Venkovits Balázs

„Mi otthon félre vagyunk vezetve”

Magyar utazók és kivándorlók Mexikóban a 19. század második felében


Mexikó Xántus Utazás Kalifornia déli részeiben című könyvében

Xántus a külföldi utazók által propagált alapvető és visszatérő képek és vélemények közül többet is felidéz Mexikó és lakossága leírása során, de ebben a tekintetben nem csak egyszerűen lemásolja ezeket a szerzőket. Xántus magyar hátterének és a külföldi források hatásainak különös keveredése révén, illetve amiatt, hogy olyan pozíciókkal azonosította magát, amelyeket szeretett volna elérni – miközben sokszor nagyotmondó történetekkel szórakoztatja a közönségét –, a magyar olvasók különleges szöveget vehettek kezükbe. Bizonyos értelemben Xántus a humboldti hagyományt követi az Utazásban, és emiatt sokszor találkozhatunk az állat- és növényvilág részletes (bizonyos szempontból tudományos jellegű) bemutatásával. Leírásaiban említ társadalmi és kulturális kérdéseket is, azonban ezek nem foglalnak el olyan központi szerepet, mint mondjuk László esetében. A természet Xántus írásaiban szép és vonzó, egzotikus és érdekes, így (nyilván Xántus hátterének köszönhetően is) Mexikó alapvetően egy természettudós és gyűjtő szemüvegén át került bemutatásra. Ezek mellett a gyakori témák között szerepeltek a szép és érzéki nők, az instabil politikai helyzet és a helyi lakosság negatív megítélése. Ugyanakkor a Leveleihez hasonlóan megjelenik az őslakosok iránti érdeklődés is. A most következő esettanulmányban Xántus Utazás könyvének III. részével foglalkozom részletesebben, elsősorban a Mexikóban elhelyezkedő Alsó-Kaliforniába tett expedícióval.

„Mi otthon félre vagyunk vezetve”

Tartalomjegyzék


Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 615 080 8

Sokszínű és érdekes csoport játszott fontos szerepet abban, hogy a 19. század során a magyar olvasók találkozhattak az akkor nagyrészt ismeretlen Mexikóval. Ők voltak azok, akik ekkor eljutottak az észak-amerikai országba és tapasztalataikról magyar nyelvű cikkekben és könyvekben számoltak be. Ott volt köztük Kossuth Lajos mexikói vállalkozásokba kezdő titkára, a pesti állatkert egyik tudományosan elismert (bár sokszor nagyotmondó) alapítója, egy nemesi származású forradalmár és úttörő fotós, kivándorlóból lett főkonzul, Habsburg Miksa katonái és egy női turista, aki férje halálát követően fogott nagy utazásokba. Írásaik valódi kincsesbányák: egyrészt bemutatják a 19. század második felének Mexikóját (és a szélesebb régiót), olyan információkat nyújtva az országról és az ott élőkről, amelyek más forrásból nem elérhetőek; másrészt pedig olyan egyedi rálátást biztosítanak az 1849-es forradalmat követő magyar évtizedekre, amelynek segítségével sokat megtudhatunk saját múltunkról, történelmünkről és kultúránkról is. A könyv az 1850-es évek és 1910 között megjelent írásokat mutatja be, azt az időszakot fogja át, amely az első részletes, magyar nyelvű leírások elérhetővé válásától a mexikói forradalom kitöréséig ível. Az útleírások segítségével az olvasó is együtt utazhat a korabeli magyarokkal, megismerheti történetüket, életútjukat és az őket foglalkoztató, illetve befolyásoló tényezőket. Dr. Venkovits Balázs a Debreceni Egyetem Angol–Amerikai Intézetének adjunktusa. Kutatási területei elsősorban az amerikai–magyar kapcsolatok, az utazási irodalom és utazástörténet, illetve az Észak-Amerikába irányuló magyar kivándorlás. Ezen témákban számos tanulmánya jelent meg angol, magyar és spanyol nyelven magyarországi és külföldi kötetekben és folyóiratokban egyaránt. A Debreceni Egyetemen egyebek között amerikai történelmet, civilizációt és fordítástechnikát oktat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/venkovits-mi-otthon-felre-vagyunk-vezetve//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave