13.3.2. A szovjethatalom legfontosabb intézkedései: kollektivizáció és letelepítés
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__98/#m1063hhmm_77_p1 (2024. 11. 21.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__98/#m1063hhmm_77_p1)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__98/#m1063hhmm_77_p1)
1950. december 11-én a Szovjetunió Minisztertanácsa rendeletet bocsátott ki az ország északi területein élő őslakos népesség letelepítéséről.1 Ez volt az első lépése annak a több fázisból álló településpolitikai és gazdasági átszervezésnek, mely a Közép-Obnál az 1970-es évek közepéig folytatódott. A szurguti pártirodának és a járási tanács végrehajtó bizottságának egy rendeletében a következők álltak: „Kérjük a járási pártbizottságot, hogy kamatmentes kölcsönöket adjon a járás letelepedésre átálló kolhozainak 450 000 rubel értékben házépítésre és 300 000 rubel értékben rénszarvasvásárlásra.”2
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__98/#m1063hhmm_77_p2 (2024. 11. 21.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__98/#m1063hhmm_77_p2)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__98/#m1063hhmm_77_p2)
A házépítésre szánt összeg azzal magyarázható, hogy az erdei lakosság letelepítésére új településeket kellett létrehozni. Egész Észak-Szibériáról tudható, hogy az ott lakó réntartók, halászok és vadászok nem lelkesedtek a hatóságok azon ötletéért, hogy lakhelyüket megváltoztassák, és hogy tartósan letelepedjenek az erre a célra tervezett településeken; ellenállásukról számos publikáció számolt be.3 A pontos tervezés és a kivitelezés a helyi hatalmi szervek feladata volt. Ők irányították az új házak építését a már meglévő településeken, valamint az új települések létrehozását is. Ezekben iskolákat, óvodákat, fürdőházakat és orvosi intézményeket kellett volna létesíteni.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__98/#m1063hhmm_77_p3 (2024. 11. 21.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__98/#m1063hhmm_77_p3)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__98/#m1063hhmm_77_p3)
Vajon miért kellett ennyi pénzt rénszarvasvásárlásra kiadni? Valószínűtlen, hogy arra kellettek volna a rének, hogy az épületek felhúzásával megbízott munkásokat hanti módon öltöztessék és élelmezzék. Ugyanígy kevéssé valószínű, hogy jutalomként átadták volna a réneket az új telepeseknek azért, amiért önként települtek át. A pénzre leginkább azért volt szükség, hogy a letelepülésre többé-kevésbé önként hajlandó réntartók tulajdonában álló rénszarvasokat felvásárolják.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__98/#m1063hhmm_77_p4 (2024. 11. 21.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__98/#m1063hhmm_77_p4)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__98/#m1063hhmm_77_p4)
Ez könnyen érthető, ha figyelembe vesszük, hogyan szerveződött ebben az időben a hanti réntenyészet. A kolhozoknak nagy méretű nyájaik voltak, ezek állhattak száz, de akár több mint ezer rénből is, s ezeket az erre kijelölt pásztorok őrizték. Másfelől azonban volt sok-sok lényegesen kisebb, pár tucat rént számláló, magántulajdonú nyáj, ezeket az állatokat a legtöbb réntartó, halászó-vadászó család teherhordásra, ruházkodásra és élelmezésre tartotta. A magántulajdonban lévő rének száma a Középső-Ob bizonyos területein, pl. a Jugan folyónál majdnem elérte a kollektív tulajdonú állatok számát.4
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__98/#m1063hhmm_77_p5 (2024. 11. 21.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__98/#m1063hhmm_77_p5)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__98/#m1063hhmm_77_p5)
Más szállítási eszköz, mint a rénszarvas, illetve más téli ruházat, mint az, amely rénszarvasprémből készült, nem létezett. Ezek a magántulajdonú rénnyájak a téli szálláshelyeknél legeltek. Innen mentek a hantik nyáron a távoli halászó helyekre halászni, és ezekről a szálláshelyekről indultak a férfiak télen hosszú vadászútjaikra. A tajgán és erdős tundrában elszórtan elhelyezkedő szálláshelyek feladása tehát azt is jelentette, hogy egyszerre fel kellett adni minden szállítási eszközt, élelmiszerforrást, ruházkodási lehetőséget. A falvakban talán még lehetséges volt az élelem és a ruházat beszerzése, de a közlekedés kérdése megoldatlan maradt.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__98/#m1063hhmm_77_p6 (2024. 11. 21.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__98/#m1063hhmm_77_p6)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__98/#m1063hhmm_77_p6)
További problémát jelentett a falvakban a nők foglalkoztatása, hiszen gyakran csak a férfiak dolgoztak a termelőszövetkezetben. A férfiak szezonális távollétében a nők a magángazdasággal foglalkoztak az erdőben, valamint a ruházatról, a lakóhelyről és az élelmiszerről gondoskodtak. A falvakba való költözés azonban nemcsak a mobilitásról való lemondást jelentette, hanem a barátok és rokonok látogatásáról, a temetők és a szent helyek felkereséséről, valamint az ünnepekről és rituálékról való lemondást is, hiszen a mindehhez szükséges rénszarvasok már nem álltak rendelkezésre.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__98/#m1063hhmm_77_p7 (2024. 11. 21.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__98/#m1063hhmm_77_p7)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__98/#m1063hhmm_77_p7)
A falusi tanácselnökök és a kolhozigazgatók felfogták, hogy ezekért a hátrányokért kompenzálniuk kell a réntartó családokat, ha rá akarják bírni őket, hogy nagyobb ellenállás nélkül átköltözzenek a falvakba, és ott is maradjanak. Az 1930-as években zajló kollektivizáció a szurguti hantiknál elég sikeres volt, és látható ellenállás nélkül zajlott. Ehhez talán a kazimi hanti felkelést követő események komor példája is hozzájárult, melyek során rengeteg kazimi férfi vesztette életét, családjaikat pedig az éhhalál szélére sodorta a rének és a vadászfegyverek elkobzása.5
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__98/#m1063hhmm_77_p8 (2024. 11. 21.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__98/#m1063hhmm_77_p8)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__98/#m1063hhmm_77_p8)
A kollektivizációt az a körülmény is elfogadhatóbbá tette, hogy a nemzetségi területeken továbbra is megtűrték szállítási célokra a magánrénszarvas-tartást és a téli szálláshelyek fenntartását. Elvileg a magántermelés kisajátítása és a letelepítés volt a szovjethatalom intézkedései közül a legfontosabb, mivel azonban a helyhez kötött, centralizált településekbe történő áttelepítés nem tudta megoldani a réntartók, halászok és vadászok tajgai és erdős tundrai közlekedési problémáját, a gyakorlatban elengedhetetlen volt a magánrénszarvas-legelők fenntartása. Így megmaradt a szálláshelyek kontinuitása, a temetők és szent helyek a mai napig látogathatók, amennyiben nem estek az olajmezők infrastruktúrájának áldozatául.
1 Коровин (2004, 58).
2 Az idézet forrása: Коровин (2004, 61).
3 Pl. Balzer (1999); Forsyth (1992); Golovnev – Osherenko (1999); Grant (1995); Leete (2004); Slezkine, 1992; Slezkine, 1994; Ssorin-Chaikov (2003).
4 Коровин (2004, 39).
5 Balzer (1999, 110–17); Golovnev (1995, 165–78); Леэте (2004); Ерныхова (2003); Пиманов – Пиюков (1999).