Venkovits Balázs

„Mi otthon félre vagyunk vezetve”

Magyar utazók és kivándorlók Mexikóban a 19. század második felében

„Oly közel az Egyesült Államokhoz”: Történelmi áttekintés1

A 19. század turbulens változásokat hozott Mexikóban és az Egyesült Államokban egyaránt, ráadásul a két országban zajló események sokszor össze is kapcsolódtak. Erre a legkézenfekvőbb példa az 1846 és 1848 közötti háború a két nemzet között, ami nagyon eltérő következményekkel járt a részt vevő országok számára. Az egyik hatalma egyre növekedett, és a század végére egyre befolyásosabb résztvevője lett a világ gazdasági és politikai eseményeinek, míg a másik továbbra is a függetlenség előtti időszak problémáival küzdött politikai, társadalmi és gazdasági tekintetben egyaránt. Ezeket a változásokat a régióba látogató utazók is észlelték és reﬂektáltak rájuk, gyakran ráadásul a teljes népességre vonatkozó konklúziókat is levontak az összehasonlítások alapján. A két szomszédos ország eltérő utat járt be a 19. század során: „a gyarmatosítást követően az Egyesült Államok pályája felfelé ívelt, míg Mexikóé lefelé”.2 Ez az időszak növekedést és egyre nagyobb hatalmat hozott az Egyesült Államoknak, azonban Mexikó (sok más latin-amerikai országhoz hasonlóan) egyre inkább lemaradt. Annak ellenére, hogy Mexikó egy majd egy évtizedes küzdelem árán 1821-ben kivívta függetlenségét, nem volt képes megoldást találni az égető politikai és társadalmi kérdésekre, és ezek a spanyol koronától való elszakadást követő több évtizeden át kísértették az országot. A két ország közötti gazdasági és termelékenységi szakadék egyre inkább kiszélesedett 1820 és 1870 között, vagyis éppen akkor, amikor az első magyar útleírók megérkeztek Észak-Amerikába:3

Tartalomjegyzék

Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 615 080 8

Művelődéstörténet Debreceni Egyetemi Kiadó könyvei

Sokszínű és érdekes csoport játszott fontos szerepet abban, hogy a 19. század során a magyar olvasók találkozhattak az akkor nagyrészt ismeretlen Mexikóval. Ők voltak azok, akik ekkor eljutottak az észak-amerikai országba és tapasztalataikról magyar nyelvű cikkekben és könyvekben számoltak be. Ott volt köztük Kossuth Lajos mexikói vállalkozásokba kezdő titkára, a pesti állatkert egyik tudományosan elismert (bár sokszor nagyotmondó) alapítója, egy nemesi származású forradalmár és úttörő fotós, kivándorlóból lett főkonzul, Habsburg Miksa katonái és egy női turista, aki férje halálát követően fogott nagy utazásokba. Írásaik valódi kincsesbányák: egyrészt bemutatják a 19. század második felének Mexikóját (és a szélesebb régiót), olyan információkat nyújtva az országról és az ott élőkről, amelyek más forrásból nem elérhetőek; másrészt pedig olyan egyedi rálátást biztosítanak az 1849-es forradalmat követő magyar évtizedekre, amelynek segítségével sokat megtudhatunk saját múltunkról, történelmünkről és kultúránkról is. A könyv az 1850-es évek és 1910 között megjelent írásokat mutatja be, azt az időszakot fogja át, amely az első részletes, magyar nyelvű leírások elérhetővé válásától a mexikói forradalom kitöréséig ível. Az útleírások segítségével az olvasó is együtt utazhat a korabeli magyarokkal, megismerheti történetüket, életútjukat és az őket foglalkoztató, illetve befolyásoló tényezőket. Dr. Venkovits Balázs a Debreceni Egyetem Angol–Amerikai Intézetének adjunktusa. Kutatási területei elsősorban az amerikai–magyar kapcsolatok, az utazási irodalom és utazástörténet, illetve az Észak-Amerikába irányuló magyar kivándorlás. Ezen témákban számos tanulmánya jelent meg angol, magyar és spanyol nyelven magyarországi és külföldi kötetekben és folyóiratokban egyaránt. A Debreceni Egyetemen egyebek között amerikai történelmet, civilizációt és fordítástechnikát oktat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/venkovits-mi-otthon-felre-vagyunk-vezetve//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero