13.3.1. A kolhozok ideje
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__97/#m1063hhmm_76_p1 (2024. 11. 21.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__97/#m1063hhmm_76_p1)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__97/#m1063hhmm_76_p1)
A szovjet kormány első meghatározó intézkedése a kollektív gazdaságok alapítása volt az 1930-as években. A Szurguti járásban alapított kolhozok felében, szám szerint 30-ban, a hantik össze voltak zárva. Ezek közül három kolhoz feküdt a Tromagan partjainál: 1. „Vorosilov”, melynek székhelye Jermakovi Jurti 1(későbbi neve Trom-Agan); 2. „Sztálin” a Trom-Agan nevű faluval (későbbi neve Russzkinszkaja); és 3. „Sztahanov” a Kocsevije Jurtival.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__97/#m1063hhmm_76_p2 (2024. 11. 21.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__97/#m1063hhmm_76_p2)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__97/#m1063hhmm_76_p2)
A teljes őslakosságnak kötelező volt ezekbe a kolhozokba belépni. A legtöbb rénszarvast átvezették a kolhoz tulajdonába. Azoknak a hanti családoknak azonban, amelyek továbbra is eredeti szállásterületükön, elszórtan éltek, megengedték, hogy szállításra, valamint élelmezési és ruházkodási célokra rénszarvasokat tartsanak magántulajdonként. A rénszarvasoknak kb. egynegyede volt az egész Szurguti járásban magántulajdonban, a Tromaganon pedig majdnem egyharmada. Így lehetett, hogy 1950-ben a tromagani hantik 2119 rénszarvast birtokoltak, míg a kollektivizált rénszarvasok száma 4637 volt.2 A rénszarvasállomány családok közötti eloszlása ugyanakkor nagyban különbözött: léteztek rénszarvas nélküli családok is, melyek státusza ennek megfelelően alacsony volt. A községi önigazgatást a Tromagannál először nemzetségi tanácsokként szervezték meg, majd az 1930-as években járási tanácsokká alakították át.3
1 Jurti-nak nevezték oroszul a néhány házból álló településeket.