Venkovits Balázs

„Mi otthon félre vagyunk vezetve”

Magyar utazók és kivándorlók Mexikóban a 19. század második felében

Xántus és a plagizálás: néhány megjegyzés

Amikor Theodore Schoenman Xántus Dél-Kaliforniáról szóló könyvének angol fordítását készítette 1976-ban, úgy utalt Xántus személyiségére, mint a ritka tudományos képességek és a meglehetős túlzás, akár hetvenkedés különleges kombinációjára.1 Schoenman szerint Xántus néha úgy változtatta meg az eseményeket és körülményeket, hogy ő a lehető legjobb fényben tűnhessen fel: a nagyobb elismertség elérése érdekében megszállottan kereste annak lehetőségét, hogy jó benyomást tegyen a környezetére.2 Schoenman ugyanakkor nem utal konkrétan a plagizálás tényére, és végül úgy adta ki a könyv angol verzióját, hogy semmilyen megjegyzést vagy lábjegyzeteket nem fűzött a kérdéses részekhez. Ehelyett nagyobb hangsúlyt fektet Xántus komoly érdeklődésére, lelkesedésére, ami szerinte „jócskán ellensúlyozta hibáit”.3 Ehhez hasonló hozzáállás látható számos későbbi publikációban is, amelyek Xántus valóban kiemelkedő eredményeiről szólnak, karakterhibáiról azonban annál kevésbé.4 Ez azért is érdekes, mert a fentebb többször idézett Madden már 1949-ben részletes listát közölt az európai és amerikai szerzőktől gyakran szó szerint átvett részekről. Több esetben Xántus megváltoztatta az emberek és helyszínek neveit, hogy azok jobban illeszkedjenek a narratívába vagy a magyar olvasók ismereteihez.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 615 080 8

Művelődéstörténet Debreceni Egyetemi Kiadó könyvei

Sokszínű és érdekes csoport játszott fontos szerepet abban, hogy a 19. század során a magyar olvasók találkozhattak az akkor nagyrészt ismeretlen Mexikóval. Ők voltak azok, akik ekkor eljutottak az észak-amerikai országba és tapasztalataikról magyar nyelvű cikkekben és könyvekben számoltak be. Ott volt köztük Kossuth Lajos mexikói vállalkozásokba kezdő titkára, a pesti állatkert egyik tudományosan elismert (bár sokszor nagyotmondó) alapítója, egy nemesi származású forradalmár és úttörő fotós, kivándorlóból lett főkonzul, Habsburg Miksa katonái és egy női turista, aki férje halálát követően fogott nagy utazásokba. Írásaik valódi kincsesbányák: egyrészt bemutatják a 19. század második felének Mexikóját (és a szélesebb régiót), olyan információkat nyújtva az országról és az ott élőkről, amelyek más forrásból nem elérhetőek; másrészt pedig olyan egyedi rálátást biztosítanak az 1849-es forradalmat követő magyar évtizedekre, amelynek segítségével sokat megtudhatunk saját múltunkról, történelmünkről és kultúránkról is. A könyv az 1850-es évek és 1910 között megjelent írásokat mutatja be, azt az időszakot fogja át, amely az első részletes, magyar nyelvű leírások elérhetővé válásától a mexikói forradalom kitöréséig ível. Az útleírások segítségével az olvasó is együtt utazhat a korabeli magyarokkal, megismerheti történetüket, életútjukat és az őket foglalkoztató, illetve befolyásoló tényezőket. Dr. Venkovits Balázs a Debreceni Egyetem Angol–Amerikai Intézetének adjunktusa. Kutatási területei elsősorban az amerikai–magyar kapcsolatok, az utazási irodalom és utazástörténet, illetve az Észak-Amerikába irányuló magyar kivándorlás. Ezen témákban számos tanulmánya jelent meg angol, magyar és spanyol nyelven magyarországi és külföldi kötetekben és folyóiratokban egyaránt. A Debreceni Egyetemen egyebek között amerikai történelmet, civilizációt és fordítástechnikát oktat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/venkovits-mi-otthon-felre-vagyunk-vezetve//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero