2.3. Nyelvcsaládok régen és ma
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__14/#m1063hhmm_10_p1 (2024. 11. 23.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 23. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__14/#m1063hhmm_10_p1)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 23. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__14/#m1063hhmm_10_p1)
De vajon miért nem adhat a fenti kérdéseknek legalább egyikére választ a történeti-összehasonlító nyelvtudomány? Miért nem lehet a ma ismert nyelvek, illetve a valaha ismert nyelvek alapján legalább azt megállapítani, hogy azok közös ősre vezethetők-e vissza? A probléma gyökere épp a nyelv maga, pontosabban annak egy alapvető tulajdonsága: az, hogy folyamatosan változik. Ráadásul egészen máshogy változik, mint az ember biológiailag öröklődő tulajdonságai. A csecsemő akkor is a szülei genetikai tulajdonságait hordozza és adja tovább, ha kiszakad a családjából, ezek az egyedi, de öröklött tulajdonságai a zigóta megjelenésétől kezdve változatlanok. Emberi genetikai „csomagjának” köszönheti azt is, hogy kisgyermekkorában képes bármilyen nyelvet megtanulni, maga az anyanyelv-elsajátítás azonban már egy tanulási folyamat eredménye. Ennek során egyrészt szavakat tanul, másrészt a nyelvi képességére támaszkodva felépít egy szabályrendszert, ennek alapján tud mondatokat alkotni. Ez az egyedenként történő újratanulás már önmagában magyarázatot adhatna arra, miért változik a nyelv folyamatosan: azért, mert semmi nem predesztinálja arra, hogy a kisgyerek a körülötte beszélt nyelv vagy nyelvek alapján egészen pontosan ugyanolyan szókincset és szabályrendszert építsen fel, mint a szülei, vagy mint bárki más a környezetében. Könyvünk első nagyobb egységében még számos helyen kitérünk majd arra, milyen tényezők milyen típusú nyelvi változásokat válthatnak ki.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__14/#m1063hhmm_10_p2 (2024. 11. 23.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 23. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__14/#m1063hhmm_10_p2)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 23. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__14/#m1063hhmm_10_p2)
A történeti-összehasonlító nyelvészet arra vállalkozik, hogy a nyelveket összevetve megpróbálja megállapítani, vannak-e ezeknek olyan közös vonásai, amelyek azzal magyarázhatók, hogy az összehasonlított két (vagy több) nyelv egy közös ősből származik. Meg lehet ugyanis kockáztatni a feltételezést, hogy ha a világ 7168 nyelvéből bármelyik kettőt egymás mellé tesszük, biztosan találunk bennük olyan jelenségeket, amelyek hasonlítanak egymásra. Ezeknek a hasonlóságoknak ugyanakkor többféle oka lehet, nem csak az, hogy közös a nyelvek őse (ezzel a kérdéskörrel az előző fejezetben bővebben is foglalkoztunk). Amikor a nyelvek eredetét próbáljuk a történeti-összehasonlító nyelvtudomány módszereinek segítségével vizsgálni, épp ez az egyik legnagyobb kihívás: megtalálni azokat az egyezéseket, amelyeknek az a legvalószínűbb magyarázatuk, hogy a közös örökség részét képezik.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__14/#m1063hhmm_10_p3 (2024. 11. 23.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 23. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__14/#m1063hhmm_10_p3)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 23. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__14/#m1063hhmm_10_p3)
Minél távolabbi azonban ez a közös ős, annál több változás történhet egymástól függetlenül a leánynyelvekben, azaz annál nagyobb az esélye annak, hogy a közös ősből örökölt elemek és szabályok átalakulnak vagy eltűnnek. Ráadásul a szó elszáll, az írás viszont, ami a szót megörökíti, az emberi nyelvhez képest igen fiatal: az időszámításunk előtti harmadik évezred elején jelent meg a Közel-Keleten. A 2.1.táblázat néhány nagyobb nyelvcsaláddal kapcsolatban azt mutatja be, hogy milyen régi az adott nyelvcsaládhoz tartozó legrégibb írásos emlék, illetve azt, hogy mikor bomolhatott fel a kutatók becslése szerint az adott nyelvcsalád, azaz mikor beszélhették utoljára az adott nyelvcsaládhoz tartozó nyelvek közös ősét, az alapnyelvet. Tájékoztató jelleggel szerepel benne az is, hogy ma hány beszélőjük van az egyes nyelvcsaládokhoz tartozó nyelveknek.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__14/#m1063hhmm_table_1 (2024. 11. 23.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 23. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__14/#m1063hhmm_table_1)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 23. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__14/#m1063hhmm_table_1)
2.1. táblázat. Néhány nyelvcsalád felbomlásának becsült ideje és a nyelvcsalád első nyelvemlékének keletkezési ideje1
Nyelvcsalád | A közös ős (azaz az alapnyelv) felbomlásának feltételezett ideje | Első nyelvemlék | Beszélők száma ma |
Indoeurópai | i. e. 2500 |
i. e. 1700 | 3,2 milliárd |
Afroázsiai | i. e. 10000 |
i. e. 2690 | 500 millió |
Sino-tibeti | i. e. 4000 |
i. e. 1200 | 1,3 milliárd |
Bantu | i. e. 1000 | i. sz. 16. sz. |
350 millió |
Uráli | i. e. 4000 |
i. sz. 1192‒1195 | 25 millió |
Török | i. e. 500 |
i. sz. 732 | 170 millió |
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__14/#m1063hhmm_fig_5 (2024. 11. 23.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 23. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__14/#m1063hhmm_fig_5)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 23. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__14/#m1063hhmm_fig_5)
2.2. ábra. Az uráli nyelvcsalád első szövegemléke: a Halotti beszéd és könyörgés
Forrás: Országos Széchényi Könyvtár MNy 1
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__14/#m1063hhmm_10_p7 (2024. 11. 23.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 23. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__14/#m1063hhmm_10_p7)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 23. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__14/#m1063hhmm_10_p7)
Amint a 2.1. táblázat mutatja, nemcsak az emberi nyelv(ek) kialakulásához képest, de még a feltételezhető alapnyelvekhez képest is elég nagy időbeli űr tátong a legtöbb nyelvcsalád esetében a rögzített emlékek és az alapnyelvek között. Ez azt jelenti, hogy a közös ős, az alapnyelv csak közvetett bizonyítékok segítségével, következtetések útján ismerhető meg. Összehasonlíthatjuk nyelvek szókészletét, és megállapíthatjuk belőlük, hogy mely szavak származnak közös ősből, és melyek kerültek bele később az egyes nyelvek szókészletébe. Összehasonlíthatjuk a toldalékokat és a mondattani szabályokat is ugyanilyen szempontból. De a közös ős megismerése csak töredékes lehet, hiszen minél régibb a közös ős, annál több elem cserélődött le a leánynyelvek szókészletében, annál több toldalék tűnt el és adta át a helyét valami újabb elemnek, annál több mondattani szabály módosult. Így el kell fogadnunk az alapnyelvek megismerésének korlátait: írásos emlékek hiányában ezeket sohasem fogjuk tudni a maguk teljességében feltárni. Tehát amikor arról olvasunk majd, hogy hány darab szót vagy hány különböző toldalékot sikerült kikövetkeztetni az uráli alapnyelvre, az semmiképpen nem jelenti azt, hogy ténylegesen annyi szó és toldalék volt – ez mindössze annyit mutat, hogy mennyit tudunk ebből a közös ősből a leánynyelvek adatai alapján megismerni. Az alapnyelvek feltehetően semmivel sem voltak korlátozottabb kommunikációs eszközök (azaz primitívebb nyelvek), mint a mai nyelvek – a megismerés lehetősége az, ami korlátozott.
1 https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_languages_by_first_written_accounts. A többi adat szintén döntően a Wikipédia szócikkeiből származik.