Gugán Katalin (főszerk.), Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata (szerk.): Hanti hadak, manysi mesék: kalauz legközelebbi nyelvrokonainkhoz
›
Mi fán terem a nyelvrokon?
›
11. Manysi és hanti
›
11.2. Az északi hanti
›
11.2.4. Milyen hangzású nyelv a hanti?

11.2.4. Milyen hangzású nyelv a hanti?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Röviden megválaszolva a kérdést: nem sejtet rokonságot egy magyar fül számára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ami a mássalhangzórendszert illeti, noha vannak olyan hangok, amelyek a magyar hangzókészletnek is részei (például a p, t, k, s, sz, m, n, ny, r stb.), számos furcsaság feltűnhet. A magyar oktatásban a fonémák jelentésmegkülönböztető szerepét például olyan szópárokkal magyarázzák el, mint: bab – pap, dér – tér stb. Ezekben a zárhangok (b – p, d – t) zöngés vagy zöngétlen tagjának választása dönti el, hogy a főzeléknövényre gondolunk vagy az egyházi személyre, a lehullott fagyott párára vagy a közterület részére. A hantiban zöngés–zöngétlen párok nincsenek, a hangkészletnek nem tagja például a b és a d hang. Ugyanígy van sz és s hang, de nincs z és zs. E tekintetben a hanti valószínűleg sokkal közelebb áll az uráli alapnyelvhez, mint a magyar, ugyanis nyelveink előzményére is ezt rekonstruálják.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyarra jellemző a jésített és jésítetlen hangok szembenállása is. Az elnevezés arra utal, hogy a jésítettnek nevezett hangok a jésítetlenekhez képest olyannak tűnnek, mintha egy j-féle hangot adnánk hozzájuk: n – ny, d – gy, t – ty. E hangok képzésekor a nyelv más, nagyobb területen érintkezik a szájpadlással, mint jésítetlen párjuk esetében. Az északi hantiban ugyan van ilyen szembenállás, de más hangokat érint, mint a magyarban. A fenti három magyar példa közül az első pár (n – ny) megtalálható a hantiban is. A második párra (d – gy) nem is számíthatunk, hiszen d sincs. A harmadikból pedig a ty létezik ugyan, de rendkívül ritka. Ellenben az sz hangnak is van jésített párja, azaz három szibiláns (susogó-sziszegő hang) van az északi hantiban (igaz, a legészakibb változatban, az obdorszkiban, amelyet az Ob torkolata környékén beszélnek, s hang nincs). Továbbá az l hangnak is van jésített párja, amely hasonlít egy magyarból már kiveszett, már csak nyelvjárásokban, ritkán hallható hanghoz (vö. 3. fejezet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vannak eltérések a látszólag egyező hangok között is. A magyar v hang a felső fogsor és az alsó ajak összeérintésével képezhető, a hanti w-t pedig két ajakkal képzik. A hanti h hang arra hasonlít, amit a magyar beszélők a doh, potroh, sah szavak végén ejtenek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Önálló hang az északi hantiban az a nazális vagy orrhang (ŋ), amelyet a magyar nyelvben csak k és g előtt ejtünk, pl. lanka, hanga. Ez a hang szó elején sosem fordul elő.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Áttérve a magánhangzókra, az északi hanti és a magyar hangrendszer hasonlít abban, hogy kétféle hosszúság létezik bennük. Míg azonban a magyarban hosszú–rövid szembenállás van, az északi hantiban teljes és röviden ejtett magánhangzókat különböztetnek meg. Ez rendre rövidebb időtartamokat jelent, mint ami a magyar hosszú és rövid magánhangzókra jellemző. A magánhangzók között vannak olyanok, amelyek nem térnek el lényegesen a magyartól, pl. u, e, i. Amit az a karakter jelöl, az a magyarral ellentétben nem ajakkerekítéses hang, vagyis inkább a magyar á-ra hasonlít. Az ɔ a magyar o és a között álló, azaz a magyar o-nál nyíltabb ajakkerekítéses hang.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdekes tulajdonsága az északi hanti szavaknak, hogy nem minden magánhangzó fordulhat elő a szó bármelyik részében. Például ajakkerekítéses magánhangzók csak az első szótagban jelennek meg. Első szótagban viszont sosem találunk ún. svá (ə) hangot (ez az a jellegtelen hangszínű, röviden ejtett magánhangzó, amelyet indoeurópai nyelvekből, például az angolból ismerhetünk, és már az északi manysiról szóló fejezetben is találkozhattunk vele).
11.2.4.1. Mondd ki, ha tudod!
11.2.4.2. A scola és a škola
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave