Venkovits Balázs

„Mi otthon félre vagyunk vezetve”

Magyar utazók és kivándorlók Mexikóban a 19. század második felében

László mint a kapitalista előörs tagja

László hozzáállása és szövegei tükrözték és adoptálták a kapitalista előőrs tagjai által közvetített értékeket és megfogalmazásokat. Az azonosulás egyik oka lehetett az, hogy László szintén üzleti vállalkozásokba kezdett Mexikóban, másrészt pedig általánosságban is átvette a nyugati nézőpontot az ország vonatkozásában. László írásai a csoport számos jellemzőjét tükrözik, hozzájuk hasonlóan például a természet szerepe kevésbé központi fontosságú, mint mondjuk Humboldt esetében.1 László számára a természet a civilizáció és technológia hiánya, nem pedig a szépség és tudományos érdeklődés vonzó helyszíne. Ezt naplója és levelei egyaránt tükrözik: a természet számos történetben megjelenik, felsorolja a veszélyes állatokat, rovarokat, beszámol vadászkalandjairól, mindvégig a természet ősi jellegét hangsúlyozva, azonban az ő esetében nincsen szó tudományos érdeklődésről vagy a természeti szépség csodálatáról (mint mondjuk Rosti Pál esetében). Ugyanakkor a természet veszélyesnek is tűnt, nemcsak a vadállatok, hanem az ott tanyázó útonállók miatt is. Mindezek miatt a természetet László szerint el kellett foglalni az (amerikai és angolszász) civilizációnak és technológiának.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 615 080 8

Művelődéstörténet Debreceni Egyetemi Kiadó könyvei

Sokszínű és érdekes csoport játszott fontos szerepet abban, hogy a 19. század során a magyar olvasók találkozhattak az akkor nagyrészt ismeretlen Mexikóval. Ők voltak azok, akik ekkor eljutottak az észak-amerikai országba és tapasztalataikról magyar nyelvű cikkekben és könyvekben számoltak be. Ott volt köztük Kossuth Lajos mexikói vállalkozásokba kezdő titkára, a pesti állatkert egyik tudományosan elismert (bár sokszor nagyotmondó) alapítója, egy nemesi származású forradalmár és úttörő fotós, kivándorlóból lett főkonzul, Habsburg Miksa katonái és egy női turista, aki férje halálát követően fogott nagy utazásokba. Írásaik valódi kincsesbányák: egyrészt bemutatják a 19. század második felének Mexikóját (és a szélesebb régiót), olyan információkat nyújtva az országról és az ott élőkről, amelyek más forrásból nem elérhetőek; másrészt pedig olyan egyedi rálátást biztosítanak az 1849-es forradalmat követő magyar évtizedekre, amelynek segítségével sokat megtudhatunk saját múltunkról, történelmünkről és kultúránkról is. A könyv az 1850-es évek és 1910 között megjelent írásokat mutatja be, azt az időszakot fogja át, amely az első részletes, magyar nyelvű leírások elérhetővé válásától a mexikói forradalom kitöréséig ível. Az útleírások segítségével az olvasó is együtt utazhat a korabeli magyarokkal, megismerheti történetüket, életútjukat és az őket foglalkoztató, illetve befolyásoló tényezőket. Dr. Venkovits Balázs a Debreceni Egyetem Angol–Amerikai Intézetének adjunktusa. Kutatási területei elsősorban az amerikai–magyar kapcsolatok, az utazási irodalom és utazástörténet, illetve az Észak-Amerikába irányuló magyar kivándorlás. Ezen témákban számos tanulmánya jelent meg angol, magyar és spanyol nyelven magyarországi és külföldi kötetekben és folyóiratokban egyaránt. A Debreceni Egyetemen egyebek között amerikai történelmet, civilizációt és fordítástechnikát oktat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/venkovits-mi-otthon-felre-vagyunk-vezetve//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero