Venkovits Balázs

„Mi otthon félre vagyunk vezetve”

Magyar utazók és kivándorlók Mexikóban a 19. század második felében


Háromszögelés: Mexikó, az Egyesült Államok és Magyarország

Az Egyesült Államok Xántus szövegében is felsőbbrendű pozíciót tölt be, hasonlóan Lászlóhoz és más írókhoz. Itt is megtalálható a fentebb azonosított háromszögeléses technika: Mexikó a magyar és amerikai koordináták között helyezkedik el. Az előbbi sok esetben szolgál példaként, hogy az olvasóközönséghez közelebb hozza az ismeretlent. Egy kis faluról például Xántus a következőket írja: „az egész telep sokban hasonlított valamely magyarországi vizenyős rétséghez október- és áprilban, mikor a vakondokok működni kezdenek, csakhogy természetesen a halmok itt sokkal nagyobbak voltak”.1 Hasonló megközelítést használ az oktatással kapcsolatban is: „A kaliforniai félszigeten épen úgy mint egykor Magyarországban az emberi elmének minden tehetsége egyszerre vétetik igénybe, a helyett, hogy a természet rendét követve a tanulás minősége a gyermek korához és értelmisége fokozatához szabatnék.”2 Magyarország Mexikóval kapcsolatos adatok és statisztikák esetében is referenciapontként szerepel. Ez a gyakorlat azonban egy kissé zavarosabbá válik, ha tudjuk, hogy több esetben Xántus egyszerűen az általa használt (amerikai közönségnek írott) publikációkban szereplő, Egyesült Államokra vonatkozó utalásokat Magyarországra cserélte, vagy úgy változtatta meg a szöveget, hogy az eredeti forrásokat elrejtse.

„Mi otthon félre vagyunk vezetve”

Tartalomjegyzék


Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 615 080 8

Sokszínű és érdekes csoport játszott fontos szerepet abban, hogy a 19. század során a magyar olvasók találkozhattak az akkor nagyrészt ismeretlen Mexikóval. Ők voltak azok, akik ekkor eljutottak az észak-amerikai országba és tapasztalataikról magyar nyelvű cikkekben és könyvekben számoltak be. Ott volt köztük Kossuth Lajos mexikói vállalkozásokba kezdő titkára, a pesti állatkert egyik tudományosan elismert (bár sokszor nagyotmondó) alapítója, egy nemesi származású forradalmár és úttörő fotós, kivándorlóból lett főkonzul, Habsburg Miksa katonái és egy női turista, aki férje halálát követően fogott nagy utazásokba. Írásaik valódi kincsesbányák: egyrészt bemutatják a 19. század második felének Mexikóját (és a szélesebb régiót), olyan információkat nyújtva az országról és az ott élőkről, amelyek más forrásból nem elérhetőek; másrészt pedig olyan egyedi rálátást biztosítanak az 1849-es forradalmat követő magyar évtizedekre, amelynek segítségével sokat megtudhatunk saját múltunkról, történelmünkről és kultúránkról is. A könyv az 1850-es évek és 1910 között megjelent írásokat mutatja be, azt az időszakot fogja át, amely az első részletes, magyar nyelvű leírások elérhetővé válásától a mexikói forradalom kitöréséig ível. Az útleírások segítségével az olvasó is együtt utazhat a korabeli magyarokkal, megismerheti történetüket, életútjukat és az őket foglalkoztató, illetve befolyásoló tényezőket. Dr. Venkovits Balázs a Debreceni Egyetem Angol–Amerikai Intézetének adjunktusa. Kutatási területei elsősorban az amerikai–magyar kapcsolatok, az utazási irodalom és utazástörténet, illetve az Észak-Amerikába irányuló magyar kivándorlás. Ezen témákban számos tanulmánya jelent meg angol, magyar és spanyol nyelven magyarországi és külföldi kötetekben és folyóiratokban egyaránt. A Debreceni Egyetemen egyebek között amerikai történelmet, civilizációt és fordítástechnikát oktat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/venkovits-mi-otthon-felre-vagyunk-vezetve//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave