Kása Richárd

Szervezeti szubkultúrák azonosítása

Ipszatív skálán mért ortogonális változók klaszterezési módszere


Az OCAI modell összetevői, felépítése

Bár a szerzők könyvükben részletesen leírják az eszköz használatát, ahhoz, hogy a mögötte lévő módszert fejleszteni lehessen, az eredeti módszert is operacionalizálni kell, és egzakt formulákkal le kell írni, amit az eredeti szerzők nem tettek meg, így javaslom a következőkben leírt jelölésrendszert. A legalkalmasabb technikának – figyelembe véve az általam fejlesztett módszer paramétereinek igényeit is – az objektumorientált megközelítés tűnik. Ennek megfelelően az alábbiakban részletezett jelölésrendszert vezetem be.

Szervezeti szubkultúrák azonosítása

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 893 5

A gazdálkodástudományi szakirodalom évtizedek óta foglalkozik a szervezeti kultúrával, ami mostanában egyre nagyobb jelentőséget kap az üzleti tanácsadásban is. A szervezeti kultúra felmérése és megértése számos célt szolgál: választ kaphatunk arra, hogy a szervezet tagjai hogyan értelmezik és képviselik a szervezet értékeit, elősegítve ezzel a változásokat, fejlesztéseket, átalakulásokat, a vezetési funkciók hatékonyabb gyakorlását.

A szervezeti kultúra felismerésénél azonban többre van szükség: a szervezet egyénekből áll, az egyének pedig csoportokat alkotnak. Ez szükségessé teszi ezeknek a homogén csoportoknak (szubkultúráknak) az azonosítását és leírását, valamint egymás közötti összefüggéseik megértését. Ehhez az egyik népszerű modell a Competing Values Framework (CVF), és ennek mérési eszköze a Organizational Culture Assessment Instrument (OCAI).

Ez a tanulmány operacionalizálja Hofstede módszertani javaslatát a Cameron és Quinn OCAI-val gyűjtött adatainak elemzésére, Quinn és Rohrbaugh CVF modellje alapján. A mű rávilágít az eredeti módszerrel kapcsolatos módszertani aggályokra, és új adatelemzési módszert javasol a látens szubkultúrák azonosítására és a CVF modell eredendő elvárásaihoz való jobb igazodásra.

A javasolt módszer megtartja az ipszatív skálák előnyeit a szervezet kulturális egyediségének kiemelésében és megkülönböztetésében, kiküszöböli az összes szubjektív megfontolást és kézi beavatkozást az adatfeldolgozásból, lehetővé teszi a szubkultúrák és homogenitásuk mélyebb elemzését, független minták abszolút és objektív összehasonlítását mérettől függetlenül, és újszerű grafikus ábrázolást kínál a szervezeti kultúráról.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kasa-szervezeti-szubkulturak-azonositasa//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave