Gugán Katalin (főszerk.), Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata (szerk.): Hanti hadak, manysi mesék: kalauz legközelebbi nyelvrokonainkhoz
›
Mi fán terem a nyelvrokon?
›
11. Manysi és hanti
›
11.3. Szurguti hanti mini nyelvlecke

11.3. Szurguti hanti mini nyelvlecke1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek a fejezetnek az a célja, hogy egy kis segítséget adjon az olvasónak, hogyan elegyedjen szóba egy szurguti hantival, ha összefutna vele Budapest utcáin. Erre a találkozásra sajnos kicsi az esély, a keleti változathoz tartozó szurguti hantinak ugyanis nagyon kevés beszélője van, körülbelül 3000. Vannak ugyanakkor közülük jó néhányan, akik jó barátságot ápolnak magyarokkal, és szívesen töltenek hosszabb-rövidebb időt Magyarországon,2 ezért mégsem teljesen elképzelhetetlen, hogy egyszer szembetaláljuk magunkat egy nyelvrokonunkkal, aki a hantinak ezt a változatát beszéli. Hogyan kezdjünk tehát beszélgetésbe egy szurguti hantival?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A társalgást érdemes egy lendületes köszönéssel kezdeni. Ez a következőképpen fest:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pǝťa wăła!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

[petya vala]3
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A rövidke betűsorban alig van olyan elem, amely ismerős lenne a magyar ábécéből, valójában azonban csak két olyan hang van ebben a köszönésben, amelynek a kiejtése nehézséget jelenthet a magyar anyanyelvű beszélőnek, a w és a ł (lásd alább). Az első szó körülbelüli kiejtése: [pötyá/petyá], benne a fejjel lefelé fordított e a már korábban is emlegetett redukált magánhangzó, a svá. Ennek ejtését a hangkörnyezet is erősen befolyásolja: a jelen esetben ez a beszélőtől is függően ö-nek, nagyon rövid i-nek vagy ë-nek hangzik (ez a hang a magyar köznyelvben már nincs meg, de tulajdonképpen ez az é rövid párja). A szó második magánhangzója rövid á-ként ejthető – ilyen hang ugyan szintén nincs a magyar köznyelvben, de azért sokszor hallható idegen eredetű, a-t tartalmazó szavak kiejtése során, pl. a taxi első magánhangzóját ejtik időnként kicsit á-san. Megjegyzendő, hogy a két obi-ugor nyelv írásbelisége úgy alakult, hogy a manysiban a magánhangzók hosszúságát jelölik, a hanti nyelvjárásokban pedig a rövidségét. A kötetünkben használatos szurguti hanti írásmódban a rövidséget a betű fölötti félkör (ă, ŏ) vagy a két pont (ä, ö, ü) jelöli. Az ä a magyar rövid e-nek felel meg, az ö és az ü inkább rövid o-nak és u-nak hangzanak. A mellékjel nélküli hangok (a, e, o, u, i) és az å hosszúnak számítanak, de csak az első szótagban, mert a további szótagokban minden hang rövid. Szintén egy hosszú magánhangzót jelöl ebben az átírásban az y: ez a hang olyan, mint az í, csak hátul képzett – másként megközelítve: olyan, mint az ú, csak képzésekor nem kerekít az ajak, hanem széthúzódik. A szuperrövid hangot az ə jelöli.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A második szó egy kicsit több problémát okozhat a magyar anyanyelvűeknek. Az egyik nehezebben ejthető hang benne az ł, amellyel már az északi hanti fejezetben meg lehetett ismerkedni; kiejtéséről, képzéséről itt is található egy igen részletes videó. Bár hangzásra eléggé egzotikusnak tűnik, ha sikerül elsajátítani, akkor ez a tudás nemcsak az egyes északi és keleti hanti nyelvváltozatok tanulása során kamatoztatható: ugyanez a hang megvan a velsziben (ezt jelöli írásban az ll), a navahóban, a csukcsban, de még a Tolkien által kitalált tündenyelvekben, a sindában és a quenyában is megtalálható. A másik problémásabb hang a szókezdő w: ez egy v-szerű, de két ajakkal képzett hang, amely azonban akár az angol alapján is ismerős lehet már. A köszönés második eleme tehát valahogy így hangzana többé-kevésbé magyarosan leírva: [válá], csak mindkét magánhangzó ejtése rövid.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Maga a szó egyébként a wăł- ’él, van’ létige felszólító módú alakja. A tő a magyar vol- létige kognátuma (etimológiai megfelelője). Az ige a köszönésben felszólító módban van, az egész egységet így lehetne fordítani: ’légy üdvözölve’. Ha nem csak egy hantival találkozunk, akkor az igealak megváltozik, hiszen az igét felszólító módban is egyeztetik az alannyal, bár itt csak számban, mert a mai szurgutiban csak második személyű felszólító módú alakok vannak. Mivel (az északi manysihoz és az északi hantihoz hasonlóan) a szurguti hantiban is van kettes szám, két hantival történő találkozás esetén a köszönés formája: pǝťa wăłittǝn (’legyetek üdvözölve’ [ti ketten]), ennél több ismerős esetén pǝťa wăłitǝγ (’legyetek üdvözölve’ [ti többen]). Ez utóbbi végén szerepel egy újabb ismeretlen hang, a γ: ezzel a manysi fejezetben már találkozhattunk, a képzés helyét tekintve olyan, mint a magyar g, ugyanúgy zöngés is, de a magyar g-vel szemben nem zárhang, hanem réshang, a kiejtését lásd itt). Az ige azonban el is hagyható a köszönésből, azaz ha meg akarjuk spórolni az egyeztetést, egyszerűen egy Petyá!/Pötyá! felkiáltással is el lehet kezdeni a társalgást.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az üdvözlés után megtudakolhatjuk beszédpartnerünk nevét:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nüŋ näma qŏłnǝ

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

[nung nema kolnö]
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kérdés szó szerinti fordítása: ’te neved hogyan’ – és bár első ránézésre ez igencsak furcsának tűnhet, ha szóalakról szóalakra haladunk benne, ebben is lehet ismerős elemeket találni. Az első szó, a személyes névmás azonban pont nem ilyen: a hanti és a manysi abból a szempontból különutas a finnugor nyelvek között, hogy bennük második személyben nem t- kezdetű személyes névmás bukkan fel (vö. számi ton, mordvin ton, mari tǝń, udmurt ton, komi te, magyar te).4

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A näma szóalak, pontosabban annak näm töve azonban talán már felismerhető, ez ugyanannak az uráli eredetű ’név’ szónak a leszármazottja, mint a magyar név. (A szótőben szereplő ä-t úgy ejtik, mint a magyarban az e-t). A szó végén az -a a birtokos számát és személyét fejezi ki, azaz a hanti ugyanúgy birtokos személyragokat használ, mint a magyar, de mind a birtokos, mind pedig a birtok esetében megkülönbözteti a kettes számot is. Ez azt jelenti, hogy a birtokos személyragokat tartalmazó 11.5. táblázat ebben a nyelvben is 3×3×3 elemű, hiszen a személyrag kódolja a birtokos számát és személyét egyes, kettes és többes számban, valamint a birtok számát egyes, kettes és többes számban (például: imp-ǝm ’az én egy kutyám’, amp-γǝł-am ’az én két kutyám’, amp-ł-am ’az én több kutyám’, illetve imp-imen ’a mi kettőnk egy kutyája’, amp-γǝł-ǝmǝn ’a mi kettőnk két kutyája’ stb.). A 27 cellás táblázatnak nem minden eleme különböző, az imp-in például kettes és többes számban is megjelenik második személyben, azaz egyaránt jelentheti azt, hogy ’a mi kettőnk kutyája’ és ’a mi többünk kutyája’. Nem biztos, hogy ez sokat könnyítene az alakok megtanulásán – az azonban biztosan nem egyszerűsíti a helyzetet, hogy észben kell tartani: bizonyos névszóknak kétféle tőalakjuk van. A példában szereplő amp a magyar eb szó kognátuma, és kétféle alakváltozata közül (amp-/imp-) egyes számú birtok esetén az utóbbi, kettes vagy többes számú birtok esetén viszont az előbbi a ragozás kiindulópontja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az utolsó szó a kérdésben a ’hogyan’ jelentésű kérdőszó. A szó eleji q a k hangnak egy olyan változatát jelöli, amely hátrébb képzett (ilyen hátrébb képzett k-ból lett a magyar h), a qŏ- névmástő számos más kérdő névmásban is megtalálható a hantiban (qŏjaγi? ’ki?’, qŏł?/qŏłnam? ’hová’, qŏtti? ’hol’) – és ez a névmástő a magyar ho- tövű névmások etimológiai megfelelője (hol, hová, honnan, hogy). A fenti kérdés szórendjének különlegessége, hogy a kérdőszó nem kerül a kérdő mondat elejére, hanem ott marad, ahol az a szó szerepelne a mondatban, amelyre rákérdezünk: ez a megoldás azokra a nyelvekre jellemző, amelyekben az ige mondatvégi helyzetű, azaz a mondatok szórendje jellemzően alany – tárgy – állítmány (azaz SOV, lásd még a 9. fejezetet). A szórend mellett szintén furcsának tűnhet egy ilyen kérdésben épp a hogyan kérdőszó felbukkanása, de talán enyhíti az idegenségét, ha arra gondolunk, hogy bizonyos közlésigék mellett a magyarban sem ismeretlen ez a megoldás (Hogy mondtad? Így / úgy mondta, hogy…). Azaz talán úgy lenne a kérdés értelmezhető, ’hogyan (van/mondod) a neved?’

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha tőlünk kérdezik ugyanezt, a kérdésre így adhatunk választ (a pontok helyére behelyettesítve a saját nevünket):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ma nämam …….

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

[Má nemam …. ]
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A ma – nem túl meglepő módon – az egyes szám első személyű személyes névmás. Ebben az esetben a magyar és a manysi különbözik abban a többi finnugor nyelvtől, hogy kicsit jobban megváltozott az eredeti m- kezdetű, egyes szám első személyű névmás hangalakja (finn minä, észt mina, számi mon, mordvin mon, mari mǝń, udmurt mon, komi me, hanti ma, manysi äm, magyar én). A näm ’név’ jelentésű szó végén az -am az egyes szám első személyű birtokos személyrag, épp mint a magyarban: mint arról az alaktani (7.) fejezetben bővebben is szó esett, a birtokos személyragok a személyes névmásokból jöttek létre.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Megkérdezhetjük beszélgetőtársunktól azt is, hogy hány éves:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nüŋ mükkim åłγǝ jǝγǝn?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

[nung mukkim ólgö jigön]
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kérdés első szavával, a ’te’ jelentésű személyes névmással már találkoztunk. A kérdő névmás azonban még ismeretlen: itt a másik, m- kezdetű névmási tővel találkozhatunk; ugyanennek az uráli eredeti, m- kezdetű névmásnak a leszármazottja a magyar mi? összes ragozott alakjával. Ez is több más kérdőszóban előfordul a szurguti hantiban, például: müw/müwǝłi ’mi?’, müwat ’miért?’, müw sir ’milyen?’ (az s sz-nek ejtendő). Az å hang ejtése a magyar a és o között van, az åł szó jelentése pedig ’év’ – egyes feltételezések szerint ugyanez a finnugor alapnyelvre visszavezethető szó rejtőzhet a magyar tavaly szó végén (aly). A jǝ- igetőnek is van a magyarban etimológiai megfelelője, a jö(v)- igető (jön, jő, jövök, illetve ebből képzett szó a jövő is). A keleti hantiban ennek a szónak megjelentek újabb jelentései (a ’jön’ mellett a ’válik’ és a ’kezd’), és szóhasadás történt, más-más magánhangzó szerepel a mozgást, illetve az absztrakt jelentést kifejező tőben (jü- ’jön’, jǝ- ’válik, kezd’). A fenti mondatban az utóbbi szerepel, az ’év’ végén szereplő toldalék pedig az ehhez az igéhez tartozó, úgynevezett transzlatívuszi vonzat (mint a magyar -vá/-vé). A szurguti hantiban egyébként viszonylag sok esetrag van, ha nem is olyan sok, mint a magyarban: kilencet tartanak számon, és ezek között nincs is ott a tárgy t ragja, amely csak a személyes névmásokon jelenik meg, a főneveken nem – utóbbiak alanyként és tárgyként is ragtalanok.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Visszatérve az eredeti kérdésre, annak szó szerinti fordítása tehát: ’Hány évvé váltál?’ Még egy érdekességet tükröz a kérdés végén álló igealak: a szurguti hantiban a múlt idő jelöletlen, a jelen idő pedig jelölt (ez utóbbinak a jele: -ł). Ez a fajta szembenállás meglehetősen ritka, a világ nyelveire általában ennek a fordítottja a jellemző.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hogy válaszolni tudjunk a kérdésre, természetesen ki kell cserélni a névmást (nüŋ-ről ma-ra, de az alanyi névmás, ha nem hangsúlyos, el is hagyható), és meg kell változtatni az ige ragozását is. Ezzel az igével olyan értelemben szerencsénk van, hogy egy tárgyatlan ige, azaz mindössze 3×3 személyragot (egyes, kettes, többes szám első, második, harmadik személy) kellene megtanulni a használatához; az egyes szám első személyű alakja: jǝγǝm. A tárgyas igéknek azonban alanyi és tárgyas ragozásuk is lehet. Utóbbi esetben az igealak nemcsak az alannyal egyezik számban és személyben, hanem ezen túl utal a tárgy számára is (szintén három lehetőség van), a 9 alanyi ragozású alak mellett tehát elviekben még 27 tárgyas ragozásút is be kellene biflázni – azért csak elviekben, mert bizonyos alakok (például a kettes számú, egy tárgyra utaló második és harmadik személyű alakok) egybeesnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelen esetben a tárgyas ragozás nem játszik szerepet, viszont a válaszadáshoz meg kell ismerkedni a számokkal. Egytől tízig ezek a következők: 1. ǝj, 2. kit (’két’) / katγǝn (’kettő’), 3. qołǝm, 4. ńǝłǝ, 5. wät, 6. qut, 7. łapǝt, 8. ńyłǝγ, 9. irjǝŋ, 10. jǝŋ. Ezek a számok egytől nyolcig közös eredetűek a megfelelő magyar számnevekkel, és ugyancsak közös eredetű a qos ’20’, valamint a såt ’100’. A tízes-húszas éveikben lévők úgy tudják összerakni az életkorukat kifejező számot, hogy a ’10’/’20’ mögé odateszik az ürǝkkǝ ’kívül’ jelentésű névutót és a megfelelő számot, például jǝŋ ürǝkkǝ ńyłǝγ ’18’ (szó szerint: ’tíz-kívül-nyolc’), qos ürǝkkǝ ńǝłǝ ’24’ (szó szerint: húsz-kívül-négy’). A régebb óta fiatalabbaknak egyszerűbb a dolga, mert hetvenig egyszerű összetételekből állnak elő a kerek tízesek, pl. qołǝm jǝŋ ’30’ (szó szerint ’három tíz’), ńǝłǝ jǝŋ ’40’ (szó szerint ’négy tíz’), majd nyolcvantól felfelé már a száz jelentésű såt az utótag: ńyłsåt ’80’, irsåt ’90’. Akik épp nem jubilálnak, azok ugyanúgy egyszerű összetételként rakhatják össze saját korukat, például ńǝłǝ jǝŋ wät ’45’, ńyłsåt ńyłǝγ ’88’. Egy lehetséges válasz tehát a kérdésre az, hogy:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Ma) łapǝt jǝŋ (åłγǝ jǝγǝm).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

[má lápöt jing ólgö jigöm]
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kerek zárójelbe helyezett részek, azaz a személyes névmás, illetve az ’évvé váltam’ a válaszból már el is hagyható.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hogy fenntartsuk a társalgást, de továbbra is elkerüljük a tárgyas ragozású alakokat, megkérdezhetjük beszédpartnerünktől, hogy mi a munkája, és hol él.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Nüŋ) müw tåγinǝ wăłłǝn?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

[nung muv tóginö vallön]
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Nüŋ) müw tåγinǝ råpitłǝn?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

[nung muv tóginö rópitlön]
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A müw kérdőszó már ismerős (’mi?’), a következő elem mindkét kérdésben a tåγi-nǝ (’hely-en’ – ennek a szónak a végén is egy közös eredetű toldalék figyelhető meg). A wăł- létigével (’él, van’) is találkoztunk már a köszönésben. A råpit- igető pedig azoknak lehet ismerős, akik (még vagy már) tanultak oroszul, ez ugyanis az orosz rabotaty ’dolgozni’ ige átvétele. Hogy viszonylag régen került át a hanti nyelvbe, azt az is mutatja, hogy ekkor még a szóban lévő zöngés zárhangot, a b-t p-re cserélték, mert az előbbi nem része a hanti hangrendszernek – manapság már ilyen hanghelyettesítés nélkül kerülnek át a jövevényszavak az oroszból. Az igető és az egyes szám második személyű -ǝn személyrag közötti ł pedig a jelen idő már emlegetett jele.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első kérdésre adható válasz már nagyrészt összeáll magától is a fentiek alapján (pl. Budapestnǝ/Szegednǝ wăłłǝm), de ha feltételezzük, hogy a beszélgetőtársunk nem ismeri az adott földrajzi nevet, akkor segíthetünk azzal, hogy megnevezzük a településfajtát (puγǝł ’falu’ / wåč ’város’; az előbbi a magyar falu szó etimológiai megfelelője; a č kiejtése: [cs]), azaz például:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Ma) Budapest wåčnǝ / Sárszentlőrinc puγǝłnǝ wăłłǝm.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

[má budapest vócsnö vallöm]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

[má sárszentlőrinc púgölnö vallöm]
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A másik kérdésre adandó válasz már nem ennyire egyszerű (illetve egyszerűnek egyszerű, csak terjedelmi okokból még egy kisebb listát sem tudunk adni a lehetőségekről), így csak mintaként adunk meg két válaszlehetőséget:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Ma) ŏnǝłtǝtǝ ikiγǝ / imiγǝ råpitłǝm.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

[má onöltötö íkigö/ímigö rópitlöm]
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Ma) lekarγǝ råpitłǝm.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

[má lékargö rópitlöm]
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első válasz ezek közül a ’tanár/tanárnő vagyok’, ha szó szerint fordítjuk a kifejezéseket, ’tanító férfi’ (iki ’férfi’), illetve ’tanító nő’ (imi ’nő’). A -γǝ a szavak végén ugyanaz az esetrag, amivel feljebb már a jǝ- ige környezetében találkozunk, itt magyarra leginkább a -ként toldalékkal lehetne fordítani; ugyanez az elem van a lekar (’orvos’) szó végén is, azaz a mondatok fordítása pontosabban: ’Tanárként/tanárnőként/orvosként dolgozom.’

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha ezeket a kérdéseket történetesen egy olyan hantinak tesszük fel, aki hagyományos életmódot folytat, és erdei szállásterületen él, a következő választ kaphatjuk:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Ma) wŏntnǝ wăłłǝm, wåjǝγ-quł kǝnččǝ qo wŏsǝm.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

[má vontnö vallöm, vójök kúl könccsö kó voszöm]
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek a mondatnak a megértésében is sokat segít a magyar. A wŏnt ’erdő’ jelentésű szó a magyar vad etimológiai megfelelője, itt erre került rá a már jól ismert -nǝ helyhatározórag. A wåjǝγ-quł összefoglaló összetétel, első elemének jelentése ’(vad)állat’, a második jelentése az, hogy ’hal’ (ez utóbbi a magyar hal szó etimológiai megfelelője). A kǝnč ’keres’ ige pedig folyamatos melléknévi alakban szerepel itt, azaz az egész kifejezés szó szerinti jelentése ’vadállatot-halat kereső ember’, magyarán halász-vadász – a hagyományos életmódot folytató hantik a megélhetésükhöz élelmet keresnek, mi magyarok pedig jobbára már csak pénzt. A wŏsǝm a létigének a segédige-jellegű alakja, ezt használják olyan esetekben, amikor az állítmány maga egy főnév (mint itt a halász-vadász), de sok esetben el is maradhat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

S végezetül a búcsúzkodásnál is előnyt jelent számunkra magyar anyanyelvünk, ha meg akarjuk tanulni az erre használatos hanti kifejezést. A hanti elköszönés így hangzik: jǝm ułǝm [jim úlöm], szó szerinti fordításban: ’jó álmot’! Az ułǝm a magyar álom, a jǝm pedig a jó etimológiai megfelelője, a főnévvel kifejezett tárgy azonban a hantiban ragtalan. Ezzel a szép köszönéssel egyben az obi-ugor nyelvektől, illetve a nyelvészeti témáktól is elköszönünk. Kötetünk következő fejezetében először megismerkedhetünk a hantiknak és manysiknak otthont adó Északnyugat-Szibériával, majd pedig azzal, milyen körülmények között élnek itt, és milyen problémákkal küzdenek a 21. század elején.
 
1 Az alfejezet szerzője Gugán Katalin.
2 Érdemes például megnézni az Aliszka című filmet, melynek főszereplője a forgatás idején húsz esztendős Oleszja Szopocsina, aki egyetemistaként egy évet Magyarországon töltött. Ugyanő a jelen kötetbe is írt (lásd a 18. és 19. fejezetet).
3 Ezen fejezet példamondataihoz adunk egy nagyon leegyszerűsített magyar fonetikus átírást is.
4 Emellett még a finn sinä, illetve az észt sina is ide tartozik, csak ezekben a nyelvekben lejátszódott egy t > s változás azokban az esetekben, amikor a t hangot i követte.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave