiatalabbak. A saját gyereknél fiatalabbakat viszont már meg sem különböztetik se nem szerint, se az apai vagy anyai leszármazás szerint: az unokák nagy csoportjába tartozik mindenki. A mellékelt ábrák (16.2. ábra és 16.3. ábra) Wolfgang Steinitz (1957) családfaábrája alapján készültek. A rokonsági terminusok szinjai hanti nyelvjárásban láthatók, saját gyűjtésen alapulnak.