Tartalomjegyzék

• Szervezeti szubkultúrák azonosítása • Ipszatív skálán mért ortogonális változók klaszterezési módszere
• Impresszum
• 1. Bevezetés
• chevron_right2. Tudományelméleti lehatárolás
  • chevron_rightTudományos paradigmák
    • Pozitivista paradigma
    • Paradigmák keveredése
  • chevron_rightTársadalomtudományi kutatások problémái
    • Modellalkotási kívánalmak
    • Korlátozó feltételek
  • Szubjektív rendszerinformációk
  • Linearitás
  • Homoszkedaszticitás
  • chevron_rightFüggetlenség
    • Szakértői rendszerek tervezési nehézségei
    • Gazdálkodástudományi rendszermodellezés
• chevron_right3. Normatív versus ipszatív skálák
  • Normatív skálák
  • Ipszatív skálák
• 4. Ortogonális változók
• 5. A szervezeti kultúra mérése és a szubkultúrák jelentősége
• chevron_right6. A CVF módszer és az OCAI bemutatása
  • A Competing Values Framework
  • A CVF mérési eszköze és skálái
  • Az OCAI modell összetevői, felépítése
  • Az eredeti OCAI módszerének matematikai leírása és szubkultúrák azonosítása
  • Elemzési lehetőségek és vizualizáció
  • Az OCAI alkalmazása
  • chevron_rightProblémák és korlátok az eredeti OCAI módszerben
    • Az egyes értékek versengésének megőrzése az elemzés során
    • Klaszterezés kapcsán felmerülő problémák
    • Átlagolás során felmerülő problémák
• chevron_right7. Módszertan fejlesztése az OCAI által gyűjtött adatok hatékony elemzéséhez
  • Matematikai leírás és szubkultúrák azonosítása
  • chevron_rightElemzési lehetőségek és vizualizáció a súlypont módszerrel
    • chevron_rightSzervezet egészének jellemzése
      • Pókhálódiagram
      • Pontfelhődiagram
      • Elemzési lehetőségek
    • Szubkultúrák jellemzése és homogenitásuk ellenőrzése
    • Homogenitásvizsgálat – referenciaértékek és illeszkedésvizsgálat lehetősége
• chevron_right8. A súlypont módszer empirikus tesztelése – az eredeti módszerrel való összehasonlítása
  • Vizsgálati minták
  • A szervezet egészének jellemzése
  • Szubkultúrák jellemzése
  • Szubkultúrák homogenitása
  • Vizualizáció
  • Hagyományos és súlypont módszer szerinti osztályozás összehasonlítása
• 9. A súlypont módszer validálása Monte Carlo szimulációs módszerrel
• 10. Összefoglalás
• 11. Következtetések
• 12. A súlypont módszer további fejlesztési iránya
• 13. Köszönetnyilvánítás
• 14. Felhasznált irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 893 5

A gazdálkodástudományi szakirodalom évtizedek óta foglalkozik a szervezeti kultúrával, ami mostanában egyre nagyobb jelentőséget kap az üzleti tanácsadásban is. A szervezeti kultúra felmérése és megértése számos célt szolgál: választ kaphatunk arra, hogy a szervezet tagjai hogyan értelmezik és képviselik a szervezet értékeit, elősegítve ezzel a változásokat, fejlesztéseket, átalakulásokat, a vezetési funkciók hatékonyabb gyakorlását.

A szervezeti kultúra felismerésénél azonban többre van szükség: a szervezet egyénekből áll, az egyének pedig csoportokat alkotnak. Ez szükségessé teszi ezeknek a homogén csoportoknak (szubkultúráknak) az azonosítását és leírását, valamint egymás közötti összefüggéseik megértését. Ehhez az egyik népszerű modell a Competing Values Framework (CVF), és ennek mérési eszköze a Organizational Culture Assessment Instrument (OCAI).

Ez a tanulmány operacionalizálja Hofstede módszertani javaslatát a Cameron és Quinn OCAI-val gyűjtött adatainak elemzésére, Quinn és Rohrbaugh CVF modellje alapján. A mű rávilágít az eredeti módszerrel kapcsolatos módszertani aggályokra, és új adatelemzési módszert javasol a látens szubkultúrák azonosítására és a CVF modell eredendő elvárásaihoz való jobb igazodásra.

A javasolt módszer megtartja az ipszatív skálák előnyeit a szervezet kulturális egyediségének kiemelésében és megkülönböztetésében, kiküszöböli az összes szubjektív megfontolást és kézi beavatkozást az adatfeldolgozásból, lehetővé teszi a szubkultúrák és homogenitásuk mélyebb elemzését, független minták abszolút és objektív összehasonlítását mérettől függetlenül, és újszerű grafikus ábrázolást kínál a szervezeti kultúráról.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kasa-szervezeti-szubkulturak-azonositasa//