Venkovits Balázs

„Mi otthon félre vagyunk vezetve”

Magyar utazók és kivándorlók Mexikóban a 19. század második felében

„Nem több ez, mint növényélet”: mexikóiak Xántus Utazásában

A mexikói társadalom különböző szegmenseinek leírása nem foglal el olyan központi szerepet az Utazásban, mint László leveleiben, így például nincsenek részletes taxonómiai leírások sem. A különböző társadalmi csoportok és a kultúra bemutatása marginálisabb szerepet tölt be. Mégis a különböző részeket összeillesztve megismerhetjük Xántus lakosságról alkotott véleményét. Az ország már fentebb említett elmaradottága részben a lakosság természetéből következik Xántus írásában. A rájuk vonatkozó negatív várakozások és prekoncepciók a legelejétől felfedezhetőek: „Mexikó különösen pontos a vidékiek megvizsgálásában. Kikötőinek vám- és egészség-tisztjei mindig boszantják az utazókat a mennyire csak tőlök kitelik: útlevél múlhatatlanul szükséges az egész köztársaság területein. Azonban nagy csudálkozásunkra mi partra szállottunk a nélkül, hogy valakinek csak eszébe is jutott volna kérdezni, kik és mik vagyunk, honnét jövünk, hová megyünk, vagy mi járatban látogatjuk meg őket.” Xántus magyarázata erre a meglepő helyzetre a következő volt: „Mindezen, reánk nézve oly kellemesen ható, hanyagságot kétségkül az ország forradalmi rázkódásainak köszönhettük.”1 Amennyiben pozitív példával került szembe (lásd, hogy a mexikóiak nem is „zaklatják” őket érkezésükkor), valamivel, ami az előzetes elvárásaival szembe ment, Xántus ezt kivételként kezelte és következésképp figyelmen kívül hagyta.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 615 080 8

Művelődéstörténet Debreceni Egyetemi Kiadó könyvei

Sokszínű és érdekes csoport játszott fontos szerepet abban, hogy a 19. század során a magyar olvasók találkozhattak az akkor nagyrészt ismeretlen Mexikóval. Ők voltak azok, akik ekkor eljutottak az észak-amerikai országba és tapasztalataikról magyar nyelvű cikkekben és könyvekben számoltak be. Ott volt köztük Kossuth Lajos mexikói vállalkozásokba kezdő titkára, a pesti állatkert egyik tudományosan elismert (bár sokszor nagyotmondó) alapítója, egy nemesi származású forradalmár és úttörő fotós, kivándorlóból lett főkonzul, Habsburg Miksa katonái és egy női turista, aki férje halálát követően fogott nagy utazásokba. Írásaik valódi kincsesbányák: egyrészt bemutatják a 19. század második felének Mexikóját (és a szélesebb régiót), olyan információkat nyújtva az országról és az ott élőkről, amelyek más forrásból nem elérhetőek; másrészt pedig olyan egyedi rálátást biztosítanak az 1849-es forradalmat követő magyar évtizedekre, amelynek segítségével sokat megtudhatunk saját múltunkról, történelmünkről és kultúránkról is. A könyv az 1850-es évek és 1910 között megjelent írásokat mutatja be, azt az időszakot fogja át, amely az első részletes, magyar nyelvű leírások elérhetővé válásától a mexikói forradalom kitöréséig ível. Az útleírások segítségével az olvasó is együtt utazhat a korabeli magyarokkal, megismerheti történetüket, életútjukat és az őket foglalkoztató, illetve befolyásoló tényezőket. Dr. Venkovits Balázs a Debreceni Egyetem Angol–Amerikai Intézetének adjunktusa. Kutatási területei elsősorban az amerikai–magyar kapcsolatok, az utazási irodalom és utazástörténet, illetve az Észak-Amerikába irányuló magyar kivándorlás. Ezen témákban számos tanulmánya jelent meg angol, magyar és spanyol nyelven magyarországi és külföldi kötetekben és folyóiratokban egyaránt. A Debreceni Egyetemen egyebek között amerikai történelmet, civilizációt és fordítástechnikát oktat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/venkovits-mi-otthon-felre-vagyunk-vezetve//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero