4.6. Végül, de nem utolsósorban: a hányatott sorsú szó végi hangokról
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p1 (2024. 11. 01.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p1)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p1)
Ha a magyar vagy az egyéb uráli nyelvek hangtörténetét kutatjuk, a szó végi hangok külön figyelmet érdemelnek, mert egyes hangok máshogy fejlődtek a szavak végén, mint a szavak elején. Ha röviden kellene összegeznünk, hogy az uráli, finnugor vagy ugor alapnyelvi szó végi magánhangzókkal mi történt a magyarban, mondhatnánk mindössze annyit, hogy mind lekoptak. De érdemes erről kicsit részletesebben is beszélni, mert a változás valójában nem ilyen egyszerű, és sok mindent tudunk arról mondani, hogy az egyes hangok hogyan és mikor is koptak le.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p2 (2024. 11. 01.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p2)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p2)
Érdemes hangsúlyozni, hogy a szó végi hangok lekopása, amit görög szóval apokopénak (magyarosan apokópának) szokás nevezni, gyakori jelenség a világ nyelveiben. Láthatjuk például, hogy a mai újlatin nyelvekben a szavak rövidebbek, mint a latinban, pl. francia cent, latin centum ’száz’. Hasonló jelenséget számos más nyelvből is ki lehet mutatni, például a kelta nyelvekben is látjuk, hogy a mai, de már a középkori kelta nyelvekben is rövidebbek a szavak, mint az ókorból szórványosan fennmaradt kelta nyelvemlékekben (pl. breton kant ’száz’, keltibér1 kantom ’ua.’), és a germán nyelvekben szintén ismerünk hasonló jelenségeket, pl. az angol king ’király’ szóról a történeti-összehasonlító módszer alapján tudhatjuk, hogy a germán alapnyelvi *kuningaz alakra megy vissza.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p3 (2024. 11. 01.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p3)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p3)
Annak okát, hogy a szó végi hangok gyakran lekopnak, abban kereshetjük, hogy a nyelvek beszélői általában egyszerűségére törekszenek, és nyilván egyszerűbb rövidebb, mint hosszabb szavakat ejteni – s azért egyszerűsítheti a beszélő a szóvégeket, mert a hallgató a szó elejéből (valamint a mondatkörnyezetből) viszonylag könnyen ki tudja következtetni a szó végét akkor is, ha abból hiányzik valami. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy bár az apokópa gyakori jelenség, nem minden nyelvre jellemző az utolsó szótag egyszerűsödése: például az újgörög nyelvben a szavak nemigen rövidültek a több mint kétezer évvel ezelőtti ógöröghöz képest.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_fig_12 (2024. 11. 01.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_fig_12)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_fig_12)
4.5. ábra. Ennyiből is tudjuk, hogy ez egy macs
Fotó: Dömötör Adrienne, Budapest, 2010
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p6 (2024. 11. 01.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p6)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p6)
Az uráli és a finnugor alapnyelvben a főhangsúly mindig az első szótagon volt (mint a mai magyar nyelvben és a legtöbb rokon nyelvben még mindig), az utolsó szótag pedig hangsúlytalan volt, és sokszor lekopott. Ilyen lekopás számos uráli nyelvben történt, a magyaron kívül a másik két ugor nyelvben (a manysiban és a hantiban), a permi nyelvekben (a komiban és az udmurtban), és bizonyos hangtani környezetben a mariban, a mordvin nyelvekben és egyes balti finn nyelvekben (pl. az észtben) is történtek hasonló változások. Itt érdemes hangsúlyozni, hogy a szó végi hangok változása ugyanúgy szabályosan történt, mint az első szótagi hangoké, csak ebben a pozícióban másmilyen volt a fejlődésük.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p7 (2024. 11. 01.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p7)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p7)
Az uráli és a finnugor alapnyelv szavai a mai tudásunk szerint magánhangzóra végződtek, és általában két szótagúak voltak. Két különböző tőtípust szokás rekonstruálni: az egyiknek egy alsó nyelvállású magánhangzó volt a végén (*-a vagy *-ä, a magánhangzó-harmóniától függően), a másik pedig egy zártabb magánhangzóra végződött (ezt hagyományosan *-e-ként szokták rekonstruálni, bár ennek a magánhangzónak a pontos minőségéről a mai napig vitatkoznak a kutatók). A mai magyarban mind a két típus végül egy szótagú lett, azaz a szó végi magánhangzók szabályosan lekoptak.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p8 (2024. 11. 01.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p8)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p8)
Az uráli, finnugor, illetve az ugor alapnyelvben voltak hosszabb, három szótagú szavak is, bár kevesebb ilyen szót tudunk rekonstruálni. A három szótagú szavak nagy része valószínűleg képzett szó volt, de talán nem mindegyik – mivel az uráli, illetve a finnugor alapnyelv szóképzéstanát csak részben ismerjük, csak részben tudjuk rekonstruálni, és emiatt nem mindig egyértelmű, hogy egy-egy rekonstruált szó tartalmaz-e képzőt vagy nem.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p9 (2024. 11. 01.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p9)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p9)
A két és három szótagú szavakon kívül néhány egy szótagú szót is tudunk rekonstruálni az uráli és a finnugor alapnyelvre: a névmások többsége ilyen volt. Ezek a szavak a többi tőtípussal szemben a magyarban is ugyanúgy egy szótagúak maradtak, nem kopott le belőlük semmi: például az olyan személyes névmások, mint te, ti, vagy a kérdő névmások, mint ki, mi, az alapnyelvben is hasonlóképpen egy szótagúak voltak.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p10 (2024. 11. 01.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p10)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p10)
Ahogy a fentebb említett néhány példából látszik, az uráli és a finnugor alapnyelvi szavak hangtani szerkezetének rekonstruálásában egyes rokon nyelvek nagy segítségünkre vannak. A balti finn nyelvek, a számi nyelvek és egyes szamojéd nyelvek a szó végi hangokat a legtöbb esetben megőrizték, és bár a számiban a minőségük erősen változott, az eltérő alapnyelvi szó végi magánhangzók szabályosan eltérő folytatást mutatnak (vö. pl. finn kala ~ északi számi guolli – magyar hal, finn pesä ~ északi számi beassi – magyar fészek, finn käsi ~ északi számi giehta – magyar kéz, finn veri ~ északi számi varra – magyar vér). De azt is érdemes tudni, hogy azokban a nyelvekben, amelyek elveszítették a szó végi magánhangzókat, sokszor megmaradtak különböző nyomai ezeknek a régi hangoknak. Ilyen nyomnak tekinthető például a magyarban az, hogy az alapnyelvi eredetű szavakban bizonyos ősi, egyelemű ragok előtt felbukkan a ma már kötőhangzónak tekintett ősi, eredetileg szó végi magánhangzó (víz : vizet, kéz : kezet, út : utat, hal : halat).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p11 (2024. 11. 01.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p11)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p11)
Az, hogy az uráli és a finnugor alapnyelvre a mostani tudásunk szerint csak magánhangzóra végződő szótöveket tudunk rekonstruálni (ebben minden kutató egyetért akkor is, ha a szó végi magánhangzók minőségéről eltérőek a vélekedések), nem jelenti azt, hogy a ragozott alakok esetében is okvetlenül ez lett volna a helyzet: több olyan szóalakot is rekonstruálhatunk, amely mássalhangzóval végződött (például *kala ’hal’, de *kalan ’halnak’, birtokos eset). A magánhangzóra végződő ragoknál viszont ugyanolyan lekopást látunk, mint az abszolút szóvégen: pl. a magyar -on/-en /-ön egy olyan uráli lokatívuszragra vezethető vissza, amely biztosan magánhangzó végződésű volt (ezt tükrözi pl. a finn -na, -nä esszívusz-, eredetileg lokatívuszrag vagy a fentebb látott nyenyec ŋilna ’alatt’ névutó -na végződése).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p12 (2024. 11. 01.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p12)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p12)
Az ugor nyelvek közös vonása, hogy ezek mindegyikében eltűntek a szó végi magánhangzók: vö. magyar hal, északi (szoszvai) manysi χūl, keleti (szurguti) hanti kul – finn kala, északi számi guolli, nganaszan kole. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ez nem közös ugor innováció, mivel a legrégebbi magyar írásos emlékekben találunk olyan ősi, uráli/finnugor/ugor eredetű szavakat, amelyek még őrizték a szó végi magánhangzót: pl. hodu ’had’, utu ’út’ a 11. századi Tihanyi alapítólevélben. Hasonlóképpen a legrégebbi manysi adatokban is találunk két szótagú szavakat (pl. „ómanysi” амба [amba], mai északi manysi āmp ’kutya’ ~ magyar eb; „ómanysi” янка [janka] ~ mai északi manysi jāŋk ’jég’ ~ magyar jég): mivel ezek csak a 18. századból való emlékek, ez azt mutatja, hogy egyes manysi nyelvjárásokban a lekopás igen későn történhetett. A hanti nyelv kapcsán nem tudjuk ilyen pontosan megmondani, hogy a lekopás mikor játszódott le, mert nincsenek adataink megőrződött szó végi magánhangzókról.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_fig_13 (2024. 11. 01.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_fig_13)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_fig_13)
4.6. ábra. feheruuaru rea meneh hodu utu rea – még meglévő szó végi magánhangzók a Tihanyi alapítólevélben (1055)
Forrás: Pannonhalmi Bencés Főapátság, Főapátsági Levéltár
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p15 (2024. 11. 01.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p15)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p15)
A legrégebbi ómagyar nyelvemlékekben sokszor u betűt találunk szó végi magánhangzóként. Nem tudjuk mindig, hogy pontosan milyen hangot jelölt ez az u (az biztos, hogy néha ü hangot is, mert a kettő közti különbséget a középkori szövegekben sokszor nem jelölték), de azt szokták feltételezni, hogy a régi magánhangzók az ómagyarban redukáltak (tökéletlen képzésűek) voltak. Akár így volt, akár nem, az biztos, hogy a szó végi magánhangzók képzése jelentősen megváltozott (pl. zártabbá vált) az ómagyar kort megelőző évszázadok során. A későbbi nyelvemlékek alapján azt is tudhatjuk, hogy teljes eltűnésük a 13. század végére tehető.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p16 (2024. 11. 01.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p16)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p16)
Egyes kutatók szerint ez a redukálás közös ugor jelenség, tehát azt feltételezik, hogy bár az ugor alapnyelvben még megvoltak a tő végi magánhangzók, már tökéletlen képzésűek voltak. Ez lehetséges, de nemigen lehet bebizonyítani, mert egyrészt hasonló változás egyéb uráli nyelvekben (pl. a permiekben) is lezajlott, másrészt, mint láttuk, még az ugor közösség felbomlása után is elég sokáig megmaradtak ezek a tő végi hangok az egyes nyelvekben. Mindennek alapján nem valószínű, hogy a redukció az ugor korra is visszavetíthető.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p17 (2024. 11. 01.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p17)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p17)
Az eredetileg három szótagú szavakban hasonló lekopás történt, ezek a szavak is elveszítették a szó végi magánhangzót (pl. álom, egér). Az obi-ugor nyelvekben hasonló változás zajlott le, mint a magyarban, pl. nyugati (pelimi) manysi täŋkər, keleti (vahi) hanti löŋkər ’egér’. A három szótagú szavak között azonban vannak olyanok is, amelyek a mai magyarban egy szótagúak lettek: nem azért, mert kétszer kopott volna le a szó végén a magánhangzó, hanem mert a magyarban bizonyos szó belseji hangok is eltűntek, így lett például egy szótagú a szív és a nyúl. Az utóbbi rokon nyelvi megfelelői (számi njoammel, erza-mordvin numolo, komi ńimal ’nyúl’) alapján az feltételezhető, hogy ennek alapnyelvi alakja *ńomala volt. Első adatolt magyar alakjában (Nulu, 1086) még látható a már felső nyelvállásúvá záródott szó végi magánhangzó, míg egyes toldalékos alakjai előhívják az eredeti tővéghangzót: nyula-k, nyula-s. A szó belsejében a két ajakkal képzett, nazális zárhang, az m feltehetően először szintén két ajakkal képzett réshanggá vált (w), majd ez beleolvadt az előtte álló magánhangzóba (nyuwulu > nyuulu [=nyúlu] > nyúl) – ezen az úton lett az eredeti három szótagból egy.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p18 (2024. 11. 01.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p18)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p18)
Bár a magyarban az ősi szavak szó végi magánhangzói rendszeresen lekoptak, a későbbi (mármint az alapnyelvhez képest később a szavakhoz illesztett) képzők miatt homályosabb a kép, és sok ősi szó ma csak egy képzett, két szótagú alakban él tovább, ilyen például a már említett fészek (< *pesä, vö. finn pesä, mordvin pize, komi poz, déli manysi piťi) vagy az ének (< *äne, vö. finn ääni ’hang’). A magyarban találhatók olyan szavak is, amelyekben egy birtokos személyrag analogikusan az alanyesetű alak részévé vált, azaz a tő végi redukálódáson már átesett, mássalhangzóra végződő, de birtokos személyragot viselő szóalakot a beszélők átértelmezték tőalakká. A mai apa, ipa, epe utolsó magánhangzója tehát eredetileg nem volt a tő része (eredeti jelentésük: ’apja’, ’ipája’, ’epéje’), de az átértelmezés következtében azzá vált, ezek az ősi szavak ennek következtében ma is két szótagúak annak ellenére, hogy az eredeti szó végi magánhangzójuk már eltűnt.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p19 (2024. 11. 01.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p19)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__33/#m1063hhmm_24_p19)
Mivel a szó végi magánhangzók a magyarban csak a 13. században tűntek el, az uráli/finnugor/ugor alapnyelvből örökölt szavak mellett a legrégebbi jövevényszavakban is láthatjuk az apokópa eredményeit. A gyöngy szót például feltehetően még dzsindzsü alakban vettük át egy nyugati ótörök nyelvből, az átvétel után azonban már a szóalak ugyanazokon a szabályos változásokon ment át, mint a magyar szókészlet többi eleme, így egyebek mellett a szó végi magánhangzója is eltűnt. A szó végi lekopás azonban – mint minden nyelvtörténeti változás (lásd a p > f változás kapcsán mondottakat az előző alfejezetben) – csak egy bizonyos ideig volt produktív szabály, azóta számos magánhangzóra végződő szó került be a magyar nyelvbe pl. az ófelnémetből, a latinból és a különböző szláv nyelvekből. Hasonló a helyzet pl. a manysiban is, ahol a későbbi jövevényszavak között találunk hosszabb szavakat.
1 Ókori kelta nép és nyelv.